A Gyermek- És Ifjúsági Irodalom Molnár Ferenc: A Pál Utcai Fiúk Című Regényének Értelmezése
kerületében, a Tömő utcában felépített Grund játszótér minden zegzugát. A regény híres farakásait összefüggő favár-rendszerként értelmezték újra a hely tervezői, s felépítették Magyarország legnagyobb egyedi fajátékát. Pál utcai fiúk elemzése. A farakások mellett megtalálható a tót kunyhója is, ahonnan a regényből ismert Janó mai utódja vigyáz a játszótér rendjére. A Móra Könyvkiadó gondoskodott arról, hogy a játszóteret körülölelő falakra felkerüljenek a mű 1966-os, Reich Károly rajzaival illusztrált kiadásának fotómásolatai, így akár játék közben, pihenésképpen, a helyszínen is végigolvasható a regény. A Grund játszótér segítségével és programjaival újraélhetitek a regénybéli grund eseményeit. Ha csoportosan - esetleg osztálykirándulás keretében - érkeztek a Grundra, éljetek a lehetőséggel és kérjetek rendhagyó tanórát, foglalkozást az itt működő oktatási központtól! Ha a könyvtár polcain épp egyetlen példányt sem találsz a kötetből vagy hirtelen van szükséged néhány sorra az eredeti szövegből, akkor keresd A Pál utcai fiúk elektronikus formában is olvasható változatát.
A Pál Utcai Fiúk Elemzése
Vécsei Irén: Molnár Ferenc Bp. Gondolat, 1966. 151 oldal Keresd a gyermekkönyvtárban a 894 V 63 -as jelzet alatt! A regény tartalma A könyv elolvasása után, a cselekmény felidézéséhez jól jöhet egy-egy összefoglaló, illetve a regényt fejezetről fejezetre röviden leíró summázat. A 2-3 oldalas összegzéstől a 20 oldalas leírásig sokfélét találhatsz a könyvtárban. Házi olvasmányok elemzése: tanulmányok az általános iskolai kötelező olvasmányok elemzéséhez Nyíregyháza, Black & White, cop. 2000. 137-139. oldal Keressétek a gyermekkönyvtárban a 894 H 47 -es jelzet alatt! Kötelezők röviden 5. A Pál Utcai Fiúk Elemzése. kötet Kötelező olvasmányok az általános iskola 4-8. osztálya számára Szeged: Szukits, 2008. század eleji iskolai életet. Egy kamaszfiú szemével láthatjuk a mindennapokat: a felelések, a dolgozatok miatti félelmet, a diákcsínyek és a nagy iskolai nevetések, viták és hétköznapok nosztalgikus hangulatát. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös A történet a messzi múltba repít minket, amikor Magyarországo a török "vendégeskedett" 150 évig.
Fekete István: Vuk Fekete István méltán nagysikerű meseregénye, a Vuk, megható történet a címadó kis rókakölyökről, aki nyolcadmagával látja meg a napvilágot. A gondos szülők, és a boldog család képe hamar szertefoszlik a vadász és kutyái miatt, s egyedül Vuk, a kis róka marad életben. Nagybátyja, Karak neveli fel, s tanítja meg az élet dolgaira. A harc köztük és a vadász között azonban sosem ér véget. Gárdonyi Géza: Isten rabjai Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve a tatárjárás utáni Magyarországon játszódik. A kis kertészlegény reménytelen szerelmét mutatja be Margit királykisasszony iránt, aki jóságával és szépségével nagy hatást tett rá. A királykisasszony azonban Istennek szenteli törékeny életét, s ezáltal megismerhetjük a 13. századi női és férfi kolostorok világát is. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór talán leghíresebb történelmi műve a 19. századba, a szabadságharc idejére röpít minket. A mű főszereplői a Baradlay család tagjai. A műben - ahogyan a valós életben is - a hazaszeretet, a testvéri és szülői önfeláldozás és a becsület mellett az árulás, az erkölcstelenség, a bosszú irányítja az embereket és a történelmet egyaránt.