Meghalt Gera Zoltán, A Nemzet Színésze / Prae.Hu - A Művészeti Portál - Mert Nem A Félelem Lelkét

92 éves korában, november 7-én elhunyt Gera Zoltán, a nemzet színésze. A Kossuth-díjas művész a magyar film olyan emblematikus alkotásaiban nyújtott felejthetetlen alakításokat, mint a Bakaruhában, az Édes Anna, a Kincskereső kisködmön, a Nárcisz és Psyché vagy A napfény íze, közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Gera Zoltán tévés sorozatokban is játszott, például A Tenkes kapitányában, a Borsban, a Robog az úthengerben és a Nyolc évszakban is. 1923. augusztus 19-én született Szegeden. 1947–1950 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1964-ben Angliába írt leveleit még a postán felbontották, ennek következményeként államellenes izgatás vádjával tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után 1966-ban a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, majd 1967-ben Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött. 1980-1987 között a Mafilm tagja volt, majd 1992-ig a Radnóti Miklós Színház művésze lett. 1992-től szabadfoglalkozásúként dolgozott. A film és színházi szerepek mellett sokat szinkronizált.

1. Gera Zoltán (színész) - Zoltán Gera (actor) - abcdef.wiki
2. Index - Kultúr - Meghalt Gera Zoltán, a nemzet színésze
3. Gera Zoltán: "Kultúralkonyban élünk" - Színház.hu
4. Mert nem a félelem lelkét video

Gera Zoltán (Színész) - Zoltán Gera (Actor) - Abcdef.Wiki

Jock Ewing magyar hangja: Gera Zoltán Gera Zoltán az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt, többször kölcsönözte hangját Walter Matthaunak és Lino Venturának. Legemlékezetesebb szinkronalakítása a Dallas című amerikai filmsorozathoz kötődik, amelyben éveken keresztül volt Jock (Jim Davis) magyar hangja. A szinkron- és filmszerepek mellett a nézők többször élvezhették humorát a tévé kabaréműsoraiban is. Pác Tivald és Gera Zoltán Sterbinszky szerepében Rejtő Jenő: A néma revolverek városa című darabjának próbáján Forrás: MTI/Nándorfi Máté Későn jöttek a díjak Gera Zoltán volt az egyik kezdeményezője a Magyar Színészkamara létrehozásának. Munkája elismeréseként 1985-ben lett Érdemes művész, 2002-ben, a 33. Magyar Filmszemlén életműdíjat, 2004-ben kiváló művész címet kapott. 2012-ben vehette át a Magyar Érdemrend középkeresztjét, 2013 márciusában pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. Gera Zoltánt idén tavasszal választották a Nemzet Színészének, a testületben az április 4-én elhunyt Szabó Gyula helyét vette át.

A színháztól nem engedték ki, amit csípős hangú levélben megírt a pályázatot hirdető szervnek Londonba, s mivel már rég figyelték leveleit, telefonjait, – lebukott. Államellenes izgatás miatt kilenc hónap börtönt kapott. Szabadulása után Szolnokra szerződött, majd 1967-ben csatlakozott a Mikroszkóp Színpad alakuló társulatához. 1980-tól a Mafilm, 1987-től a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 1992-től szabadfoglalkozású színészként többek között a Budapesti Kamaraszínház (Tivoli) és a Vidám Színpad deszkáin lépett fel. Gera Zoltán pályafutása során kiváló karakterszínészként a legtöbbször epizódszerepeket alakított, mindig úgy összpontosítva feladatára, mintha főszerepet játszana. Egy méltatója szerint: Amint szí­nre lép: elhelyezkedik idegen jellembőrökben. Nagy emberi tudással életet teremt maga körül. Zokszó nélkül szolgálja hivatását. Titokzatos prófétája a magyar szí­nészetnek. Titkok tudója. Emberi talányok szí­nes szí­npadra fogalmazója. A színházi szerepek mellett az 1950-es évek közepétől több mint száz játék- és tévéfilmben tűnt fel.

