Tornyai János Múzeum
- Tornyai jános muséum national d'histoire
- Tornyai jános muséum national
- Tornyai jános muséum d'histoire naturelle
- Tornyai jános muséum d'histoire
Tornyai János Muséum National D'histoire
Ötvenéves festői jubileumát megünnepelte szülővárosa, tiszteletére Tornyai Társaságot alapítottak, és életjáradékot szavaztak meg számára. Gyűjteményes kiállítása 1908-ban és 1934-ben Hódmezővásárhelyt, 1911-ben a Művészházban, 1907-ben Budapesten az Ernst Múzeumban, 1918-ban a Képírók és Képfaragók Egyesületében, 1923-ban az Alkotás-Művészházban volt, emlékkiállítását 1961-ben a Magyar Nemzeti Galéria és a Tornyai János Múzeum rendezte meg. Életművének nagy részét a hódmezővásárhelyi múzeumra hagyta, amely 1951 óta a nevét viseli, csakúgy, mint a Vásárhelyi Őszi Tárlatok nagydíja, a Tornyai-plakett. Bodnár É. : Tornyai János, Budapest, 1956 • Bodnár É. : Az újra felfedezett Tornyai, Budapest, 1986. A cikk lejjebb folytatódik.
Tornyai János Muséum National
Tornyai János Muséum D'histoire Naturelle
A második világháború alatt nem érte károsodás a múzeumot, a háború után azonban beköltözött az SZDP a múzeumi épületbe, s lezajlott a múzeum anyagának gyors, szakszerűtlen költöztetése a Kálvin téri Nagy Ernő-féle házba. Sok minden összetört, el is veszhetett. Pár év múltán megszűnt az SZDP, s a múzeum visszaköltözött régi helyére, sőt az államosítások révén egy mellette levő házat, a Korda- (Klein-) házat is sikerült megkapni, sőt a könyvtár is külön épületbe költözött. Javultak a körülmények, igazgatóvá a Tornyai János Társaság elnökét, Galyasi Miklós (1903–1974) költőt nevezték ki már 1946. február 1-jétől. Galyasi Miklós kitűnő szakembereket vett maga mellé, Korek József (1928–1992) régészt, Kiss Lajos néprajztudóst, Bodnár Éva (1927–1994) művészettörténészt. Galyasi Miklós múzeumigazgató javaslatára vette fel 1951 -ben a vásárhelyi múzeum a Tornyai János nevét. Az 1954 óta rendszeresen megtartott Vásárhelyi Őszi Tárlat elindítója Galyasi Miklós volt a körötte élő művészekkel, Kurucz D. István és Almási Gyula festőkkel, Szabó István szobrásszal.
Tornyai János Muséum D'histoire
A jelenkortörténetet érinti Miklós Péter és Vincze Gábor tanulmánya: előbbi a hódmezővásárhelyi jezsuita rendház működését mutatja be a szovjet megszállás idején, 1944. szeptembere és 1945. áprilisa között, utóbbi referátum Hollósi Antal hódmezővásárhelyi ügyvéd, lapszerkesztő 1945 utáni meghurcolásáról szól. A képzőművészeti blokkban Tóth Károly két írása is helyet kapott: az egyikben a Tornyai leveleiben megfogalmazott művészelméleti gondolatok alapján dolgozza föl a művésznek az alföldi tájképfestészet megteremtése érdekében tett kísérletét, míg a másikban kifejti reflexióit a hódmezővásárhelyi múzeum által tavaly kiadott, a "Tornyai árnyékából kilépő" Endre Béla életművét bemutató monográfia – amelynek szerzője Nátyi Róbert – kapcsán. Szintén a múzeum névadójához kapcsolódik Gál Petra munkája, aki a Tornyai egykori cselédjéből festővé lett Kovács Mári művészetében föllelhető naiv szemléletet ismerteti. könyvbemutató, műhely, művészettörténet, néprajz, régészet, történelem 2020-02-18 07:00 Kulturális Örökség Napjai, látogató, magazin, muzeológia, múzeumandragógia, múzeumpedagógia, természet 2020-09-23 20:00 kiállítás, látogató, régészet 2020-09-21 16:00
Szabó Klára Petra: Jégvirágok 2015. 09. 27. 12. 06. Barcsay Jenő - A festő, a tanár 2015. 17. 06. Kondor Attila: A fény módosulatai 2015. 26. 03. Tóth Sándor: Hatvan év 2015. 02. 26. Az illúzió és tükröződés - Bánffy Miklós művészi pályaképe 2015. 15. Földi Péter kiállítása 2014. 23. 15. Czene Márta: Átjárás 2014. - 2014. 31. Plohn József emlékezete 2014. 06. 21. 13. Koszta József kiállítása 2014. 30. 29. Kincsek a szántásból 2014. 31. 28. A kerámia az emberiség nemesi levele 2014. 24. 27. Cérnák és kártyák a térben 2013. 09. László Dániel: Ösvény 2013. - 2013. 17. Aratás - In memoriam Szalay Ferenc 2013. 08. 25. 10. Minden jog fenntartva © Kiállítás Járók Társasága Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információ
A múzeumi évkönyvek gyakorlatának megfelelően a kiadványban helyet kaptak a vásárhelyi közgyűjtemény szakmai munkatársai mellett olyan kutatók is, akik tevékenysége Hódmezővásárhelyhez vagy a múzeum gyűjtőterületéhez köthető, s a szerkesztők törekedtek arra, hogy valamennyi gyűjtemény és szakág képviselve legyen a kötetben. A régészeti fejezetben Csányi Viktor egy harmadik századi szarmata sírt mutat be, míg Béres Mária a csomorkányi tetőcserepekről értekezik. Terendi Viktória dolgozata A múzeumőr múltja címmel Kiss Lajos néprajzkutató család- és élettörténetét részletezi a vásárhelyi közgyűjtemény első vezetőjének önéletírása és archív dokumentumok alapján. A pásztorkodás világába vezeti be az olvasókat Nagy Gábor, a makói múzeum munkatársa, aki a kolompok, csengők és pergők dél-alföldi használatáról ír. A hódmezővásárhelyi fotótörténetet 1869-től az első világháború végéig dolgozza föl Bernátsky Ferenc helytörténész a városban működő fényképészek munkásságának részletezésével és gazdag képanyaggal, míg Nagy Gyöngyi írásából az iskolaalapító Aranyossy Ágoston életútját, megpróbáltatásait lehet megismerni.