A Fűző Története — Molnár Ferenc (1878–1952) | Hegedüs Géza: Irodalmi Arcképcsarnok | Kézikönyvtár
Emiatt már a 17. század vége felé hangot adtak a fűzők elleni tiltakozásnak, Angliában például orvosok által bizonyított tények alapján betiltották a fűző viselését. E törekvés eredményeképpen megjelentek a lazább, de a női bájakat egyaránt kihangsúlyozó, nagyobb mozgást biztosító fűzők. Az egyik ilyen a sportos hölgyeknek készült, a másik pedig az "egészség és szabadság" jelmondattal hirdette magát. Miután megjelentek az egészséget nem károsító fűzők, újra divatba jöttek, és egyre többen kezdték el hordani őket. Ezt mindenképpen olvasd el! A zsírszövet eltávolítása Aki már egyszer komolyan harcolt a túlsúlya ellen, az jól tudja, hogy tulajdonképpen egészen elfogadható …
A Fűző Története Videa
Heves vitákat generált és szexuális eszközként is szolgált a divattörténelem egyik legnőiesebb darabja. Kevesen gondolnák, hogy az egyik legnőiesebb ruhadarabként számon tartott fűző a gyakorlati rendeltetésén túl még számtalan más funkcióval bírt. Forrás: AFP A melltartó elődje nem csak a hölgyek derekát varázsolta karcsúbbra: színéből viselőjének morális értékeire következtettek, egyesekből (és nem csak a nőkből) kéjes örömöt váltott ki sokszor fájdalmas viselése, de a korabeli írások szerint a szexuális élet felpezsdítésében is szerepet játszott. A fűző történetéről bővebben a blogon olvashatsz ide kattintva.
A női ruhadarabok közül a legtöbb előítélet talán a fűzővel kapcsolatban él, hiszen a fűző története nem egyszer tartalmaz utalásokat arra, hogy az egykoron a mindennapokban használt, merevítőkkel ellátott darab olyan szoros volt, hogy nem egy hölgy halálát okozta. A tények azonban egészen más irányba terelnek, hiszen ahogyan Valerie Steel is ír könyvében, a fűzőt nem azért viselték a nők, mert ezt bárki rájuk kényszerítette volna, hanem önszántukból választották azt a vonzó külső érdekében. Érdekesség, hogy nem csak a gyengébbik nem ruhatárában volt megtalálható az egykoron halcsontokkal készült darab, hanem a férfiak is hordták – elsősorban az egyenes tartás, és nem titkoltan a hasi felesleg láthatatlanná tételének érdekében. Miként a fűző története elárulja, egykoron minden alkalomra külön-külön készültek fűzők, így lovagláshoz, terhességhez, utazáshoz, bálokra, fehérneműként, de a mindennapi használathoz is megvoltak azok a darabok, melyeket előnyben részesítettek a nők. Napjainkra sem ért véget azonban a fűző története, hiszen a nőies vonalak és a csípő kihangsúlyozásának érdekében akár ruha fölött is viselhetjük a kissé talán extrémnek bizonyuló ruhadarabot.
1932-ben Molnár Ferenc befutott színpadi szerző volt meglehetősen viharos magánélettel. Túl volt egy sikertelen házasságon egykori szerkesztője lányával, Vészi Margittal, egy különös házassággal végződött viszonyon Fedák Sárival, és egy még különösebb házasságban élt a fiatal színésznővel, Darvas Lilivel. Ekkor ismerkedett meg Barta Vandával. Molnár Ferenc nem arról volt híres, hogy gyengéden bánik a szeretett nőkkel. Amikor tizenöt évvel később Vanda öngyilkos lett, az író megbánta kegyetlenségét, ám ekkor már késő volt. Az író bűvöletében Vanda intelligens, szellemes, művelt és vonzó fiatal nő volt, a pesti társasági élet egyik közkedvelt figurája. Élete azonban tragikus fordulatokban is bővelkedett, hiszen jómódú családba született ugyan, de szüleit hamar elveszítette és az örökségéből is kiforgatták. Huszonhét éves, frissen elvált nő volt, amikor megismerkedett a harminc évvel idősebb Molnár Ferenccel, azonnal a hatása alá került, és élete innentől kezdve az író bűvöletében telt. Molnárt sem hagyta hidegen Vanda különleges szépsége és szellemessége, ezért egyre gyakrabban kérte meg, hogy kísérje el útjaira.
