Ivan Gyenyiszovics Egy Napja
Képes-e ezután bárki is teljes életet élni, nem érezve magán a szenvedés éveinek súlyát? Vagy éppen ez kell, hogy az életet a maga szépségében tudja élvezni? Szolzsenyicin nem hisz a szenvedés megtisztító erejében, vagy hogy azáltal közelebb kerülhetünk valaminek a megértéséhez. A szenvedés az csak szenvedés, nála leginkább hiány: a szabadság, a – nem elvont – boldogság hiánya. Annak a hiánya, hogy az ember a saját ura lehessen, és ne mások irányítsák, szabják meg az életét. Hogy választhasson. Az Ivan Gyenyiszovics egy napja nyomasztó, ám mégis egyszerű történet. Bepillantást nyújt abba a világba, ami sajnos még mindig létezik a Föld bizonyos részein, és a XX. század során milliók életét törte ketté, nyomorította meg. László Zsolt elbeszélésében a regény hangoskönyvként is kiváló, a karakteres hangú színész néhol már-már szenvtelen hangja csak még inkább érzékelteti a sivárságot, amit a szibériai fagyos puszta közepén lévő barakkok és a bennük nyomorgó százak élete rejt magában. A kilátástalanság az ő tolmácsolásában talán még erősebb, mint Szolzsenyicin leírásában, hiszen Suhov és társai nem is gondolnak a szökésre, vagy arra, hogy ennek egyszer vége lehet.
Ivan Gyenyiszovics Egy Napa Valley
Ivan Gyenyiszovics Egy Napja Film
Szolzsenyicin - Ivan Gyenyiszovics egy napja 1. fejezet / hangoskönyv - YouTube
Az elbeszélés gondolata az Ekibasztuszi munkatáborban született, ahol Szolzsenyicin 1950-1951 telén raboskodott, majd később, 1959-ben másfél hónap alatt írta meg. 1961. november 10-én az írógéppel írott példány bejutott a "Novyj mir" szerkesztőségébe "Scs-854. Egy fogoly egy napja" címmel. A kéziraton nem szerepelt a szerző neve. Tvardovszkijra, a "Novyj mir" akkori főszerkesztőjére olyan nagy hatással volt a Szolzsenyicin-mű, hogy sírt a "Scs-854" olvasása közben. De még egy olyan nagy tekintélyű írónak, mint amilyen Alekszandr Tvardovszkij volt, sem volt könnyű megjelentetni a sajtóban ezt a művet. Megszerezte néhány híres orosz író támogatását és hivatkozva véleményükre Hruscsovhoz fordult engedélyért. De még Hruscsov – aki a kommunista párt és az állam élén állt abban az időben – sem engedélyezhette egyedül a mű publikálását, az elbeszélés közléséhez a Központi Bizottság tíz legnagyobb hatalmú emberének döntése kellett. 1982-ben az "Ivan Gyeniszovics" megjelenésének 20. évfordulója alkalmából, a BBC-nek adott interjúban Alekszandr Szolzsenyicin azt mondta, hogy ha nem Tvardovszkij lett volna a folyóirat főszerkesztője abban a pillanatban, és Hruscsov nem akkor indított volna másodszorra támadást Sztálin ellen, akkor az elbeszélés nem jelenhetett volna meg.