1997. Évi Lxxviii. Törvény (Építési Törvény, Étv.) - Koos.Hu

6. 40. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kivitelező felelős:) " b) az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért, és" 7. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a településrendezésről | Tények Könyve | Kézikönyvtár. 43. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az építtető felel) " e) a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért, " 8. 46. § (3) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki: [Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon a (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását] " bc) építési napló hiányában megtiltja, " 9. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:) " d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését, valamint a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációnak vagy a 33/A.

1. 2016. évi XXXVI. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok
2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a településrendezésről | Tények Könyve | Kézikönyvtár

2016. Évi Xxxvi. Törvény Az Épített Környezet Alakításáról És Védelméről Szóló 1997. Évi Lxxviii. Törvény Módosításáról - Törvények És Országgyűlési Határozatok

14. Műtárgy: mindazon építményfajta, ami nem minősül épületnek, és abban (azon) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal vagy rendkívüli esetben ideiglenesen tartózkodnak. 15. Önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladatait ellátó - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - személy. 16. 2016. évi XXXVI. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás. 17. Sajátos építményfajták: az épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési közmű- és energiaellátási, vízi-, a bányaműveléssel kapcsolatos, továbbá az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények. 18. Szabályozási keretterv: az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja.

Az Épített Környezet Alakításáról És Védelméről Szóló 1997. Évi Lxxviii. Törvény A Településrendezésről | Tények Könyve | Kézikönyvtár

5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. 6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. 7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. 8. Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. 9. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.