Világ Hét Csodaja – Balatonbringa Club | Látványosságok
Aztán ott sorakoznak kevésbé ismert szerzők valóságos légiói: Vibius Sequester, Curtius Rufus, Ampelius és Arrianius latin nyelvű művei, továbbá egy szintén császárkori író, Gaius Julius Hyginus, majd a későbbiek, a szent életű Nazianzi Gergely (i. sz. 330-390), akinek az atyja is püspök volt, továbbá bizánci Philón, aki bármikor írhatott a hét csodáról a 4. és a 6. század között, egy tiszteletreméltó és igen bölcs angolszász pap, Bede Venerabilis (673-735), aki fölvette a csodák listájára a fároszt, két bizánci, az Árpád-háziak kortársai, az egyik neve Nikétosz, a másiké Georgiosz Kedrosz. Végül összeállított egy csodalistát egy tudós pap, aki önmagát Anonymus Graecusnak, Ismeretlen Görögnek nevezte, s az 1200-as években a Codex Vaticanus 989 utolsó levelére kereken harminc világcsodát vázolt fel. Főként a római büszkeséget zavarta, hogy az antipatroszi listát a világhódító Nagy Sándor halála után így nevezték a hellének: hepta theamata tesz oikumenész, "a lakott világ hét látványossága".
A Vilag Het Csodaja
A teljes gőzzel üzemelő operaház egy 25 ezer fős város energiaigényét emészti fel naponta. Húsvét-szigeti szobrok A Húsvét-sziget, azaz az őslakosok nyelvén Rapa Nui, a Világ Közepének titokzatos szobrait háromszáz éve ismeri az emberiség, mégis vajmi keveset tudunk a titokzatos moai-nak is nevezett szobrokról és a kultúráról, amely emelte őket. A valamikor 1100 és 1600 között készült óriásszobrokból 887 jelenleg tartanak számon a kutatók, de időről időre találnak újabb, főként befejezetlen szobrokat, így a tényleges számuk elérheti meghaladhatja az ezret is. A szobrok mindegyike több tíz tonnát nyom, a legnagyobb, még álló moai tíz méter magas és körülbelül nyolcvantonnás. A szobrok az emberi pusztítás emlékművei is: a szigetet teljesen tönkretették lakosai. A sok száz szobor készítéséhez ugyanis minden fát kivágtak így végül a sziget földje terméketlenné vált és a szobrokat teremtő civilizáció összeomlott. Gízai Piramisok Kairó közelében emelkedik az égre a gízai síkságon a három Nagy Piramis, Hufu (Kheopsz), Hafré és Menkauré síremléke.
Igen: az Alexandria előtti Pharosz sziget világítótornyát szokás még említeni, nem Babilon városfalait. Annál érdekesebb, hogy az Angelika Vahlen magyarul is megjelent kis könyve (Az ókor világcsodái. Gondolat Könyvkiadó 1985) és az osztrák Maria Dawid építészettörténészhez hasonló tárgyú szakkönyve is az antipatroszi listát követi, vagyis csak függelékben tesz említést a fogalommá lett fároszról. Nem kevésbé érdekes, miért nem említi Antipatrosz a híres világítóházat, hiszen azt a knidoszi Szósztratosz i. e. 280 táján már építeni kezdte. Az ok sejthető: a szidóni férfiú korábbi "csodalistákra" támaszkodott, s ezek egy olyan korban keletkeztek, amikor Rhodosz kikötőjében már állt a napisten, Héliosz kolosszusa, a fárosz viszont még nem (a lindoszi Kharész – a hagyomány szerint – 292 és 280 között fogott a napisten kolosszusának megmintázásához). Újabb meglepetés is érhet bennünket, ha gondosan tanulmányozzuk az ókori, majd a bizánci és a nyugat-európai szerzők csodalistáit. Szinte mindegyikük változtat valamit: Hérodotosz és Diodórosz Szikeliotész (történetírók), Sztrabón, a higgadt földrajztudós, Propertius és Martialis (római költők), Vitruvius, a De architectura című roppant fontos építészeti szakkönyv szerzője, az idősebb Plinius (természettudós), Josephus Flavius, akinek nevét a zsidó háború leírása tette örökéletűvé, Plutarkhosz, a Párhuzamos életrajzok nagy hírű írója, a mindig megbízható Pauszaniasz, aki útikalauzt írt Hellászról.
A magasba törő bányafal kőoszlopai hazánkban egyedülállóak, de Európában is csak kevés hasonló található. A Hegyestű vulkáni kúpjának oldalában, a régi bányaudvarban természetvédelmi, geológiai és bányászattörténeti bemutató várja az érdeklődőket. A csúcsra vivő egykori bányaút hangulatos, cseres-gyertyános erdőben kanyarog felfelé. A bányán átvezető turistaútra ma már csak belépővel lehet bejutni, ezért cserébe azonban csodaszép kilátóhelyet, szabadtéren elhelyezett tájékoztatót, információs táblákat, fedett pihenőhelyet, egy apró büfét, az egykori kőbányászatról szóló fotókiállítást s végül, de nem utolsósorban egy igazi geológiai múzeumot kapunk. Megközelítés: a bemutatóhelyet könnyedén megközelíthetjük gépkocsival is a 71-es útról Zánkán keresztül, vagy Monoszló, illetve Köveskál felől, s a hegyen parkolóhelyet is találunk. Cím: Monoszló, Hegyestű Nyitva tartás: egész évben 9. 00 – sötétedésig 4. Látványosságok balaton körül videa. Szent György-hegyi "bazaltorgonák" A Balaton-felvidék jó részét a vulkánosság "szülte".
Látványosságok Balaton Körül 1989
S mindehhez egy olyan csodálatos panoráma társul, amit nehéz lenne mással összehasonlítani. A fák lombjai közül kitekintve láthatjuk a megcsillanó Balatont, észak felől az Ábrahám-hegy, nyugatról a Badacsony vonulatait vehetjük szemügyre, tiszta időben pedig a tó túloldalán elterülő Fonyód ikerhegyei is feltűnnek előttünk a varázslatos kertből. Az arborétum magántulajdon, de 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gondoskodása alá tartozik. Cím: Badacsonyörs, Arborétum u. 5. Nyitva tartás: április 1. – október 31., keddtől vasárnapig: 9. 00–18. Bakancslistás helyek a Balaton körül – Óvári Messzelátó, Balatonalmádi - balaton.hu. 00, hétfő szünnap Belépődíj: felnőtt - 500 Ft, gyerek - 300 Ft 3. Hegyestű – Geológiai bemutatóhely Ha kíváncsiak vagyunk egy lenyűgöző látványt nyújtó geológiai képződményre, akkor vegyük az irányt a Tapolca–Zánka-műúton Monoszló felé. Az itt található természeti érdekesség kimondottan természetjáróknak való csemege, hiszen ide leginkább gyalogosan vagy kerékpárral juthatunk fel. A településről már jól látszik a szőlőhegy fölé 337 méterre magasodó, félig elbányászott Hegyestű.