Hányan Dolgoznak Ma Magyarországon – Meghívó: Egyszer Használatos Műanyagok Betiltása - De Mi Van Helyette? - Budapesti Kereskedelmi És Iparkamara
Hányan dolgoznak ma Magyarországon? És hányan vannak munka nélkül? Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre egyáltalán nem könnyű választ adni. Attól függ, hogy melyik statisztikát nézzük, ki számít foglalkoztatottnak és ki munkanélkülinek. Az biztos, hogy továbbra is érdemben gyengébb és több kihívással küzd a hazai munkaerőpiac, a munkavállalók pedig általánosságban kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a válság előtt. De mit hoz a jövő? Válság előtti szinten a foglalkoztatás Nincs itt semmi látnivaló, újra 4 millió 500 ezren dolgoznak ("Magyarországon"), majdnem annyian, mint tavaly ilyenkor. Hányan Dolgoznak Magyarországon. Legalábbis könnyen gondolhatnánk ezt, ha a KSH legfontosabb munkaügyi statisztikájára, a munkaerő-felmérés adataira pillantunk. Igaz, hogy augusztusban felfutott a közfoglalkoztatás, de a közmunkásoktól és külföldi dolgozóktól tisztított számok is kedvezően alakulnak ahhoz képest, hogy a magyar GDP az idei második negyedévben sosem látott zuhanáson ment keresztül. Nincs válság előtti szinten a foglalkoztatás A másik fontos foglalkoztatottsági adat, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatok, a költségvetési szféra és a nonprofit szektor alkalmazottjainak adminisztratív összesítése alapján azonban továbbra is jóval több mint 100 ezer fővel kevesebb foglalkoztatott volt júliusban Magyarországon, mint az előző év azonos időszakában.
- Kiderült: ennyi magyar dolgozik külföldön
- Hányan Dolgoznak Magyarországon
- Egyszer használatos műanyag doboz
- Egyszer használatos műanyagok betiltása 2021
- Egyszer használatos műanyag törvény
Kiderült: Ennyi Magyar Dolgozik Külföldön
Az aktív népesség aránya egy év alatt 1 százalékponttal 71, 6 százalékosra emelkedett a 15-64 éves korosztályban, miközben a korcsoport lélekszáma 52 ezerrel, 0, 8 százalékkal csökkent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 128 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 15 ezerrel csökkent. A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsági rátája 28, 2 százalékos volt. Kiderült: ennyi magyar dolgozik külföldön. A legjobb munkavállalási korúnak mondott 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1, 1 százalékponttal, 84, 1 százalékra, az 55-64 éves foglalkoztatottaké 3 százalékponttal, 53, 3 százalékra nőtt. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2, 1 százalékkal, a foglalkoztatási ráta 2 százalékponttal, 76 százalékra nőtt. A nők foglalkoztatási rátája 1 százalékponttal, 61, 8 százalékra nőtt. A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglakoztatási célértéket tűzött ki, a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 1, 6 százalékponttal, 74 százalékra emelkedett, a férfiaknál 81, 9, a nőknél 66, 3 százalékos volt a ráta február-áprilisban.
Hányan Dolgoznak Magyarországon
A kormánypárt aláhúzta, hogy a családi adórendszernek, a 16 százalékos adókulcsnak, a rekord alacsony inflációnak és a minimálbéremeléseknek köszönhetően a fizetések és vásárlóerejük nőtt. Infláció fölött nőttek a nettó bérek és a nyugdíjak - tették hozzá. Véleményük szerint a "bukott baloldal üres fecsegésével szemben" a kormány a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelési programot hajtja végre a pedagógusoknak és az egészségügyi dolgozóknak. A Fidesz e heti döntéseinek hatására pedig még több pénz marad a családok zsebében, mert még nagyobb lesz a családi adókedvezmény a kiskeresetűeknek, és további rezsicsökkentés lép életbe a fűtési szezonra - emelték ki. Hangsúlyozták: eközben Magyarország az utolsó fillérig visszafizette a "bukott baloldal" által felvett IMF-hitelt, stabilizálta pénzügyi helyzetét és kijött a gazdasági recesszióból. Az MSZP alelnöke előzőleg azt mondta, több százezerrel kevesebben dolgoznak ma Magyarországon, mint a 2010-es kormányváltás utáni első negyedévben.
