Feneketlen Tó Legmélyebb Pontja
Ettol a nulla nem tud lehulni, az fent lehulo viz ellenben visszaaramlik alulra, igy tartva fent jo szaz eve ezt a furcsa korforgast, es a csendes ejeken hallhato zubogast. Jomagam is hajlok mar arra, hogy a banyagodor verziot a nullazok jol sikerult dezinformaciojanak tekintsem. A felszinen uszo vizforgato szinten elterelo hadmuvelet. Igy ugyanis meg lehet magyarazni a zubogast, es senki nem fog gyanut. Koszonom Onnek Vanek Ur a felvilagositast! Kollegialis tisztelettel: Prof. Dr. Feneketlen Tó Legmélyebb Pontja: Feneketlen Tó Legmélyebb Pont À Marcq. Csokis, az igazi Trebitsch Előzmény: Vanek (15) Vanek 15 Már ne is haragudjatok, de én egészen biztos vagyok abban, hogy az én verzióm a helyes! magoslajos 14 Magyarországon is vannak régi bányagépek víz alatt. A Nyugati-Mátrában Apc község felett található egy csodálatos bányató.
- Feneketlen Tó Legmélyebb Pontja: Feneketlen Tó Legmélyebb Pont À Marcq
- A búvár mesél: Mit rejt a Feneketlen-tó feneke? – extremlife.hu
- Feneketlen Tó Legmélyebb Pontja - Feneketlen Tó Legmélyebb Pont À Marcq
Feneketlen Tó Legmélyebb Pontja: Feneketlen Tó Legmélyebb Pont À Marcq
1945 után évtizedekig évente csónak- és kajakversenyt is rendeztek a tavon. Balesetek [ szerkesztés] Az 1800-as években Miskolcra a Szinva felől 5 árvíz is érkezett, ami ekkor még a Hámori tavon keresztül folyt. A hámori védőgát szerepéről nincs adat. 1913. december 13-án a gát átszakadt. Ekkor a helyszínen talált tufatömbökkel burkolták. A későbbi években a gátba költöző vándorpatkány populáció ezt annyira aláásta, hogy 1931-ben a gát országút melletti része megcsúszott, és újabb szakadástól tartottak. A fenékzsilip kinyitásával gyorsan leapasztották a vizet, majd a helyszínre érkező utászok fenyőgerendákkal újra burkolták. A gát átszakadásának esélye a 2010-es árvíznél is fennállt. Ha tényleg átszakadt volna, akkor a 0, 4 millió m³ víz az akkor amúgy is áradásoktól szenvedő Miskolcon haladt volna át. Ezt megelőzendő le kellett engedni a tóból. A tó közelében történt Miskolc autóbusz-közlekedésének legnagyobb balesete. Feneketlen tó legmélyebb pont à marcq. 1972. október 5-én egy autóbusz átfordulva belezuhant a Garadna-patakba, a balesetben 20-an sérültek meg.
A Búvár Mesél: Mit Rejt A Feneketlen-Tó Feneke? – Extremlife.Hu
Konnyen lehet, hogy Onnek van igaza, mert elmelete nem csak hiheto, de tudomanyosan is jol megalapozott, s osszevag Lajos topiktarsunk tapasztalataval, a melybol hallhato zubogasrol. Az izzo nulla alatt felforr a beszorult viz, majd ez felfele aramolva futi a nulla felso reszet. Ettol a nulla nem tud lehulni, az fent lehulo viz ellenben visszaaramlik alulra, igy tartva fent jo szaz eve ezt a furcsa korforgast, es a csendes ejeken hallhato zubogast. Jomagam is hajlok mar arra, hogy a banyagodor verziot a nullazok jol sikerult dezinformaciojanak tekintsem. A felszinen uszo vizforgato szinten elterelo hadmuvelet. Igy ugyanis meg lehet magyarazni a zubogast, es senki nem fog gyanut. Koszonom Onnek Vanek Ur a felvilagositast! Kollegialis tisztelettel: Prof. Dr. Csokis, az igazi Trebitsch Előzmény: Vanek (15) Vanek 15 Már ne is haragudjatok, de én egészen biztos vagyok abban, hogy az én verzióm a helyes! magoslajos 14 Magyarországon is vannak régi bányagépek víz alatt. Feneketlen tó legmelyebb pontja . A Nyugati-Mátrában Apc község felett található egy csodálatos bányató.
Feneketlen Tó Legmélyebb Pontja - Feneketlen Tó Legmélyebb Pont À Marcq
Egy szűk szurdokon keresztül lehet megközelíteni a mintegy Gellért térnyi gyöngyszemet. Körben tíz méter magas tükörsima köfal veszi körül, amelyen acélsodronyokon lehet leereszkedni. Amúgy, elég sok baljós legenda lengi körül: évi 1-2 halál megvan. Előzmény: Törölt nick (12) 11 Nem feneketlen, legmélyebb pontja kb. 5, 5 m. A tó helyén és a környező park helyén agyagbánya volt téglaégetővel. A bányát később rekultiválták. A parkosítás vmikor az 50-60-as években történt meg. Az itt valaki által emlegetett bányagépek cca. Feneketlen tó legmélyebb ponta delgada. ezer kilométerrel odébb kerültek víz alá, az egykori kelet-németorzágban, külszíni barnaszénfejtésnél, amelyek jó 80-100 méterrel a talajvizszint alatt voltak. De most legalább látom: így születik az urban legend... Mellesleg megjegyzem, a Moszkva tér helyén is agyagbánya volt, nem véletlenül van olyan érzete az embernek, hogy onnan vmi hinyzik. Ha pedig kijjebb mennek az urak, Óbudán a lakóteleppel szemben találnak két egykori bányát, amelyeket épp az elmúl években b@sz@rintott el a főváros mindenféle bevásárlóközponttal, ahelyett, hogy közparkot csinált volna belőle.
A tó gátjának megépítése előtt a tó területén források, és víznyelők voltak, mint minden rendes karsztos területen. Ezek a tó kialakítása után érdekes hidraulikai jelenségeket okoznak. A tó hidraulikai-hidrogeológiai vizsgálatát 1995-ben volt szerencsém végezni. A vizsgálatot az tette szükségessé, hogy a tó közvetlen közelében, a délnyugati sarkától 140 méter távolságra, és a tófenék alatt 16 méterre, fakad a bő vizű Anna-forrás, amit egy néhány száz méter hosszú alagúttal foglaltak be, és a vizet tisztítatlanul, csak klórozással adják be Miskolc ivóvízhálózatába. Már az első vizsgálat is gyanús volt, amit egy szál hőmérővel végeztünk. A "feneketlen mélységből" feltörő karsztvíz hőmérséklete egészen jól követte a Hámori tó hőmérsékletváltozásit. A másik gyanús jel a víz szaga volt. A búvár mesél: Mit rejt a Feneketlen-tó feneke? – extremlife.hu. A közműalagutat erős kénhidrogén szag töltötte meg, amit a dolomiton keresztülhatoló víz által kioldott kénnek gondoltak. Ezután kezdtünk kutatni a tó medrében és a tó vízszintszabályzó műtárgyaiban. A tó fenekén az ultrahangos vizsgálatokkal és merülésekkel két helyen találtunk víznyelőt.