Berzsenyi Dániel A Közelítő Tel Le
A kert részei a költeményben tagadásos formában tűnnek fel, megjelenítve azt a hiányt, amely valaha megtöltötte mindazt, ami egykor boldogabbá tette az életet. A titkok kertje, a költemény végén, személyes élménnyé válik. Az esendő ember mégsem adja fel a reményt, az elveszett szép világot egy-egy közbevetett alig 'kevéssé, kis mértékben' és zsenge 'épp, hogy kifejlődött' szóval, valamint az érzékek töménységével (látvány, íz, illat) próbálja ellensúlyozni. A titkok kertje ugyanakkor az Úr kertje is. Ahogy "elrepül a szárnyas idő", "béhunyt szemünket" nem igézi meg többé Lolli sem. Ahogy "hervadó ligetünket" észrevétlen elhagyjuk, egy másik, ismeretlen lugashoz érkezünk. A titkok kertje őrzi lelkünket, "minden mívünket", ami nem múlandó… A Névpont – – legújabb írása a tavaly 180 éve – 1836. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek. február 24-én – elhunyt Berzsenyi Dánielre, a "niklai remetére", az "észrevétlen költőre" és titkos kertjének, lelkének "ismeretlen lakójára", Lollira emlékezett. (Különös véletlen, hogy Lolli-Malvina is ugyanebben az évben, 1836. április 15-én hunyt el.
- Berzsenyi dániel közelítő tél
- Berzsenyi dániel a közelítő tel le
- Berzsenyi dániel a közelítő tél elemzés
Berzsenyi Dániel Közelítő Tél
Az első költőnő, Malvina életére, nemsokára még visszatérünk…) Kék virág Berzsenyi Dániel és a rejtélyes Lolli emlékének. A kép Barabás Miklós ismert rajza a költőről, a kép forrása: Berzsenyi Dánielről az alábbi linkeken olvashatnak: és
Berzsenyi Dániel A Közelítő Tel Le
Berzsenyi nem szerelmi házasságot kötött, valójában szabadulni akart atyjától, s erre a legjobb megoldás akkor a családalapítás volt. A hölgyek nagy barátja, a későbbi niklai remete, számos szerelmes költeményt írt különböző múzsákhoz, akikhez – egyes vélemények szerint – azonban nem tartozott Zsuzsanna asszony. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél - Invidious. Berzsenyi levelezéséből kiderült, hogy panaszkodott felesége műveltségbeli hiányosságaira, az asszony pedig nem nézte jó szemmel ura kicsapongó természetét. Dukai Takách Zsuzsanna minden bizonnyal tehát nem volt a Lolli néven nevezett hölgy, aki nem csak A közelítő tél című híres Berzsenyi-versben, de néhány más költeményben is felbukkan (pl. Lollihoz; a helyzetet azonban bonyolítja, hogy a Lollihoz címzett verse idejéből fennmaradt egy Lilihez című költeménye is…). Berzsenyi Dániel már gyerekkorától ismerte Dukai Takách Juditot (azaz Malvinát), aki természetesen nemcsak névrokona volt feleségének, hanem unokatestvére (s ezáltal Berzsenyi rokona is). A niklai "titkok kertjébe" majdan visszavonuló költőremete és a szinte gyermeklány között mély barátság alakult ki: a Malvina néven verselő első magyar költőnő Berzsenyi hatására kezdett el komolyabban foglalkozni irodalommal.
Berzsenyi Dániel A Közelítő Tél Elemzés
Malvina megismerése után, talán a szerelem megszemélyesült, Lolli lett Malvina-Judit, aki – Zsuzsanna asszony helyett – betöltötte az igazi szellemi társ szerepét, akivel – lévén, hogy rokona volt – minden magyarázkodás nélkül zavartalanul egy társaságban lehetett, s aki előtt nyíltan beszélhetett mély barátságukról, akár szerelmükről is. A közelítő tél az idő észrevétlenségéről szól, az emberi élet egyszeri és megismételhetetlen, a niklai "titkok kertjéből" az elmúlás még fájdalmasabb, hiszen már Lolli sem segít, az ifjúság elröpült, a csermely elapadt, csak a költő lelkét takarja be néhány szép régi dala. 3. A kert A kert (liget, lugos) a természettől elkerített rész, amely általában a házat körülveszi, kiegészíti. A természet végtelen, a kert véges, a kert kicsinysége miatt emberivé teszi a természetet; kertet (azaz keretet) ad az emberi lét végességének megértéséhez. Berzsenyi dániel a közelítő tel le. A kert a mindentől elvonuló magányos költő titkos világa, csak a poéta által élhető zárt világ, ahol a végtelen idő elmúlása látható.
A közelítő tél témája a mulandóság, alapélménye a múlás mint világállapot. Berzsenyi a versben egyszerre éli át az elmúlást mint természeti jelenséget, mint egyetemes törvényszerűséget és mint egyéni élményt. Az idő mindennap elvesz valami lehetőséget, a végén már nincs is lehetőség. A versbeli tájleírás egy lelki tájat is bemutat. Az egyetemes mulandóság felett érzett megrendültség, az emberi sors tragikumának fájdalma szólal meg. Berzsenyi Dániel: Közelítő tél - Invidious. Témabeli és szerkezeti párhuzamok fedezhetők fel Walther von der Vogelweide Ó jaj, hogy eltűnt minden című költeményével. Kifejezőeszközök: metafora, megszemélyesítés, ellentét, szinesztézia, kijelentő, felkiáltó mondatok, tagadó tőmondatok, jelzős szerkezetek A veszteségérzet megteremtésében fontos szerepük van: az ellentétes színhatásoknak (sárga, barna, vörös – zöld, kék, a rózsakert színpompája) szinesztéziás képeknek (" néma homály ", "balzsamos illatok ") hangutánzó, hangulatfestő szavaknak (" zörög ", " lengedez ", " borong ", " harsogott ") Megfigyelhető a kép (piktúra) és a bölcsesség (szentencia) kettőssége a versben.