Mint fogalmaznak: "A munka nehézségei, a nem megfelelő munkafeltételek, a gyakran átgondolatlan munkaszervezés, és a többséget érintően a mindehhez mérten ma is alacsony bérek, nem méltóak az ágazatban elvárt magas tudáshoz, a kedvezőtlen beosztáshoz, lelki és fizikai terheléshez, a biológiai és kémiai ártalmakkal terhelt munkavégzéshez. " Soós szerint az elvándorlás megállításához elsődlegesen még 2022-ben végrehajtandó béremelésre lenne szükség, oly módon, hogy egy középfokú végzettségű, képzett, tapasztalt szakdolgozó alapbére érje el a hasonló években mért szakmai gyakorlattal rendelkező orvos alapbérének az 50 százalékát, a diplomás szakdolgozó és főiskolai diploma esetén a 75 százalékát, egyetemi diploma esetén a 85 százalékát. Ez igen jelentős beruházást igényelne. Továbbá bizonyos szakterületeken - egyebek közt a sürgősségi ellátásban, az intenzív terápiákon, és pszichiátrián jóval nagyobb arányú pótlékokat kellene bevezetni. Legalább figyelembe kellene venni, hogy ki milyen jellegű intézményben, mekkora a munkaintenzitással, milyen mennyiségben, hány beteget ellátva dolgozik, és a teljesítmények értékelésére is lehetőséget kellene adni, mert ilyen jelenleg semmilyen formában nem létezik szakdolgozói szinten.
Láttad a hatalmas műanyag szemét-szigetekről, a műanyagba belefulladt állatokról és a folyókban hömpölygő műanyag szennyezésekről készült felvételeket? Ez a "plasztik korszak" mindennapjainak valóságai. A mikroműanyag-részecskékkel a Duna és a Tisza is tele van. A műanyag darabok ott vannak a csapvízben és az ételeinkben is. Nem csak környezetünk, hanem saját egészségünk is veszélyben van. Együtt tehetünk azért, hogy véget vessünk ennek a korszaknak. Ha kicsit is változtatunk a szokásainkon, egyéni használatunkon változtatunk sikerülhet Egyszer használatos műanyagok tiltása 2021 július 1-től Az EU 2019. májusában elfogadta az egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvet, ezeknek a nemzeti jogszabályokba való átültetését 2021-ig várja el a tagállamoktól. A jogszabály által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki. 2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Európai Unióban: • egyszer használatos evőeszközök • egyszer használatos tányérok, • szívószálak, • fülpiszkálók, • léggömbök pálcikái, és • oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.
Egyszer Használatos Műanyag Doboz
Hírek Bár semmit nem tudni arról, hogy pontosan mikor lesz konkrét jogszabály, zajlik a innovációs tárcában az a munka, amely kötelezővé tenné az italcsomagolások visszaváltását. Erről a szóról a többségnek az újratöltött palackok jutnak eszébe, a mostani terv azonban nem ezeket hozná vissza, hanem a nem túl fényes szelektív visszagyűjtési arányainkon javítana. Hírek Mielőtt beütött a koronavírus-világjárvány, egyre több városban és országban kezdték el szélesebb körben használni a többször használatos műanyagokat az egyszer használatosak helyett. A környezetvédelem szempontjából üdvözítő trend azonban megtorpant, az éttermek, boltok kénytelenek az egyszer használatos műanyagok felé fordulni. 1 2 3
Egyszer Használatos Műanyagok Betiltása 2021
Hosszú várakozás után, 2021. július 1-től betiltották hazánkban is az egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazását. Ettől jobban nem is indulhatna a Műanyagmentes július! MELY MŰANYAG ESZKÖZÖKET ÉRINTI AZ ÚJ RENDELET? a műanyag fültisztító pálcika szívószál evőeszközök (villa, kés, kanál, evőpálcika), tányér, italkeverő pálcika léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet az expandált polisztirolból készült ételtároló edény, és italtartó poharak forgalmazása is műanyag zacskók közül: nagy mennyiségben fogyó egyszer használatos hordtasakok (jellemzően a pénztárnál találkozhatunk velük), illetve a hordtasakok, melyek falvastagsága 15 mikron és afeletti, kivételt képeznek a biológiailag lebomló darabok HOGYAN TUDOD HELYETTESÍTENI A BETILTOTT TERMÉKEKET? Nem csak a bolygónkkal, de a pénztárcáddal is jót teszel, ha tartós, környezetbarát, hosszútávon használható eszközöket használsz. 1. Fültisztító: Műanyag fültisztító pálcika helyett már bambusz pálcika kiváló megoldást kínál.
