Nagyvázsony Kinizsi Vár, Heti Menü Cukorbetegeknek
Belföld 2022. március 29. Húsvétkor megnyílik az udvar, nyártól pedig a teljes nagyvázsonyi Kinizsi vár látogatható lesz. A műemlék 1, 6 milliárd forintból újult meg. A tervek szerint interaktív kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások és kulturális rendezvények fogadják majd az érdeklődőket – közölte a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel. A hétfői sajtónyilvános bejáráson Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos emlékeztetett, hogy 2018-ban régészeti, művészettörténeti és falkutatások kezdődtek a várban, a mostani fejlesztés eredményeként pedig visszaadták az erőd egykori küllemét. Felidézte: a vár története a 14. és 15. század fordulóján kezdődött, amikor a Vezsenyi-család felépítette az akkor még csak udvarház méretű épületet. Ennek helyén emeltette 1463-64 körül Vezsenyi László, Mátyás király lovászmestere Vázsonykő várát, amely a mai belső várral volt azonos. Az épület egyik leghíresebb tulajdonosa Kinizsi Pál volt, akinek 1473-ban a király adományozta oda az erődöt, melyet átépített és kibővített.
- Nagyvazsony kinizsi vár
- Nagyvázsonyi kinizsi vár
- Nagyvázsony kinizsi vár
- Heti menü – a szívnek legkedvesebb nosztalgikus fogások | Nosalty
Nagyvazsony Kinizsi Vár
1954 és 1960 között történt meg a régészeti feltárása és megóvása. 2005-ben újabb feltárásokat végeztek. 2013-ban a lakótorony veszélyes állapotára tekintettel végeztek helyreállítási munkákat. A vár legnépszerűbb látványossága, a várkápolnában található, Kinizsi Pál reneszánsz stílusú, vörösmárvány szarkofágjának fedőlapja, amely a közeli pálos kolostorból került ide. A kőtárban található másik vörösmárvány síremlék fedőlap Horváth Márk, Kinizsi feleségének második férje, emlékét őrzi. Nyaranta Kinizsi Napokkal és várjátékokkal varázsolják el az ideérkezőket. Kinizsi Pál és neje, Magyar Benigna által építtetett pálos kolostor romjai Nagyvázsony határában, a temetőn túl találhatók. "Az idei évben utoljára látható a Kinizsi Vár jelenlegi állapotában. " – olvasható a vár oldalán, de részleteket nem lehet megtekinteni. Nyitva tartással és belépőhegyekkel kapcsolatos információ a nagyvázsonyi Kinizsi vár hivatalos oldalán található. Ha ott jársz, ne hagyd ki Tapolcát és királynék városát!
Nagyvázsonyi Kinizsi Vár
2200/fő/nap Várjátékok július 1-től augusztus 21-ig naponta 11 és 15 órakor! Idei évtől megújult reneszánszkori várjátékokkal várjuk kedves látogatóinkat. A nézőtéren árnyékos helyek is kialakításra kerültek. Felnőtt jegy: 900 ft. Gyermek jegy 600 ft. Csak várbelépővel együtt látogatható a várjáték. Köszönjük, hogy a belépőjegy megvásárlásával Ön is hozzájárul a Vár fenntartásához, felújításához! Kedvezményes belépőjegy kizárólag nappali tagozatos diákigazolvány, vagy nyugdíjas igazolvány bemutatásával vásárolható. Nagycsaládos belépőjegy Nagycsaládos Igazolvány felmutatásával vásárolható. Csoportok esetén: 20fő felett 10% kedvezményt adunk és 10 gyermekeknként 1 pedagógus 50% kedvezményt kap. A látnivalók kizárólag saját felelősségre, érvényes belépőjeggyel látogathatóak. A feltüntetett csoportkedvezmények kizárólag a múzeumi belépőkre érvényes (Kinizsi Vár, Posta Múzeum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum). A Reneszánszkori Várjátékok belépőjegyének árából kedvezményt nem áll módunkban levonni.
