Csontváry Kosztka Tivadar Festményei
2022. jún. 17. Farkas-Csamangó Tekla Csontváryt a XX. századi festészet és egyben a magyar kultúra egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Festményeinek hatása és értéke még most is lenyűgöző. De ki is volt ő, és miért olyan meghatározó a munkássága? Technikáját, színeit és témáit egyszerre övezik gazdag lelki szimbólumok, magányosság, valamint szinte megfejthetetlenül érdekes titkok. Az a tény pedig még inkább emeli alkotásainak színvonalát, hogy már negyven is elmúlt, mikor festészeti tanulmányokba kezdett. Hitte, hogy maradandót teremthet, ám festményeinek valódi sikere csak a halála után ért be. Életútja 1853-ban született Kisszeben városában, amely ma Szlovákia területén található. Apját, dr. Kosztka Lászlót gyógyszerészként nagyra becsülték a helyiek. Csontváry folytatta a hagyományt és gyógyszerész lett, ezzel is továbböregbítve az édesapja nevét. Rekord összegért vásárolták meg Csontváry Kosztka Tivadar festményét – Axioart Blog. Később jogot is tanult, majd patikussegédként dolgozott. Bár tehetsége gyorsan megnyilvánult, mert szeretett rajzolni, sokáig nem foglakozott komolyan a művészettel.
- Csontváry Kosztka Tivadar, a magányos és igen különleges festő - Hírdrazsé
- Csontváry Kosztka Tivadar - Önarckép, 1896-1902 között festménye
- Rekord összegért vásárolták meg Csontváry Kosztka Tivadar festményét – Axioart Blog
Csontváry Kosztka Tivadar, A Magányos És Igen Különleges Festő - Hírdrazsé
Kollégái és barátai különc, de szorgalmas emberként ismerték. A festészettel rendkívül különös módon, egy "égi csoda" hatására kezdett el foglalkozni. 1880. október 13-án egy meleg, őszi délutánon a patika előtt ücsörgött, unalmában egy vénycédula hátoldalára gyorsan leskiccelte az utcán álló ökrös szekeret. Főnöke, az idős patikus, amikor meglátta a rajzot, így kiáltott fel: "Hisz maga festőnek született! " Csontváry ezután égi szózatot hallott, mely közölte vele: Te leszel a világ legnagyobb napút-festője. Csontváry Kosztka Tivadar - Önarckép, 1896-1902 között festménye. Nagyobb Raffaelnél. " A csodás jelenséget az utókor skizofrén hallucinációval magyarázza, bár Csontváryt sohasem kezelték ezzel a mentális betegséggel. A hihetetlen esemény hatására a huszonhét éves patikussegéd Olaszországba utazott, ahol a vatikáni képtárakban tanulmányozta a reneszánsz mesterek, köztük Raffaello műveit. A reneszánsz alkotások azonban nem nyűgözték le, úgy gondolta, ő ennél jobbat tudna festeni. Eszéken vállalt állást, fizetéséből 1883-ban Párizsba utazott, hogy találkozzon Munkácsy Mihállyal.
Csontváry Kosztka Tivadar - Önarckép, 1896-1902 Között Festménye
Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait. Tivadar szülővárosában kezdte az iskolát, de 1865-ben a forradalomban vállalt császárpárti szerepe miatt Kosztka doktort elüldözték Kisszebenből. A család Szerednyére költözött, Tivadar és testvérei pedig Ungváron végezték a gimnáziumot. Érettségi után a fiú kereskedősegédnek állt, de hamar belátta, hogy ez a pálya nem neki való. Inkább apja nyomdokain gyógyszerész szeretett volna lenni, ezért Budapestre költözött és beiratkozott az egyetemre. Csontváry Kosztka Tivadar, a magányos és igen különleges festő - Hírdrazsé. 1875-ben szerezte meg a patikusi diplomát, ezután önkéntes katonai szolgálatot teljesített és jogot is tanult. Az 1879-es nagy szegedi árvíz idején önkéntesként dolgozott a mentésben. Egy időben a selyemhernyó-tenyésztés volt a szenvedélye, úgy gondolta, a selyemhernyó-nagyhatalommá válás megoldhatná az ország gazdasági gondjait. Javaslatát beküldte több minisztériumba is, de senki sem vette komolyan. Visszaköltözött a Felvidékre, Léván és Iglón dolgozott patikussegédként.
Rekord Összegért Vásárolták Meg Csontváry Kosztka Tivadar Festményét – Axioart Blog
Visszahúzódó személyiség volt. 1880-ban viszont fordulópont következett be az életében. Úgy tartják, hogy egy recept hátuljára nemes egyszerűséggel, de szinte káprázatos módon lerajzolta a patikával – vagyis munkahelyével – szemben álló ökrös-szekeret. Ekkor főnöke megjegyezte, hogy Kosztka egészen biztosan festőnek született. Ami elindította a festői pályán, az a szinte ugyanebben a pillanatban észlelt égi hallomás volt, amely a források szerint, így hangzott: "Te leszel a világ legnagyobb napút-festője. Nagyobb Raffaelnél. " Ennek hatására felbátorodott, és Rómába utazott, hogy tanulmányozhassa Raffaello munkásságát. Azonban az ő művészetét túlságosan idegennek tartotta, ezért elhatározta, hogy valami mást, egyedit, elgondolkodtatót hoz létre festményeivel. Párizsban és Olaszországban is tanult, ekkor már teljesen belefeledkezve a festészetbe. Csontváry kosztka tivadar festményei. Többek között bejárta Nyugat-Európát, Egyiptomot és volt Lisszabonban is. Munkásság és legismertebb festményei A művészettörténészek szerint Csontváry munkái annyira egyediek, és oly sokszor késztetnek újabb és újabb értelmezésekre, elgondolásokra, hogy egyetlen irányzathoz sem lehet őt sorolni.
A következő évben megkapta az engedélyt, hogy Gácson önálló patikát nyisson. Gyógyszertára bevételeiből gyűjtött pénzt, hogy beiratkozhasson festőiskolába, illetve inspirációt keresve utazhasson a világban. Negyvenegy évesen, 1894-ben kezdte meg művészi tanulmányait, csak ekkortól festett rendszeresen. Münchenben fél évig Hollósy Simon növendéke volt, majd Karlsruhéban, Düsseldorfban és Párizsban képezte magát. Utazásai során bejárta Dalmáciát, Olaszországot, Svájcot és Németországot. 1902-ben megfestette Selmecbánya látképé t, ezt követte a Vihar a Nagy Hortobágyon. Bosznia Hercegovinában született a Római híd Mosztárban című képe. Zarándoklatai ezután Egyiptomba, Palesztinába és Görögországba vezették. Az út emlékeit olyan remekművek őrzik, mint a Kocsizás újholdnál Athénban és a Jupiter-templom romjai Athénban. 1904-ben festette húsz négyzetméteres tájképét, A taorminai görög színház romjai t, mely a magyar festészet egyik ikonikus alkotásává vált. Egyiptomban készült sokalakos, expresszionista kompozíciója, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben.