Budapest Városligeti Műjégpálya

(Ez sem volt teljes, hiszen a lebombázott bal szárny a mai napig is hiányzik az épületből. ) A régóta várt teljes rekonstrukció 2005 novemberében kezdődhetett el. Ennek során az első ütemben a 2006 októberében átadott technológiai épület készült el. Egy évre rá indulhat el a pálya teljes felújítása, majd egy újabb év múlva az épület átépítése. Kapcsolódó oldal

• Városligeti Műjégpálya – Nyitóhétvége 2021
• Beer Bus Budapest - Városligeti Műjégpálya
• Műjégpálya és Csónakázó-tó

VáRosligeti MűJéGpáLya – NyitóHéTvéGe 2021

A városligeti intézmény Európa - Bécs után - második legrégebbi pályája, 1926 óta lehet itt műjégen korcsolyázni. 1926. november 20-án nyílt meg a Városligetben az ország és a kontinens első műjégpályája. A Műjégpálya elődje, a Városligeti-tó korcsolyapályája és annak épülete a főváros egyik legrégibb sportlétesítménye, a tavon az 1830-as években jelentek meg az első korcsolyázók. Bár akkoriban még úgy vélték, a korcsolyázás egészségtelen és nem is illő dolog, 1863-64 telén a tornászok dunai korcsolyakirándulást rendeztek Pestről Téténybe. Beer Bus Budapest - Városligeti Műjégpálya. 1869-ben Kresz Géza vezetésével megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet, s 1870. január 20-án 17 napig tartó jeges nyitóünnepséget rendeztek a Városligeti-tavon, ekkor a mai csarnok helyén melegedő fabódé állt. A klub a főváros egyesítésekor a Budapesti Korcsolya Egylet (BKE) nevet vette fel, s a tó jegén rendezett jelmezes ünnepélyekkel, bálokkal népszerűsítette a sportágat. A szegényebbek a tagsági díj miatt kiszorultak, s más fellocsolt pályákra vagy a Dunára jártak.

November 19-én, pénteken 17 órakor megkezdődik a korcsolyaszezon Magyarország legnépszerűbb és leghangulatosabb télisport-helyszínén, a Városligeti Műjégpályán. A nagyközönség mellett a műjégpálya várja a legfiatalabb korosztályokat is – képzett oktatógárdával segítve az óvodai és iskoláscsoportokat –, továbbá központi helyszíne különféle sport- és vállalati rendezvényeknek, csapatépítéseknek. Első ütemben a 12 ezer négyzetméteres jégfelület kétharmada áll a sportolni és kikapcsolódni vágyók rendelkezésére; a Városligeti Műjégpálya belső tereiben a maszkhasználat kötelező.

Beer Bus Budapest - Városligeti Műjégpálya

Egy kis történelem Út a Műjégpályáig Az üzleti élet méltóságai közül többen is támogatták a korcsolyázás ötletét, amely a téli hónapokra remek társasági szórakozást nyújtott. 1869. november 12-én a dunaparti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében, Kresz Géza vezetésével bejelentették a Pesti Korcsolyázó Egylet megalakulását. Kitartó közbenjárás után a városi tanács engedélyezte a tó egy kis részének korcsolyapályaként való használatát, díjtalanul. Az első "korcsolyacsarnokot" a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg. 1870. Városligeti Műjégpálya – Nyitóhétvége 2021. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében végre megnyitották a Jégpályát. A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete. Egymást érték a különböző ünnepségek, kivilágítások, lampionos menetek. Február másodikán megrendezték az első versenyt. Miután 1874 telén az épület leégett, a főváros engedélyezte a végleges építkezést. Az új épület tervezése és kivitelezése is Lechner Ödön munkáját dicsérte. A főépület díszes nagytermében a szülők és gardedámok várakozhattak és élvezhették a pazar kilátást.

E terem alatt működött a korcsolyakötő helység, ugyanígy a földszinten, a melegedő. Fenn kupolaként terpeszkedett a zenekari terem, amelynél kifogástalanabb akusztikájú nyilvános zenekari helyiség alig akadt a fővárosban abban az időben. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a fővárosiak körében. Mindössze hét évvel a csarnok megnyitása után már égető szükség mutatkozott a további bővítésre! A kivételes lelkesedést az indokolta, hogy ekkora összefüggő területű, szabadtéri műjégpályát a mai napig sem építettek sehol a világon! A pálya sikeréhez természetesen hozzájárul a párját ritkító természeti és kulturális környezet is. Kezdetben nem voltak versenyszabályok a Városligeti jégen. A korabeli híradásokból kiderül, hogy ötletszerűen rendeztek versenyeket. Ezek az események ünnepségek keretében, főleg az ügyességet voltak hivatottak lemérni. A díjazások is ennek megfelelően különböztek egymástól és a mai megszokott éremrendszertől eltértek. Tehát a magyar gyorskorcsolyázás első versenyének azt az eseményt tekintjük, amelyen a résztvevő hölgyek és urak a jégpályán fel - és visszakorcsolyáztak.

Műjégpálya És Csónakázó-Tó

Budapest Főváros Önkormányzata és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. december 15-én írta alá a Városligeti Műjégpálya pálya- és épületegyüttes felújításáról szóló támogatási szerződést. A közel 4, 9 milliárd forintos fejlesztés 3, 307 milliárd forintos uniós támogatás segítségével valósult meg. A felújítás után 16 ezer négyzetméternyi kiváló minőségű jégfelület várja a korcsolyázókat. A jég alatti betonréteg 210 km csőhálózatot rejt, ez összességében hosszabb, mint Budapest és a Balaton nyugati vége közötti távolság. A gyorskorcsolyapálya és a jéglabdapálya hossza több mint 180 méter, szélessége csaknem 70 méter. Az új jégkorongpálya 2200 négyzetméteren várja a vendégeket. Az öltözőszekrényeket a belépéshez is használandó elektromos kártyákkal lehet nyitni, a korábbiakhoz képest sokkal komfortosabb körülmények között tud átöltözni összesen mintegy 3500-4000 ember. A megújult műjég Európa legnagyobb mesterséges, szabadtéri jégfelületével várja a látogatókat. A Városliget kapuja projekt (KMOP-3.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz. Először 1894-ben hoztak be Magyarországra gyorskorcsolyát. Így megkezdődhettek a rendszeres edzések. 1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is. Magyarország első gyorskorcsolya bajnokát Péczeli Andor személyében, 1900. januárjában avatták. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Az újonnan alakult szövetség és a BKE 1909. hanuár 23-24-én együtt rendezte a Női Műkorcsolya Világbajnokságot és a Gyorskorcsolya Európa- bajnokságot a Városligeti tó jegén. Eme rangos események magyar dicsőséget jelentettek: Kronberger Lili műkorcsolyában világbajnok lett, Mannó Miltiadesz pedig az 5. helyet szerezte meg a gyorskorcsolyázás 500 m-es távján.