Gregorián Ének Jellemzői: Ének Effekt Pedál
kezdetű - legtöbbször énekelt - imája, amelyet a köznapi szóhasználatban - első szava után - csaknem mindig Dicsőségnek vagy Glóriának neveznek. A gregorián elterjedésével egyidejű, 900 körüli időből. Jelei hasonlóak a német kurzívhoz. Vissza Vissza... A gregorián ének a római katolikus egyház ősi, hivatalos, latin nyelvű éneke.
- A középkori világkép, művészet, műfajok -
- Reneszánsz zene - Zeneelméleti Akadémia - jellemzők, történelem, zeneszerzők | Volta
A Középkori Világkép, Művészet, Műfajok -
Rajeczky Melodiáriumában[161] 3%-ot tesz ki. Később - a 16-17. A feldolgozó: a többi három szólam szerzője ismeretlen - talán éppen maga Honterus. Tisztán egyházi az Eperjesi Graduál (1635-1650), mely gregorián ének eket és négyszólamú műveket is tartalmaz, idejét tekintve pedig már szintén kilóg a reneszánszból némileg. Lásd még: Mit jelent Gregorián, Dallam, Énekes, Hangszer, Stílus? A gregorián latin szövegű, vallási tárgyú, kíséret nélküli egyszólamú dallam, tele hajlításokkal. A középkor világi zené jét elsősorban a lovagi költészet képviseli, mely Franciaországból indult. század közepén jelent meg a gregorián ének basszus szólamát erősítő hangszer ként, de a későbbi századokban a különböző zenekarok általános basszushangszerévé vált. Reneszánsz zene - Zeneelméleti Akadémia - jellemzők, történelem, zeneszerzők | Volta. Intonáció ja bizonytalan, kezelése nehézkes volt, ezért később billentyűkkel is ellátták. A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége melizmatikus, a diatonikus modus ok használata kizárólagos.
Reneszánsz Zene - Zeneelméleti Akadémia - Jellemzők, Történelem, Zeneszerzők | Volta
század második felében (kb 1150-1201) működött a párizsi Notre Dame-ban. A nyugati zenetörténetben először szerepel név szerint mint polifón szerző, 1270 körül IV. Anonymus "optimus discantista"-ként említi. Írt orgánumokat, és valószínűleg conductusokat is A Notre Dame-iskola korai, kiemelkedő alakja. Kétszólamú orgánumaiban a responzoriális ének szóló szakaszainak megnyújtott hangjai alkotják az alsó szólamot, e fölött mozog az élénk melizmatikájú, szabadon komponált felső szólam. A középkori világkép, művészet, műfajok -. Leoninus orgánumai tehát már az új, szabad orgánum képviselői. A kétszólamú orgánumokat később utóda, Perotinus egészítette ki 3-4 szólamúra, illetve clausulákat, betoldásokat illesztett a régebbi stílusú organumokba. Habár egyetlen művet sem tulajdonítanak konkrétan Leoninusnak, feltehetően ő alkotta meg a következő 3 évszázadban fennálló konszonancia-disszonancia elvet és a ritmikát is kifejező modális notációt