viktornyul.com

July 18, 2024

Hóemberek, rénszarvasok, Mézikék és manók költöztek Nagyrá­béra. Karácsonyi mesekertté alakult át a nagyrábéi művelődési ház mintegy háromhektáros udvara. Nyáron és tavasszal több szabadtéri rendezvénynek ad otthont a terület, többek között a Sárrét Íze Fesztiválnak, s most az intézmény vezetője és az ott dolgozók jóvoltából decemberben is megéri betérni oda. Ráczné Fekete Ilona intézményvezető lapunkkal megosztotta, azzal a céllal hozták létre a karácsonyi mesekertet, hogy a kisgyermekes családok délutáni, esti sétái élményekkel tarkított elfoglaltságok lehessenek. – A mesekertet nem úgy kell elképzelni, hogy odamegyünk, és mindenféle nagy csodabogarat, óriáskereket látunk. FIX TV | FIX Magazin - Csordás Ákos - Régi karácsonyok hangulata | 2014.12.04. - YouTube. A dolgozók kézzel készített figuráit helyeztük el az udvaron: többek között manókat, manóházat, Mézikéket, gömbhintót csináltunk, de megépítettük a hóemberek birodalmát is – mondta. Az udvaron található tájházba pedig a régi idők karácsonyát varázsolták. – Olyan elemeket tettünk oda, hogy amikor bemegy valaki a tájházba, akkor átjárja a régi karácsonyok hangulata.

Fix Tv | Fix Magazin - Csordás Ákos - Régi Karácsonyok Hangulata | 2014.12.04. - Youtube

K öszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra! Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit Fotók:

Tollfosztások alkalmával az asszonyok kukoricát főztek és mákkal, cukorral szórták meg. Kitették a verandára, amire kislányként rá jártunk. Régen igaz tél volt. Nagy hóra emlékszem, ami mindig csikorgott a lábunk alatt. Gyerekként a szentmisék alkalmával az oltár előtt lévő korlátnál térdeltünk. Nagyon hideg volt a templomban, mégis mindig sokan voltunk. Minden évben volt karácsonyfánk, egyik éven a plafonból volt lelógatva, de sajnos nem tudom, hogy miért. A szaloncukrot magunk főztük meg. Sajnos azóta sem tudtam azt az ízt elkészíteni, annak ellenére, hogy szinte most is a számban érzem. Az elkészült édességet szaloncukorpapírba csomagoltuk és cérnával kötöttük be a végét. Karácsonyi vacsorára savanyú bablevest ettünk, utána mákkal vagy dióval megszórt, szilvalekvárral töltött dedellét. Étkezés előtt almát ettünk, amit apukám annyifelé vágott, ahányan voltunk. A diót szintén az asztalnál törte meg. Ha az alma és a dió is egészséges volt az azt jelentette, hogy a család is egészséges lesz.

Szent György napja: ápr. 24. -e. E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra. A hiedelmek ( → hiedelem) és a → népszokás ok azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban → zöld ág gal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja (pl. egy Zala megyei adat szerint: "Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél"). A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító ( → rontás elhárítása) magyarázatot is kapott.

Szent György Napja

A tavasz a természet ébredésének és az újjászületésnek az időszaka, ami mindig fontos szerepet kapott egész Európában. Régmúltra visszanyúló hagyományok, hiedelmek és babonák rögzültek erre az időszakra, melyek közül sok a mai napig velünk él, sok közülük viszont visszaszorulóban van. Ez az utóbbi folyamat főleg az életvitelünk gyökeres megváltozásához köthető, melynek során eltávolodunk a természettől, ezért a nem is olyan régen még virágzó kulturális értékeink fokozatosan a feledés homályába veszhetnek. Ilyen április 24-e, Szent György napja is, ami nemcsak Magyarországon, de Európa szerte kiemelkedően fontos hiedelmekkel tűzdelt ünnep. Közép-Európa népei a tavaszt április 21 és május 1 közötti napokon köszöntik, de az, hogy melyik napon, az erősen függ az őket ért történelmi-kulturális ingerektől. Magyarország ilyenfajta fejlődését már a korai állam időszakában két erős és gazdag civilizációs hatás érte. Az egyik a hozzánk bizánci közvetítéssel eljutott római kultúra, ami április 21-én Palilia napját, a másik pedig a keresztény hatás, ami április 24-én Szent György napját ünnepelte.

Szent György Napja Az

Művészeti projektünkkel valamint az országosan is elismert Szent György-napi Kézműves Vásárral szeretnénk az idén is gazdagítani a kerület kiemelkedően színvonalas és színes kulturális életét. A programok az idén 10. 00 – 21. 00 között várják a közönséget! Forrás: az esemény közösségi oldala

Szent György Napja Es

"Üsse kő, ami elmúlt! " – mondod álmodban, és elhatározod, hogy új kalapot veszel. Szent György napját mutatja a kalendárium, orvosság van a kígyó zsírjában, a gyíknak torkában, sok fecske és gólya mutatkozik előtted, mert éveid száma még temérdek, pénzed denevér szárnyába van takargatva, hogy sohase fogyjon el, és éjszaka kényelmesen kihallgathatod a boszorkányok beszélgetéséből, hogy melyek azok a jó füvek, amelyek az életet meghosszabbítják.

Szent György Napja 2

A legelőket újra birtokba vehették a juhnyájak, szarvasmarha csordák, a libák, kecskék. Számos vers, szólás, mondóka és történet szól haszonállatainkról, amelyek segíthetnek abban, hogy a gyerekek játékosan ismerkedjenek ezekkel az állatokkal vagy éppen a pásztorélet mesés szereplőivel. Ezek közül párat összegyűjtöttünk: Népmese: A gulyás leánya tarka barka köntösében. tejecskét ad minden reggel. Kolompot kap, hogyha megnő. Bégeti a bárányfelhőt. a tyúkanyó kotkodál. Körülötte száz csibéje. érik a kukorica. visítanak hogyha fáznak. Kecske ment a kiskertbe, a káposztát megette. Vigyázz kecske, ugorj ki, jön a gazda megfogni.

Az óriási, szürkemarha szarvából készült, díszes kűrt megfújása után erősödő morajlással közeledett a szarvasmarha gulya első hulláma. A téli bezártságból kitörő több száz kilós állatok, az örömtől bakolva egyenesen a rét közepe felé vették az irányt, úgy mozogtak együtt, mint amikor egy madárraj cikázik az égen. A hatalmas szürkemarhák egymást lökve és a szarvaikkal ütközve pár méterre robogtak el mellettünk, az ember pedig meg is feledkezett a biztonsági kordonról, ami az állatoktól választotta el. Három ilyen hullámban érkeztek az állatok, amit megdöbbenéssel figyelt az ember, aztán a csoportok végén megérkeztek a közönség kedvencei, az óvodás szekció apróságai, a pár hetes borjak. Először tárult a borjak szeme elé a rét látványa, amit csak pár percig élveztek, mert a friss fű illata ösztönösen csábította őket, így azt kezdték vizsgálgatni. A legfiatalabb borjú aznap született, és nem tudta követni anyja tempóját, de a velük dolgozó munkatársak biztosították az aggódó gyerekeket, hogy ilyenkor nem esik baja, mert vagy visszajön érte az anyja, vagy utána viszik.