Nagyvázsony Kinizsi Vár
További képek Forrás: A vár legdicsőségesebb uráról, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta a nevét. Nagyvázsony a nevét az első birtokosáról a Vázsony nemzetségtől kapta, melynek első ismert tagja Ákos, a megye főispánja, bánja, majd a királyné udvarbírája lett. A Vezsenyi nemzetség kihaltával a királyra visszaszállt Vázsonykő várát birtokaival együtt hű vitézének, Kinizsi Pálnak adta 1472-ben. Vázsonykő várának építési ideje a XIV. század végére, XV. század elejére tehető. A vár 22 évig mondhatta urának Kinizsit. Ez a két évtized nemcsak a vár, hanem a környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette. A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek, ennek három értékes műemlék: az átépített vár, a Pális kolostor és a falu plébániatemploma őrzi nyomát. A vár négyszögletű öregtornya magán viseli a középkor jellegét s a Dunántúl egyik legépebben maradt késő gótikus lakótornya. Öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építtető családnak.
Nagyvázsony, a Veszprém -Tapolca főútvonalon megközelíthető népszerű kirándulóhely alig 15 kilométerre van a Balatontól. Erdők övezik, középkori vára, halastava van, s olyan lovashagyományai, amelyek miatt évről évre visszatérnek vendégei. Fő látnivalója és vonzereje a Kinizsi-vár. Nagyvázsony látnivalói és története Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út halad t itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A honfoglalás után a Váson nemzetség vette birtokába a területet. Első írásos említése a tatárjárás idejéből származik. A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A család utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, azaz Mátyás királyra szállt. A király érdemei elismeréseként 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta a birtokot, ahol Kinizsi a már meglévő várat kibővítette, majd később egy Pálos kolostort is építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult, mezővárosi rangot kapott, melyre a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
Heti Menü – A Szívnek Legkedvesebb Nosztalgikus Fogások | Nosalty
Használjuk a tavaszi zöldségeket bátran és kreatívan salátának, krémnek, tojástölteléknek! Figyeljünk az arányokra: a sonkából, tojásból inkább kevesebbet szedjünk, és mellette bőségesen pakoljuk meg a tányérunkat tavaszi zöldekkel! Húsvétkor is tartsuk szem előtt, hogy a vöröshúsokból (sonkából, bárányból) hetente legfeljebb 30-50 dekányi mennyiségben együnk, és a heti adagnál kalkuláljuk bele az ünnepi fogásokat! A desszerteknél részesítsük előnyben a túrós, gyümölcsös süteményeket, kínáljunk gyümölcssalátát, nyers gyümölcsöt vagy olajos magvakat! A süteményeknél bátran "spóroljuk" meg a receptben szereplő cukormennyiség 10-15 százalékát. Az összegyűjtött csokitojásokat nem kell egyszerre megenni, el lehet tenni későbbre, sőt akár egy későbbi születésnap alkalmával tortakrémmé is "változhatnak". Vigyázzunk a sóval! A sonkát a főzés előtt egy éjszakára áztassuk be bőséges mennyiségű vízbe, hogy a sótartalom egy része kiázzon belőle. Ezt követően hideg vízben tegyük fel főni, majd amikor a víz felforrt, öntsük le, és cseréljük tiszta, meleg vízre.
Az egyszerű szénhidrátok (például: tejcukor, laktóz) fogyasztása után nagymértékű inzuliningadozás következik be, és a kalóriamennyiségük is nagyon magas, tehát sokkal kevesebb mennyiséget tudunk belőlük fogyasztani. Igaz, hogy a szervezet perceken belül energiához jut, de a fel nem használt energia könnyebben raktározódik, mégpedig zsír formájában. Az összetett szénhidrátok viszont lassabban emésztődnek meg, feldolgozásuk komolyabb munkát igényel a szervezettől, a vércukorszintet lassabban emelik, és az elfogyasztásuk után hosszabb ideig teltségérzetet okoznak. Ennek tudatában így már érthető is, hogy az étrend fő vonalát miért a magas rosttartalmú élelmiszerek, mint például a teljes kiőrlésű kenyér, barna rizs, zabpehely és a zöldségek adják meg. Ezek finomítatlan, de lassan emészthető szénhidrátok, és lebontásukhoz kevés inzulinra van szüksége a szervezetnek. Valamint nem elhanyagolható, hogy a zab és a teljes kiőrlésű gabonafélék még a vér koleszterinszintjét is csökkentik. Tehát a napi étrendnek, hogy elkerülhessük a vércukorszint-ingadozást, és hogy optimális kalóriamennyiséget nyerhessünk az élelmiszerekből, valamint hogy a lebontás lassú és egyenletes legyen, 60-80% összetett szénhidrátot kell tartalmaznia, amelyet 3-5 étkezésre kell elosztani.