Horváth Mihály Tri Templom Pro
VIII. kerület - Józsefváros | Józsefvárosi Szent József-plébániatemplom Horváth mihály téri plébánia Így ha be is omlik a bejárat, nem rekednek a mélyben az odamenekültek. Az egykori házmesterek nagy kulcscsomójával egészen messzire lehetett barangolni egyik pincéből a másikba. A járatok többsége ma már nehezen kutatható, levéltári nyom alig van. Az átjárókat valószínűleg befalazták. Gobbi Hilda titokzatos jótevője Ezután már csak egy dolog érdekelhet minket: ki lehetett az a titokzatos és kedves szavú fiatal pap, aki a hekusokat kijátszva átvezette Gobbiékat a székházhoz. Sajnos, úgy tűnik, az idő nem válogat, és nemcsak alagútrendszereket, de káplánnyilvántartásokat is képes eltüntetni. Azt sikerült kideríteni, hogy Józsefvárosban már a tízes évektől "rebellis" papok hirdették az igét. 1912-ben Kőbányáról, a Gyáli úti Plébániáról került ide Hock János (1859-1936). Az "aranyszájú pap" 1918-ben a Nemzeti Tanács elnöke lett, majd emigrált. A Plébániát tanítványa, Blieszner Ágoston (1883-? )
Horváth Mihály Tri Templom
Megújult a Horváth Mihály téri templom - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Budapest-Józsefvárosi Szent József plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye A települést ekkor magyar, szlovák és német napszámosok lakták, akik a mezőgazdaságon belül főleg állattenyésztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak. A kisiparosok mint segédként, vagy a Rákóczi téri egykori téglaégető munkásaiként dolgoztak. A teret körülvevő Tavaszmező utca, Koszorú utca, Vajdahunyad utca és Futó utca 1730 és 1740 között alakult ki. A falusias jellegű külváros utcái kövezetlenek voltak, ami sok porral illetve sárral járt. Lakóépületei jellemzően az utcára merőlegesen álló földszintes vályogházak voltak. [ 3] Baross utca a Horváth Mihály (Mária Terézia) térnél, Szent József-plébániatemplom. A felvétel 1896 körül készült (1900). Klösz György felvétele Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 82414; orig: BFL / levéltári jelzet:] A tér délkeleti részén az 1780-as évek elején katolikus fatemplom és harangláb épült.
Horváth Mihály Tri Templom 2
Ez néhány év alatt szűkösnek bizonyult, valamint az állapota is sokat romlott. A hívők 1786-ban engedélyt kaptak II. József császártól egy nagyobb, díszesebb templom építésére a régi helyén. A kilencvenes évek végén Százholdas pagony – Micimackó kertnek nevezett játszótér működött az iskola előtti térrészen néhány évig. [ 14] A tér kialakulása inkább spontán módon történt. A Baross utca a majorok közti dűlőút volt, alakja ezekhez idomulhatott. Az 1730-as évi telekparcellázás, majd a környező utcák létrejöttének mikéntje is az egykori földek alakjához igazodhatott. A tér Kis Stáció utca felőli oldalán egykor tó volt, az 1830-as évekre feltöltötték – vélhetően a beépítések miatt. Horváth Mihály tér, jobbra a Szent József plébániatemplom (1953) Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 45815; orig: KRASZNAI GYULA] A tér legrégibb épülete a római katolikus templom, ebből eredt első elnevezése (Templom tér). 1878-ban nevezték át Mária Terézia térre. A templom 1947 óta őrzi a római katolikus püspök és történész Horváth Mihály (Szentes, 1809 – Karlsbad, 1878) nevét.
Horváth Mihály Tri Templom U
Itt hallotta a régi lakóktól, hogy "a Rajk-per idején, valószínűleg biztonsági okokból, egy alagutat építettek a házuk pincéjéből a Vasas Székházba. " Ez még állítólag 1956-ban is létezett, egy téglafallal volt elfalazva, amit a forradalmárok kiütöttek meneküléskor. Gobbiék is így jutottak volna a székházhoz? Zsoldi Katalin, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék doktorjelöltje és Budapest földalatti 3D-s térképeinek készítője szerint a belváros tele van ilyen és hasonló járatokkal. Noha a VIII. kerületnek ezen része még nincs feltérképezve, azért erre a területre nézve is helytállónak tűnik, hogy "egy háztömbön belül az egyes házak pincéinek fala át volt törve, hogy átjárható legyen, továbbá 1-1 tömb közé épültek kis alagutak is. A sok kis tömböt összekötő kis alagutak egész kis hálózatot alkothattak/alkottak. Valószínűleg háború előtt építették őket, aztán a háborús időkben lehetett ezeket menekülésre használni. Így jó pár házsarokra is el lehetett jutni. " Mint az egy Ferenc körúti ház kapcsán már korábban is szóba került, 1942-ben a fővárosi légóparancsnokság az első komolyabb, Budapestet ért bombázás után úgy rendelkezett, hogy az egyes házak pincerendszereit kössék össze.
világháború után – 1921-1930 és 1945-1957 között – épült, elkészült, átadott házakat mutatta be az újratervezés jegyében. 2022-ben bevesszük a Várat! Barátságos beszélgetésekkel, kíváncsi sétákkal, spéci programokkal érkezik a Budapest100 május 14-15-én. Vendégségbe jövünk, akár a turisták. Bemutatjuk az itt élők történeteit a Bécsi kaputól a Dísz térig, a Tóth Árpád sétánytól a falak mentén kanyargó lépcsőkig, és azt is, milyen a modern élet az évszázados falak között. A cél ma is az eredeti: bemutatni a pincétől a padlásig a házakat, megismerkedni a lakókkal és hozzájárulni új közösségek kialakulásához. A Budapest100 eseményeit önkéntesek és lokálpatrióták szervezik a házak lakóinak, illetve a részt vevő intézmények képviselőinek segítségével. Minden program ingyenes.
2022. július 14. Csütörtök Örs, Stella