Arcképek Az Osztrák-Magyar Monarchiából: Károlyi Sándor - Habsburg Történeti Intézet
Károlyi Sándor Barabás Miklós: Károlyi Sándor gróf fiatalkori képe Életrajzi adatok Született 1831. november 10. Habsburg Birodalom, Pest Elhunyt 1906. április 24. (74 évesen) Franciaország, Menton, Ismeretes mint A magyar szövetkezetek atyja Nemzetiség magyar Házastárs gróf Kornis Clarisse Szülei Károlyi István gróf Esterházy Franciska Pályafutása Kutatási terület politikus, üzletember, mecénás Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Sándor témájú médiaállományokat. Nagykárolyi gróf Károlyi Sándor ( Pest, 1831. – Menton, Franciaország, 1906. Gróf károlyi sándor technikum. ) politikus, kórházalapító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyar szövetkezetek atyjaként vezette a Pestmegyei Hitelszövetkezetet és a hitelszövetkezeti mozgalom kiterjesztésén dolgozott. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet. Életpályája [ szerkesztés] Pesten született. Szülei: gróf Károlyi István és gróf Esterházy Franciska.
- Gróf károlyi sándor technikum
- Gróf károlyi sandro magister
- Gróf károlyi sándor
- Gróf károlyi sándor szakgimnázium
Gróf Károlyi Sándor Technikum
Éble Gábor, bev. Váczy János; Hornyánszky Ny., Bp., 1888 Kovács Ágnes: Károlyi Sándor; Gondolat, Bp., 1988 ( Magyar história. Életrajzok) Jegyzetek [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 122037620 OSZK: 000000006658 NEKTÁR: 194665 PIM: PIM78119 LCCN: n88031672 ISNI: 0000 0001 1702 1930 GND: 118929968 BNF: cb12289981x
Gróf Károlyi Sandro Magister
Nagy összegeket fordított jótékony intézetek, egyházak és iskolák alapítására és segítésére. Nagykárolyban a kegyesrendi szerzet egyháza és társas lakhelye, valamint a szegények ottani kórháza is, Pesten pedig a klarisszák részére alapított zárda, a nyírbátori és miskolci minorita-rendház, a majtényi, csengeri, kaplonyi, erdődi stb. templomok és iskolák neki köszönhetik létüket. Kaplonyban, a Károlyi család kriptájában helyezték örök nyugalomra. A szatmári béke megkötése miatt Károlyiban még a 20. század végén is többen árulót láttak. Az idők folyamán számtalan feltételezés keletkezett, amelyek szándékos árulását akarják bizonyítani. Leggyakrabban azt hangoztatták, hogy a Rákóczi-vagyon megszerzésére törekedett, de miután III. Arcképek az Osztrák-Magyar Monarchiából: Károlyi Sándor - Habsburg Történeti Intézet. Károly elkobozta a fejedelem vagyonát, abból csak kisebb részt folyósítottak Károlyinak. A másik elterjedt feltevés a Rákóczival való nézeteltérése és rá való féltékenysége. Hátrahagyott iratai, levelezése [ szerkesztés] Önéletírása, érdekes naplóföljegyzései és levelezése Rákóczival megmaradtak, s ezek nyomtatásban is megjelentek: Károlyi Sándor gróf önéletírása és naplójegyzetei.
Gróf Károlyi Sándor
A szövetkezeti hálózat sokak szerint a legsikeresebb magyar gazdasági összefogás volt, és mintegy fél évszázadon keresztül sikeresen működött. Gróf károlyi sándor. Nagy összegekkel támogatta a Budapesti Első Gyermekmenhely Egyletet (melynek fiókintézete Istvántelek északi részén épült fel Ybl Miklós tervei szerint), az újpesti Egek Királynéja-templom felépítését, valamint az újpesti Katolikus Legényegyletet. Idős éveit betegsége miatt a Francia riviérán töltötte, ahol 1906-ban halt meg. A fóti családi kriptában temették el.