Molnár Ferenc Elite Auto
Öt kiváló színész ült vasárnap este a Zsilip zsinagóga zsúfolásig megtelt imatermében felállított alkalmi pódiumon, hogy egy két részes felolvasóesten bemutassák Molnár Ferenc viharos szerelmi életét. A világon a legismertebb magyar színpadi szerző – és a 14 nyelvre lefordított Pál utcai fiúk révén máig közkedvelt regényíró gondolatait, Elek Ferenc idézte fel. Mellette egymást követő feleségei, kora ünnepelt színésznője, Fedák Sári (Ullmann Mónika) és a magyar mellett az osztrák, a német és az amerikai színpadok gyönyörű sztárja Darvas Lili (Czakó Julianna) foglaltak helyet. Megdöbbenhettek a nézők azon, ami tragikus végű szerelmével, az ifjú Bartha Vandával (Tary Patricia) megesett, s eltöprenghettek azokon a valóságot felidéző, Molnár Ferenccel kapcsolatos pletykákon is, amelyet az egykori Színházi Élet Intim Pista rovatából Kovács Máté olykor-olykor derűt fakasztva felidézett, illetve néhány divatos slágerben eldalolt. Molnár Ferenc magánéletét is egyfajta színháznak tekintette. Miként a színpadokon, itt is játszott az érzelmekkel, brutálisan kegyetlenül.
Molnár Ferenc Elite.Com
Molnár Ferenc, a világszinten ismert író élete regénybe illő fordulatokkal bírt. Mindenből kijutott neki, amire azt szokás mondani, hogy tipikus művész élete volt: depresszió, szenvedélyes kapcsolatok, bordélyházak, függőségek, s egy a megkísérelt öngyilkosság. Jöjjön a Pál utcai fiúk nárcisztikus írójának cseppet sem unalmas élete. Molnár Ferenc, eredeti nevén Neumann Ferenc élete sikerre volt kódolva, mégis tett arról, hogy ne egy szokványos életútja legyen. Gondtalan fiatal éveit követően egy jól kigondolt formula szerint nemzetközi jogásznak készült Genfben, hogy egy elismert hivatásnak szentelje az életét, de jött a pálfordulat, és külföldről hazaérve újságírónak állt. A Budapesti Naplónál ismerkedett meg Ady Endrével, akivel először szoros barátságot ápolt egészen addig, míg a szívügyek bele nem szóltak a két művész kapcsolatába. 1906 Huszonkilenc éves, amikor megírja a Pál utcai fiúkat, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb ifjúsági regényét. Azonban, ez az év más miatt is jelentős: felesége lesz Vészi Margit.
A Vanda halála után keletkezett írásában bevallja, hogy szerelmes volt belé, és minden korábbi párjánál jobban szerette, ám ebből a nő semmit sem érezhetett, hiszen Molnártól távol álltak a romantikus gesztusok, ha szeretett valakit, azt szerette gyötörni. Szokatlan szerelmi háromszög New York-i életük különös vetülete, hogy Darvas Lili is a városban élt ekkor, és szinte napi kapcsolatban voltak mind a hárman. Szinte mindennap együtt ebédeltek, de egyébként is gyakran találkoztak. Darvas és Molnár házasok voltak, ám kapcsolatukban ekkor már nyoma sem volt az egykori szerelemnek, közeli barátok lettek. Az író következetesen a feleségeként emlegette Lilit, míg Vanda gyakorlatilag titkárnője, élettársa és szeretője volt. A két nő nagyon közel állt egymáshoz, kapcsolatuk leginkább olyan volt, mint a testvéreké. Lili felismerte és méltányolta Vanda áldozatvállalását, de ettől függetlenül is kedvelte őt, ahogy Vanda is erősen kötődött hozzá. Darvas Lili Vanda halála 1947 augusztusában a szobalány talált rá Vanda holttestére a szobájában, altatóval vetett véget az életének.