Magyar Nemzeti Arcvonal
Az ügy összesen nyolc vádlottjával szemben a bíróság elsőfokú, marasztaló döntést hozott. A Fővárosi Főügyészség az ügyben a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra nyújtott be vádiratot összesen nyolc személlyel szemben. A vádirat lényege szerint az ügy hét vádlottja a lakóhelyükön lőfegyvereket, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert tartott engedély nélkül, míg nyolcadik társuk engedélyköteles lőfegyverek illegális megvásárlásában működött közre. A rendőrség szervezett akció keretében, a Terrorelhárítási Központ munkatársainak közreműködésével 2016 őszén, több helyszínen, így Jászberény, Galgaguta, Bőny településeken tartott házkutatást. Elítélték a rendőrgyilkos hungarista szervezetének nyolc tagját. A különböző helyszíneken összesen több mint harminc lőfegyvert, több ezer lőszert, lőfegyverdarabot, valamint az egyik vádlottnál csaknem egy kilogramm tömegű robbanóanyagot találtak és foglaltak le. A vádirat szerint továbbá a vádlottak közül ketten népcsoportok elleni aktív gyűlölet keltésére alkalmas írások publikálásában működtek közre. Nevezetesen, a szélsőséges politikai nézeteket valló Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet a hozzá köthető internetes oldalakon 2015. és 2016. évben több, migráns- és zsidóellenes cikket tett közzé, amiben az említett két vádlott közreműködött.
Elítélték A Rendőrgyilkos Hungarista Szervezetének Nyolc Tagját
Magyar Nemzeti Arcvonal A Magyar Nemzeti Arcvonal zászlaja Adatok Elnök Győrkös István Alapítva 1989 Pártújság Új Rend Jövőnk Hídfő Ideológia hungarizmus neonácizmus Politikai elhelyezkedés szélsőjobboldal Hivatalos színei piros fekete Magyarország politikai élete A Magyar Nemzeti Arcvonal egy újfasiszta, azon belül hungarista eszmeiségű szervezet, melyet 1989 -ben Győrben hoztak létre. Eredeti neve Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok volt, ám ezt 1992. november 29-én Magyar Nemzeti Arcvonalra változtatták. A rövidítés, MNA, nem változott. Magyar nemzeti arcvonal youtube. Alapítóját, Győrkös István 2019 -ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy rendőrtiszt, Pálvölgyi Péter meggyilkolásáért (lásd: bőnyi rendőrgyilkosság). Az MNA története [ szerkesztés] Győrkös és csoportja használta először (de nem elsőként) a rendszerváltás után nagy nyilvánosság előtt az árpádsávos zászlót, mikor 1992. október 23-án kifütyülték Göncz Árpádot, aki a mikrofonhoz lépése után el sem tudta kezdeni ünnepi beszédét, és pár perces várakozást követően végül meg sem tartotta azt.
Becsület Napja néven új ünnepet alapított, melyet azóta nagyon sok nemzeti szervezet ünnepel meg. Éveken keresztül szerkesztette és adta ki az MNA tájékoztató nevű újságot, és a Sólyom újságot. A két újság összevonásából született meg később a Jövőnk kiadvány. Jelenleg Hídfő néven jelenik meg időszakos lapként. A mozgalomban 2012-ben szakadás következett be. Azután Győrkös MNA 1989 néven vitte tovább az általa életre hívott és vezetett mozgalmat. 2016-ban mindkét csoport feloszlott. Katonai kiképzésük [ szerkesztés] Az MNA elképzelései szerint a kapitalista nyugati világ hanyatlóban van, ezért fontosnak tartják a tagság számára a lehető legjobb kiképzés biztosítását. A tagság a kiképzést "egységesített kiképzési rendszer" szerint, katonáktól, volt katonáktól kapja. Heti rendszerességgel járnak gyakorlatokra, túrákra, és évente több katonai tábort szerveznek (ezek időtartama változó, általában 3-7 nap), melyek közül a legtöbb nem nyilvános. A gyakorlatok során főleg airsoft, paintball és légfegyvereket alkalmaznak, illetve különböző legálisan kapható, katonai kiképzéshez szükséges eszközt, mint: katonai térképek, gyakorlógránátok, stb.