Gróf Károlyi Sándor Szakgimnázium
Az ünnepélyes megnyitó július 30-án volt, a menetrend szerinti közlekedés másnap indult meg. A vonalat később meghosszabbították egészen Rákospalotáig, melynek fejlesztésére komoly pénzeket áldozott. 1879 -ben az agrárius mozgalom egyik alapítója lett. A mozgalom célja a mezőgazdaság modernizálása volt. A változásokat saját birtokain elsőként vezette be. 1881 -ben a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjévé választották. Ebben az évben, ötvenévesen megházasodott. Felesége, Ede bátyjának özvegye, göncz-ruszkai gróf Kornis Clarisse (1834–1906) lett. Gyermekük nem született. Annak ellenére, hogy ellenzéki politikus volt, 1882 -ben valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott. 1885 -ben a Szent István Társulat elnökévé választották. Gróf károlyi sándor szakgimnázium. 1886 -ban megalapította a Pestvármegyei Hitelszövetkezetet. 1895 -ben nyitotta meg kapuját az általa alapított újpesti Kórház (Sándor ill. Clarisse pavilonja), majd 1905 -ben ennek szomszédságában az istvántelki majorépületekből kialakíttatott idősotthon (Stephaneum).
1697-ben, még a hegyaljai felkelés kitörése előtt elfogatta Esze Tamást és Kis Albertet, a mozgalom Tisza-vidéki szervezőit, akik a lázadás leverése után komolyabb felelősségrevonás nélkül szabadultak. 1703-ban a breznai kiáltvány kibocsátását követő és a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelést (Esze és Kis Albert csapatait) Károlyi június 7-én szétverte Dolhánál a megyei felkelőkkel és császári katonákkal. A győzelemről személyesen tett jelentést Bécsben, egyúttal szorgalmazta az adóterhek csökkentését, hogy elejét vegyék egy szélesebb körű mozgalomnak. Károlyi Sándor, a hadvezér | Hungary First. Miután azonban II. Rákóczi Ferenc személyesen állt a felkelők élére, és néhány hét leforgása alatt sikerült kijutnia az Alföldre, augusztusban már Károlyi birtokai is kuruc kézre kerültek. Bécsben az újabb hírek hatása alatt Károlyi győzelmi jelentése hiteltelenné vált, s a titokban ellene intézett áskálódások és gyanúsítgatások miatt az udvarnál sem bíztak meg benne. Károlyi mindezek hatása alatt 1703. október 9-én csatlakozott Rákóczihoz, aki már 18-án mezei generálissá nevezte ki.
Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon K Károlyi Sándor, báró, később gróf Teljes szövegű keresés Károlyi Sándor, báró, később gróf (Nagykároly, 1669. júl. 2. – Erdőd, 1743. szept. 8. ) nagybirtokos. Szatmár vm. főispánja, kuruc generális. 1703. jún. 7-én Dolhánál Csáky Istvánnal szétverte az első kuruc parasztcsapatokat de okt. 9-én csatlakozott Rákóczihoz. A fejedelem generális főstrázsamesterré nevezte ki. 1704. márc. -ban altábornagy, 1705. Károlyi Sándor | A DÖNTÉS. jan. -ban tábornagy. 1705. máj. -tól tiszántúli vezénylő generális, 1710-től a kuruc hadak főparancsnoka. 1705-ben szenátor. 1704-ben a Dunántúlon, majd 1705-től a Tiszántúlon és Erdélyben hadakozott. 1707-ben az ónodi ogy. -en a trónfosztást támogatta. Az 1710-i romhányi csata után azonban kilátástalannak látta a harcot és a kibékülés útját kereste. 1711. ápr. 30-án Rákóczi távollétében, hozzájárulása nélkül megkötötte Pálffy Jánossal a szatmári békét, s máj. 1-én Majténynál a kuruc csapatok lerakták a fegyvert. A békekötés létrehozásában való érdemeiért III.