Értékelés | Testnevelés Tantárgy-Pedagógia I., Utankepzes Ittas Vezetoknek

Az igazgató elkérte a szóban forgó füzetet, megnézte, majd leült a tanuló mellé. Rámutatott az első szóra: - Ez jól van írva? - Igen. - Hát a második szó? - Nem. - Mi a hiba? A tanuló megmondta, kijavította. Következett a harmadik szó. Az igazgató minden egyes szóra rábökött, a tanuló minden egyes szóról meg tudta állapítani, mi a hiba. Reális Tanulói Önértékelés | Önértékelés, Önbizalom, Reális Énkép - A Sikeres Tanulás Titka. Ki is javította az összeset, amit előzőleg háromszor sem csinált meg. Mit nem tudott a tanuló? A hibákat maga javította ki, az igazgató nyelvtani, helyesírási kérdést nem tett fel, instrukciót nem adott. Mikor javította ki a tanuló a hibáit? Amikor az igazgató minden szóra egyenként rámutatott és rákérdezett. Az igazgatói ujjnak nem tulajdoníthatunk semmiféle bűvös hatást. Azt mondhatjuk tehát, hogy a tanuló nem a helyesírást nem tudta, hanem az önellenőrzés-önértékelés képességének nem volt a birtokában. " [3] A tanári értékelés nem helyettesítheti a tanuló önértékelését! Fontos, hogy már 1. osztálytól kezdve helyt adjunk az önértékelésnek. Fontos kialakítani a tanulóban, hogy saját érdeke a helyes önellenőrzés és önértékelés megtanulása.

• Reális Tanulói Önértékelés
• Reális Tanulói Önértékelés | Önértékelés, Önbizalom, Reális Énkép - A Sikeres Tanulás Titka
• Ittasvezetes.net

Reális Tanulói Önértékelés

Könnyebben elszomorodom, mint a többiek. Személyközi vonatkozások (12-15 év) Szőke hajam, van, ami jó, mert a fiúk szeretik a szőkéket. Jó vagyok az emberekhez, így lesznek barátaim, amikor szükségem lesz rá. Becsületes vagyok, ezért mások bíznak bennem. Megértem az emberek, ezért hozzám fordulnak tanácsért. Forrás: Damon és Hart, idézi Cole és Cole, 1997, 569. Reális Tanulói Önértékelés. o. Az én-fogalom fejlődésével kapcsolatos kutatások szerint a serdülőkor felé haladva az énfogalom egyre differenciáltabbá válik ( Zsolnai, Kinyó és Jámbori, 2012), változása szoros párhuzamot mutat a kognitív fejlődéssel. Ennek értelmében az önjellemzésekben egyre elvontabb kategóriák jelennek meg. A serdülőkorban bekövetkező változások az énfogalom alakulásában négy területet érintenek Harter (1990) szerint: Az én-fogalom egyre elvontabbá válik: a formális műveleti gondolkodás fejlődésével összhangban a serdülőkör közepétől a fiatalok képesek már énjük belső, bonyolult tulajdonságait is kiemelni, összetett érzéseket is megfogalmazni.

Reális Tanulói Önértékelés | Önértékelés, Önbizalom, Reális Énkép - A Sikeres Tanulás Titka

A kutatások hangsúlyozzák, hogy az iskolai énképet mindig egy viszonyítási keretben érdemes értelmezni. A Nagy hal a kis tóban effektus miatt elővételezhető, hogy két azonos képességű gyermek közül alacsonyabb lesz az énkép egy magasabb követelményeket támasztó iskolában, mert az énkép viszonyítási kerete az a közösség, amibe éppen beletartozik ( Strein, 1993).

Egyik jelentős kutató Hattie (1992) a következő összetevőit határozta meg az énképnek. Képesség: valaki képes-e valamilyen teljesítményt elérni pl. : Képes vagyok jó jegyeket szerezni! Teljesítmény: aktuális teljesítmény eredménye pl. : Elégedett vagyok az iskolai munkámmal Osztálybeli: osztályban érzett biztonságérzet, aktivitás pl. : Értéktelennek érzem magam az osztályban Kortárscsoport: kortárscsoportban érzett biztonságérzet Család: családi környezetben hogyan érzi magát Magabiztosság: pl. : határozott értékeket képviselek Fizikai énkép: fizikai képességre vonatkozó énkép pl. : szép vagyok, fizikai megjelenésre vonatkozó énkép pl. : zavar, ahogy kinézek. 3. Az énkép motivációs megközelítése Az elméletek általános jellemzői azt hangsúlyozzák, hogy a pszichológiai szükségletek már a születéstől kezdődően az érzelmi folyamatokkal együtt meghatározóak, valamint az énkép fejlődését társas kontextusba helyezik. A környezet támogathatja, de gátolhatja is a személy szükségleteit. Ha a szükségletek találkoznak a nekik megfelelő intézményekkel (pl.

