Család És Otthon
Az eredményekből az életkor, lakóhely, iskolázottság alapján is érdekességek derültek ki. Kirajzolódik, hogy milyen fajta kenyereket milyen arányban vesznek a felmérés résztvevői, milyen kenyérfogyasztási szokásaik vannak, és mennyire kísérletezőek. A kenyérkörkép eredményei Tízből hat magyar naponta vásárol kenyeret, és egy átlagos háztartásnak 1, 6 kilogramm a heti kenyérfogyasztása - derült ki a JÓkenyér megbízásából készült, a 18-65 éves magyar lakosságot reprezentáló országos online kutatásból. * A fogyasztói szokásokat vizsgáló felmérés rámutatott: miközben egyre nagyobb kereslet mutatkozik az adalékmentes, kovászos és rozsos kenyerekre, a magyar vásárlók többségének még mindig a hagyományos fehér és félbarna vekni kerül leggyakrabban a kosarába. A kutatásban részt vevők 64%-a naponta vagy akár egy nap többször is eszik kenyeret, egy átlagos háztartásban pedig körülbelül 1, 6 kiló fogy el egy héten. Házban Otthon - tippek. Bár a pandémia alatt sokan kaptak kedvet az otthoni kenyérsütéshez, a felmérés szerint a többség (65%) még mindig boltból veszi a kenyeret, és akik házi kenyeret készítenek (31%), azok is inkább csak alkalmanként teszik azt.
Család És Otthon 1978
Az Oktatási Hivatal ötödikes irodalomkönyvének egy képe tartja lázban jelenleg a magyar Facebook egy szegletét. A Család, otthon, nemzet nevű alfejezet kapott meglehetősen szokatlan borítóképet, valamint egy némileg vitatott idézetet. A képen a következő idézet szerepel: " Legelső a nemzet, második a család, és csak harmadsorban nézd a magad javát! " A forrása pedig egy Kányádi Sándorral készített beszélgetés. Ugyan a forrásmegjelölés pontos, viszont azt sugallja, mintha egy Kányáditól származó idézet lenne, de a beszélgetésben ő is csak idézte a versikét, ami egyébként egy népi rigmus szerinte. Család és otthon teljes. "A közösségre nevelődtünk. Nálunk például lakodalmi rigmus az, amit itt talán nem lehetne akként »eladni«: »Legelső a nemzet, második a család, és csak harmadsorban nézd a magad javát! «" - szól a kicsit bővebb idézet, ahogy az Nyáry Krisztián is kiszúrta. Egyébként 2009-ben jelent meg a Kisalföldben. A szivárványos, Disney-hercegnős, tündérkés, csodaszarvasos, ősmagyaros kép értelmezését meghagyjuk mindenkinek, azt viszont érdemes róla tudni, hogy 2013-ban már egy hatodikos tankönyvben is megjelent egészen más, viszont a képhez ugyanilyen nehezen köthető kontextusban.
Számunkra ezek az apró hibák szép emlékké váltak: emlékeztetnek bennünket arra, hogy milyen utat jártunk be a beköltözésünk napjáig, és mennyi munkánk van a saját otthonunk megalkotásában.