Otto Motor Működési Elve
Feltöltve 2020. március 29., vasárnap - 19:41 Szerzői információk Mikrotartalmat készítette Plenter Zsuzsanna Szaktanár: Plenter Zsuzsanna Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Oktatási intézmény: Műszaki Pedagógia Tanszék Mikrotartalom leírása Robbanó motornak nevezzük a legtöbbször forgó mozgást előállító erőgépet, mely a bizonyos elegyek elégetése során keletkezett hőenergia egy részét átalakítja mechanikus energiává. Mikrotartalom Oktatási információk Célközönség 0 - bárki Ágazatok és szakmacsoportok-2020 Szakmák és OKJ szakképesítések-2020 Mikrotartalom értékelése Jó További mikrotartalmak a feltöltőtől Előnézet Mikrotartalom címe Szint Egészség és jóllét 0 - nincs besorolás 2020. 04. 03. - 11:47 Eke vonóerő meghatározása A mikro-tartalmakat a szerzői jog védi! | © Minden jog fenntartva.
A forgattyús-tengely további forgása következtében a dugattyú lentről felfelé halad. Az előző ütemben beszívott benzin-levegő keverék nem tud kiáramlani a hengerből (a kipufogószelep szintén zárva van). Miközben a dugattyú mozog felfelé, összenyomja az előtte lévő közeget, összesűríti. A sűrítés során 400-500 Celsius fok sűrítési véghőmérséklet jön létre, mely következtében a végnyomás 18 bar értéket ér el. A sűrítés elősegíti a tüzelőanyag alapos keveredését. Azért fontos, hogy jól összekeveredjen a benzin a levegővel, mert így elősegíthetjük a tökéletesebb égést. Amint a dugattyú a legfelső helyzetbe ér, kezdődik a harmadik ütem. Harmadik ütem: Égés Mikor a dugattyú eléri a megfelelő levegő-benzin keveréket, a gyújtógyertya elektródái között villamos szikra ugrik át. Ez a szikra meggyújtja az égéstérben összesűrített benzin-levegő keveréket, ami robbanásszerűen elég. A terjeszkedő gázok óriási nyomása a dugattyút fentről lefelé löki, ezt nevezzük terjeszkedésnek (expanziónak). Mint tudjuk az energia nem vész el, csak átalakul.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a tényleges tervezési paraméterek meghatározása csak kompromisszum eredménye lehet. A motorok felosztása A motor egy- vagy többhengeres. Ma csak az egészen kis teljesítményű motorok készülnek egy hengerrel. A többhengeres motorok hengerei igen változatos elrendezésűek lehetnek: Soros – a hengerek egy egyenes mentén, párhuzamosan, egy irányban dolgoznak. A legtöbb motor ilyen, főleg a kis lökettérfogatúak. Boxer – a hengerek egy egyenes mentén, párhuzamosan, egymásnak háttal dolgoznak. Középen a főtengely és a dugattyúk két irányba dolgoznak. Így a rezonanciát is hatékonyan oltják ki. A legismertebb gyártó a Porsche és a Subaru, motorkerékpároknál a BMW. [1] V – a hengerek két szöget bezáró egyenes mentén, soronként párhuzamosan és egy irányban dolgoznak, két-két dugattyú kapcsolódik egy hajtókarcsaphoz. Általában nagyobb lökettérfogattal rendelkező motorokra jellemző. Kiforgatott – ránézésre soros vagy V motor /hengerszögtől függ, hogy egy vagy két hengerfejet alkalmaznak/, de az egymással szemben lévő dugattyúk külön hajtókarcsapokra dolgoznak, lényegében a Boxer motor is ez.
Autós jogosítvány (B) > 7. Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek A "Bővebben" linkkel csak a regisztrált felhasználók jutnak a részletesebb tartalomhoz! Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek Óravázlata: 1. - A gépkocsi főbb szerkezeti részei, karosszériafelépítése. Passzív biztonság elemei. Ajtók, motorháztető, ülések, kormánykerék. Műszerfalon látható kijelzők, ablaktörlő és modó berendezés. ( Bővebben... ) 2. - A motor és működési elve. A négyütemű Otto-motor és a Diesel-motorok működése, gázüzemű gépkocsik. Levegő és üzamanyag ellátó rendszerek. Kipufogóberendezés, katalizátor., hangtompító. A motorok hidegindítása és hűtése. Hűtő-fűtő rendszer, motorok kenése. A szivattyús olajozás és ellenőrzése. 3. - Villamos berendezések. Akkumlátorok szerkezete, ellenőrzése és karbantartása. Az áramfejlesztő (generátor) szerepe. Világító és jelző berendezések. Távolsági ée tompított fényszóró, helyzetjelző, irányjelző és a féklámpa. 4. - Az erőátviteli berendezés részei: tengelykapcsoló (kuplung), sebességváltó, differenciálmű, féltengelyek.
Otto-motor Az Otto-motor az első megvalósított négyütemű belső égésű motor, amelyet Nikolaus August Otto készített 1876-ban. Világviszonylatban ez a belső égésű motor terjedt el leginkább és üzemanyaga, a benzin miatt inkább benzinmotornak hívják. Benzinmotor működése Működése A motor működése négy ütemben valósul meg: Első ütem: Szívás Az első ütemben történik a levegő-üzemanyag keverék beszívása. Amikor a dugattyú elindul lefelé a hengerben, akkor elkezd nőni a térfogat, és csökken a nyomás a hengerben. Mint tudjuk a gázok a kisebb nyomás felé szeretnek áramolni, ezért a levegő bejut a szívórendszerbe, miközben a porlasztó, vagy a befecskendező benzinpermetet készít. Ekkor a kipufogó szelep zárva van. Amikor a dugattyú eléri az alsó holtpontját, a szívószelep bezár. A dugattyú a legfelső helyzetről (felső holtpont) a legalsó helyzetre (alsó holtpont) való mozgáskor a forgattyútengely fél fordulattal elfordult. Ettől a pillanattól kezdődik a második ütem. Második ütem: Sűrítés A vezérműtengely által vezérelt szívószelep elzárja a szívócső furatát.
A vázolt eredeti Otto-körfolyamat csak a korai, lassújárású motoroknál volt jellemző. Hamar rájöttek arra, hogy nagyobb fordulatszámnál (100 fordulat/perc felett) a dugattyú mozgása egyedül nem tudja elég gyorsan megfordítani a gáz áramlását, amikor a szívószelepek kinyitnak. Ezért a korszerű motoroknál a dugattyú felső holtpontja közelében a szívó- és kipufogószelepek egymásba nyitnak kissé. A kipufogószelepen kiáramló gázok magukkal ragadják a szívószelepen keresztül a beáramló üzemanyag-levegő keveréket és így javítják a szívást. Természetesen a távozó füstgázokkal együtt egy kevés friss keverék is távozik, ami rontja a motor hatásfokát. Versenymotoroknál ezzel a kis kiáramló hideg keverékkel a szelepeket hűtik. A kipufogószelepeket is kb. húsz fokkal az alsó holtpont elérése előtt már kezdik nyitni, hogy az égéstermékeknek elég idejük legyen távozni. A korszerű motoroknál a gyújtás sem a felső holtpontban történik, hanem a motor fordulatszámától, és leggyakrabban a szívócsőben uralkodó nyomástól függően előgyújtást alkalmaznak.