Mert az utánképzés lényege épp az őszinteség, őszintén elmondani, kik vagyunk, mit tettünk, mit tervezünk tenni, s mi a véleményünk a másikról. Itt nincsenek különbek, mindenki ugyanolyan. Ittasvezetes.net. A darab során egyre ismerősebbek lesznek a szereplőink, egyre többet tudunk meg róluk, látjuk, hol nem mondanak igazat, mert hiába a megajánlott diszkréció, az elvárt őszinteség, megsem meri senki teljesen nyíltan felvállalni azt, ami történt. Ki a bűnös, mi az egyén felelőssége, mi a közösségé, ezekkel a felvetésekkel zárul a darab, s hogy milyen vékony jégen táncolunk, s bármikor átszakadhatunk a bűnelkövetők világába, vagy netán, ha még ennél is nagyobbat szakad a jég, akkor az életvesztésbe. Az Utánképzés többhősös darab, nagy lehetőség tizenegy színésznek, hisz a szerepek súlya szinte azonos, a színen örökösen jelen van mindenki, az is játszik, aki épp nincs benne a dialógusban, és mindezek mellett persze egy kortárs szöveg nyitása egy mai, nagyon a midennapokból fakadó történettel a közönség felé.

Ittasvezetes.Net

Magát a feltárást az utánképzést végző szervezet által működtetett úgynevezett feltáró csoport végzi. Ez a csoport minimum három tagú, a tagok között pedig van legalább egy pszichológus, és egy közlekedési szakember. A feltárás célja a vizsgált személy közlekedési ismeretekben, képzettségben meglévő hiányosságainak, és a közlekedési képzettség, kultúra és magatartás területén tanúsított hiányosságainak, illetve pszichológiai állapotának feltérképezése. A közlekedési ismeretekben, képzettségben meglévő hiányosságok feltárása a mai KRESZ vizsgákhoz hasonlóan egy számítógépes feladatlappal történik, amit a közlekedési jogszabályok és a járművezetés elmélete tárgyköréből állítottak össze. A közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságait és hibáit vezetési próbán tárják fel. A vizsgált személy egy az adott kategória járművezetői oktatása során használt járművet vezet, de a jármű felelős vezetője a vezetési próba levezetője lesz. A pszichológiai feltárás két vizsgálatból áll, a pszichológus első beszélgetése információszerzés jellegű, a második szakasz az összerendező átgondolás szakasza.

Itt nincsenek különbek, mindenki ugyanolyan. A darab során egyre ismerősebbek lesznek a szereplőink, egyre többet tudunk meg róluk, látjuk, hol nem mondanak igazat, mert hiába a megajánlott diszkréció, az elvárt őszinteség, megsem meri senki teljesen nyíltan felvállalni azt, ami történt. Ki a bűnös, mi az egyén felelőssége, mi a közösségé, ezekkel a felvetésekkel zárul a darab, s hogy milyen vékony jégen táncolunk, s bármikor átszakadhatunk a bűnelkövetők világába, vagy netán, ha még ennél is nagyobbat szakad a jég, akkor az életvesztésbe. Az Utánképzés többhősös darab, nagy lehetőség tizenegy színésznek, hisz a szerepek súlya szinte azonos, a színen örökösen jelen van mindenki, az is játszik, aki épp nincs benne a dialógusban, és mindezek mellett persze egy kortárs szöveg nyitása egy mai, nagyon a midennapokból fakadó történettel a közönség felé. Szereposztás: Csilla, pszichológus: Kovács Vanda Anna, újságíró: Erdélyi Timi Tünde, pszihológus: Szina Kinga Bogi, műkörmös: Tőkés Niki Réka, marketinges: Polgár Lilla Márió, volt húskereskedő: Sipos Áron Emil, belügyes: Jegercsik Csaba Laci, közösképviselő: Szemán Béla Tibor éjjel-nappalis: Géczi Zoltán Sándor építőmérnök: Őze Áron Sanyi, vendéglős: Kiss Attila Látvány: Matyi Ágota Fénytervezés: Büki András Súgó: Zsifkov Anita Rendezőasszisztens: Palkó Panka Rendező: Sipos Imre Fotó: Ónodi Zoltán