Index - Kultúr - Meghalt Gera Zoltán, A Nemzet Színésze

A hét elején Margitai Ági haláláról adtunk hírt, most újabb szomorú eseményről kell beszámolnunk: 2014. november 7-én elhunyt Gera Zoltán, a nemzet színésze. A hírt az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága közölte szombaton az MTI-vel. Közleményük szerint Gera Zoltán pénteken hunyt el életének 92. évében. A minisztérium a saját halottjának tekinti. Korán színészi pályára lépett Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden, édesapja színész, édesanyja porcelángyári munkásnő volt. Fényképészinasnak tanult, de már tizenhat évesen a színészi pályára lépett. 1939-ben a budapesti Belvárosi Színházban kezdte, ahol édesapja, Hosszú Zoltán - a Nemzeti Színház örökös tagja - a rendezője is volt. Ahogy később nyilatkozta, apja mellett Páger Antalt és Bilicsi Tivadart tekintette példaképének. Pár hónapos budapesti színjátszás után egy utcai incidenst követően - nem emelte meg kalapját az apjával együtt vele szembejövő színigazgató, Patkós György előtt - aztán éppen apja rúgta ki a neveletlen színészegyesületi növendéket.

Gera Zoltán 2019 december 01. vasárnap, 12:17 Emléktáblát állított a 2014-ben elhunyt Gera Zoltán, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze tiszteletére a Nemzeti Színház és a MASZK Országos Színészegyesület. Fotó: Nemzeti Színház A Stremeny Géza szobrászművész által tervezett emléktábla a művész egykori lakóházába került Budapesten az I. kerület Ponty u 2. számú ház előcsarnokába. Bitskey Tibor és Kóti Árpád után Gera Zoltán emléktáblája is a MASZK által pályázaton nyert NKA támogatásból valósult meg. A képen A MASZK képviseletében Vecsei H. Miklós színművész, Simon András színművész és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Gera Zoltán 1 923. augusztus 19-én született Szegeden, édesapja színész, édesanyja porcelángyári munkásnő volt. Fényképészinasnak tanult, de már tizenhat évesen a színészi pályára lépett. 1939-ben a budapesti Belvárosi Színházban kezdte, ahol édesapja, Hosszú Zoltán – a Nemzeti Színház örökös tagja – a rendezője is volt. Ahogy később nyilatkozta, apja mellett Páger Antalt és Bilicsi Tivadart tekintette példaképének.

Gera Zoltán: "Kultúralkonyban Élünk" - Színház.Hu

Olyan népszerű és méltán híressé vált filmekben játszott, mint a Bakaruhában (1957), a Külvárosi legenda (1957), a Fűre lépni szabad (1960), a Két félidő a pokolban (1961), a Meztelen diplomata (1963), Bástyasétány hetvennégy (1974), A napfény íze (1999) vagy a Prima Primavera (2009), s olyan legendás tévésorozatokban, mint a A Tenkes kapitánya (1963), a Bors (1968), a Mint oldott kéve (1983) vagy a Kisváros (1994). Külföldi filmekbe is meghívták, amit nyelvtudásának köszönhetett, hiszen az angol mellett németül és franciául is beszél. Aktív időszakában az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt, többször kölcsönözte hangját Walter Matthaunak és Lino Venturának. Legemlékezetesebb szinkronalakítása a Dallas című amerikai filmsorozathoz kötődik, amelyben éveken keresztül volt Jock - Jim Davis - magyar hangja. A szinkron- és filmszerepek mellett a nézők többször élvezhették humorát a tévé kabaréműsoraiban is. 1990 elején közreműködött a Magyar Színész Kamara - ma: MASZK Országos Színészegyesület - megalapításában, és bábáskodott a Magyar Színész című - időközben megszűnt - folyóirat születésénél is.

1945-ben Magyar Néphadsereg Színház, majd a Vígszínház tagja lett. 1947–1950 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1964-ben Angliába írt leveleit a postán felbontották, és ennek következményeként 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték izgatás címén. Szabadulása után 1966-ban egy évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, majd 1967-ben Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött, ahol 1980-ig játszott. 1980–1987 között a Mafilm tagja volt, majd 1987-1992 között a Radnóti Miklós Színház művésze lett, 1992-től pedig szabadfoglalkozásúként dolgozott. Sokat szinkronizált, többek között Walter Matthaunak, és a Dallas című sorozatban Jockot alakító Jim Davisnek is ő kölcsönözte a hangját. Tavaly választották be a nemzet színészei közé Szabó Gyula helyére.

