Balassi Bálint ( 1554-1594 ) Élete - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com
Balassi Bálint élete és munkássága by Györgyi Ombodi
Balassi Bálint Élete Ppt
1684. január elején halt meg. Művei [ szerkesztés] Oratio pro S. Ladislao rege Hungariae, 1665 körül jelent meg. Kéziratos műve: Tractatus brevis de locumtenentia regali et legali Hungariae, 1672, Szelepcsényi György esztergomi érseknek ajánlva, 18. századi másolatban megvan az Országos Széchényi Könyvtárban. Költeményei: szerelmi dalok, egy allegorikus játék fiatalkori viszontagságairól, valamint egy erőteljes, káromkodó költemény, az Átok. Utódja, Balassa Antal báró fedezte fel három költeményét 1663–69-ből, és közölte a Hazánk 1858 pesti, történelmi folyóiratban. Kiadások [ szerkesztés] Átok ( Toldy Ferenc: Magyar költői régiségek, 1828, hibásan a 16. századi Balassi Bálint költőnek tulajdonítva) 3 költemény (a Hazánk című, 1858-as kiadványban, a költő utódja, Balassa Antal báró közlésében) Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában További információk [ szerkesztés] Biografický Lexikón Slovenska.
Balassi Bálint Élete Röviden
1594. május 30. Szerző: Tarján M. Tamás "Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? " (Balassi Bálint: Egy katonaének) 1594. május 30-án hunyt el Balassi Bálint, a magyar nyelvű irodalom első jelentős alakja, a hazai reneszánsz kiemelkedő alkotója. A szerelmes verseiről, "Istenes" költeményeiről és katonaénekeiről egyaránt híres, kalandos életű költő Esztergom alatt, az ostrom során szerzett sérülései miatt vesztette életét. Balassi Bálint – aki élete során a Balassa vezetéknevet is használta – 1554 októberében, Zólyom várában látta meg a napvilágot, melyet akkoriban édesapja, Balassa János birtokolt. A költő a Felvidék talán leggazdagabb főúri famíliájából származott: egyik nagybátyja, Balassa Menyhárt komoly befolyást és vagyont szerzett a Habsburg-Szapolyai hatalmi vetélkedés idején, az édesapa másik testvére, Imre pedig 1538–40 között Erdély vajdája volt. Balassi Bálint édesanyján, Sulyok Márián keresztül szintén előkelő rokonsághoz kapcsolódott, hiszen ezzel a famíliával a Dobók és a Bocskaiak is házassági kapcsolatban álltak.
Balassi Blint Élete
A család kiváló anyagi helyzetét többek között az is megmutatja, hogy Bálint először Bornemisza Péter keze alatt nevelkedett, majd Nürnbergben tanult. Balassi ezután vélhetően egy előkelő nyugat-európai egyetemre került volna, I. Miksa király (ur. 1564-1576) azonban 1569-ben fogságba vetette édesapját, aki hamarosan családjával együtt Lengyelországba szökött. A fiatalember a száműzetésben, Kamenyec várában írta meg – családja vigasztalására – első művét, mely a Beteg lelkeknek való füves kertecske címet viselte, és egy lutheránus prédikátor magyarra fordított elmélkedéseit tartalmazta. Balassa János hamarosan kegyelmet kapott a királytól, így a família hazatérhetett Magyarországra, és egy időre előnyös pozícióba került az udvarban: a fiatal költő például pohárnokká lépett elő, és részt vehetett Rudolf trónörökös 1572. évi koronázási ünnepségén. Balassa igyekezett hosszú távon megőrizni az uralkodó jóindulatát, ezért fiát a Habsburg-párti trónkövetelő, Bekes Gáspár szolgálatába adta, a Báthory István (ur.
Apai rokonaival is egész életében pereskedett a Balassi-birtokok tulajdonjogáért; a család ősi birtokait, Divény és Kékkő várait pedig konkrétan a töröktől kellett visszavívnia. Legendák szóltak zabolátlan, sőt garázda magatartásáról: a fogságába esett törökök fogait kihúzatta, ha nem fizettek elég hamar váltságdíjat értük, de saját jobbágyaival sem bánt kesztyűs kézzel. Ha nem volt pénze – és ez gyakorta megesett – egyszerűen megtámadta az utazó kereskedőket, mint egy útonálló. Egy ízben egy fiatal polgárasszonyt fényes nappal, az országúton próbált megerőszakolni. Fennmaradt perirataiban szó szerint idézett vallomásai szerint nemigen válogatta meg a szavait sem (igen cifrán tudott káromkodni). Élete végén még korábban rajongásig imádott múzsáját, Losonczy Annát, a Júlia-versek ihletőjét is beperelte. Tehetséges tanítványa, Rimay Jáno s találóan írta róla: "benne a bujaság és a harag bűnén kívül más tűrhetetlen tulajdonság aligha volt" – ez is épp elég volt ahhoz, hogy saját életét megnehezítse.