Egyszer Használatos Műanyag Törvény
Megjelent a Magyar Közlönyben a z egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 349/2021. (VI. 22. ) Korm. rendelet, ami az egyszer használatos műanyagtermékek környezeti hatásairól szóló 2019/904/EU irányelv forgalomba hozatali korlátozásain (tiltásain) túli egyes intézkedéseket ültet át a magyar jogrendbe. Mint honlapunk is beszámolt róla, a forgalomba hozatalt tiltó rendelkezéseket az egyes egyszer használatos valamint egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló 301/2021. 1. rendelet ültette át. Az irányelv jelölési előírásai, a műanyag palackok 77%-s (2025-re) illetve 90%-s (2029-re) kötelező elkülönített visszagyűjtése és a PET italpalackokban legalább 25%-os (2025-től), a műanyag italpalackokban legalább 30%-os (2030-tól) hulladék másodnyersanyag arány biztosítása, mint követelmények, az irányelv megjelenése óta sok helyen sok figyelmet kaptak, ma már jól ismertek. Ugyancsak ismert, hogy a jelölés pontos formájáról és felhelyezéséről uniós rendelet rendelkezik, mely időközben helyesbítésre is került.
a rosszul záródó leveses dobozokat, amikből kifolyik a leves, éppen ezért megannyi fóliát tekernek köré). A hulladékfeldolgozó ipar az egyszer használatos műanyag kategóriába sorolja az eldobható papírpoharakat és papírdobozokat is, mivel költséges szétválasztani a két anyagot. Olcsó előállítani, nehéz megszabadulni tőle A műanyagok zömét fosszilis tüzelőanyagokból, pl. kőolajból állítják elő. Jóllehet, az időtállósága és az olcsó előállítási költsége miatt a műanyag roppant hasznos anyag többek között az autóiparban, szépen lassan beette magát a hétköznapjainkba is. Amerikában a 20. század közepe tájékán terjedtek el ezek a termékek, az első Tupperware tárolók például 1946-ban jelentek meg. A rákövetkező évtizedekben a gyártási folyamatok fejlődtek, így egyre több márka lecserélte a fából, üvegből, fémből vagy papírból készült csomagolást műanyagra, mondván, hogy ez által pénzt is spórolnak és a szénkibocsátást is csökkentik, ergo a bolygónak is jót tesznek. Más cégek ellenben kvázi megfélemlítették az élelmiszerszennyeződéstől tartó vásárlókat, és ezzel a csellel szerettették meg a műanyagokat.
A jelölésről a kormányrendelet szerint a termék gyártójának kell gondoskodnia, a gyártó fogalmába azonban más jogszabályoktól eltérően a kereskedő is beletartozik! Kevésbé tudott, hogy az irányelv az egyszer használatos műanyag italtartó poharakra és ételtároló edényekre fogyasztáscsökkentést is előír a 2022. évi szinthez képest. A hazai jogalkotó ételtároló edényeknél – az irányelvben is felsorolt számos intézkedési lehetőség közül – az ingyenes rendelkezésre bocsátás tiltásával él, 2023. január 1-től. Italtárolókra a jogszabály nem tartalmaz fogyasztáscsökkentést, ott viszont a 301/2021. ) Korm rendelet már bevezetett forgalomba hozatali tiltást, ugyancsak 2023-tól. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy intézkedéseket hozzanak a fogyasztók tájékoztatására az újrahasználati alternatívák, a hulladékgazdálkodási infrastruktúra rendelkezésre állásáról és az egyszer használatos műanyagtermékek hulladékainak elhagyása okozta környezeti veszélyről. Az irányelv megfogalmazásában ugyan ez leginkább úgy értelmezhető, hogy a tagállamoknak maguknak kell tájékoztatniuk, a költségeket azonban az irányelv preambuluma szerint a gyártók viselik.