Közben azon gondolkodtam, milyen jó ez a kapcsolat, ami köztünk van, de vajon mi lesz velünk ebben az összezártságban, hogy működik majd egy kapcsolat dinamikája egy számunkra teljesen új helyzetben. Ahogy ezt engedtem át magamon, egy csomó jó érzés jött be a mi kettőnk viszonyában, abban, milyen rezgések vannak köztünk. Ezek a gondolatok és érzések voltak a szöveg ihletői – árulta el Zoli. – De nem kell, hogy pandémia legyen, ezek az érzések bármikor felbukkanhatnak az életünk során, legyen szó egy összeköltözésről, gyerekszületésről, amikor a fiatal szülők nem tudnak sehová menni, tényleg egymásra vannak utalva. Hiába láttunk már ezer ilyen helyzetet, amikor benne vagyunk, nagyon be tud szűkülni az ember egy-egy ilyen szituációba. Amikor körülöttünk széthullik minden, akkor derül ki egy kapcsolatban, összetartozunk-e... Mert nem a félelem lelkét movie. Ennek a kérdéskörét próbálja boncolgatni a dal. Bereczki célja, hogy megérintse a hasonló helyzeteket megélő emberek lelkét. – Számomra a dalírás mindig egy lélekmeztelenség: egyszerre félelem és bátorság, ha az ember valami igazit ír magáról.

Mert Nem A Félelem Lelkét Video

2022. 06. 04. 14:00 2022. 05. 19:57 Nagy keresztény ünnepeink mind arról tanúskodnak, hogy Isten beavatkozása nélkül a magára maradt ember tehetetlen, tanácstalan, várakozik, remél, legfeljebb félszegen próbálkozik. Isten cselekvő szavai nélkül magányosak és elveszettek vagyunk. Mert nem a félelem lelkét video. Van, aki ezt az embermagányt felfokozott aktivitással, önmagát is becsapó teljesítménykényszerrel próbálja palástolni, de ez a lényegen nem változtat, legfeljebb még másoknak is kárt okoz azzal, ahogyan él. Amikor a keresztény emberkép vállalja ezt az "antropológiai pesszimizmust", akkor ezt nem illúziórombolásból teszi, hanem azért, mert ismeri az emberi elveszettség ellenszerét, aki nem más, mint Isten, az emberré lett Isten. Ajánló Boldogok a lelki szegények A szeretetben egyszerre van benne a kereszt árnyéka és a kapunyitás az örömre. Pünkösd ünnepe azt üzeni meg nekünk, hogyan lehet az ember részese Isten szabadító, nekünk társat, társakat ajándékozó tettének. Az ünnep előtt tanácstalan, félénk, erőtlen tanítványok keresik az értelmét mindannak, amit Jézussal átéltek.

Összetartozásunkat idegenség, értetlenség járja át, nem fogjuk fel, hogy mit jelent, mire kötelez, mire szabadít fel Krisztus jelenléte. Ha nincs ott a másik, ha nincs már ott Jézus, akkor hirtelen feltárul a hiány, az üresség, a félelmetes és bénító magány. Közben pedig megnyílik a lehetőség, hogy létrejöjjön egy tér ebben a kitöltetlen űrben valamire, valakire. A menny­bemeneteltől a pünkösd csodájáig vezető út alkalom és lehetőség a hiány megtapasztalására. Ünnepeink és az azt megelőző napok is gyakran beleszürkülnek a hétköznapok rutinjába. Így van ez sokszor a húsvét utáni negyvenedik nappal, azzal a bizonyos csütörtökkel, az úgynevezett "áldozócsütörtökkel" is, mely Jézus mennybemenetelének ünnepe. Befejezte aktív táncosi pályafutását hazánk kiemelkedő táncművésze, Bajári Levente. Pedig akkor kezdődik az a tíz nap, a hiány megtapasztalása, mert Ő elment. Ajánló Jézus, az ember fia – ingyenes vetítés Markó Iván emlékére Ingyenes vetítéssel tisztelegnek Markó Iván emléke előtt ma 13 órától a Cinema MOM moziban. Valójában akkor döbbenünk rá a másik értékére, akit szeretünk, ha eltűnik az életünkből, tíz napra, egy hétre, kettőre vagy éppen teljesen.