30 Éves A Knoll Galéria Budapest | Exindex
A fennállásának XX. Évfordulóját röviddel ezelőtt ünneplő Knoll Galéria Budapest 1989-ben Közép-Kelet Európa első kortás művészettel foglalkozó magángalériájaként nyílt meg, s kiállításaival – a Knoll Galerie Wiennel együttműködésben – következetes programot valósít meg: magyar és kelet-európai művészek munkáit nyugati országokban, az utóbbiakban élőkét pedig ebben a régióban mutatja be. A galériával együttműködő művészek (AES+F, Birkás Ákos, Blue Noses, Tony Cragg, Gőbölyös Luca, Paul Horn, Harald Hund, Mara Mattuschka, Nemes Csaba, Natalia Nikitin, Jan van der Pol, Wilhelm Scherübl) műveit bemutatókon kívül a kortárs művészet meghatározó elméleti diskurzusaihoz kapcsolódó tematikus kiállításokat szervez (Detante; An Artist, Who Does Not Speak English is Not an Artist; Hétköznapi vizuális kultúra, Test-Tér-Kép, Ez a város egy távoli bolygó? ). A külföldi vásárokon való részvétel mellett "intézményi" feladatokat is ellát: a 20. századi magyar képzőművészet történetét feldolgozó, A második nyilvánosság c. Knoll galéria budapest telegraph. kötetet 1999-ben németül, 2002-ben pedig magyarul jelentetette meg, majd – a kötetből kiindulva – az azóta elmúlt időszakban a kortárs magyar képzőművészetben és művészeti szcénában bekövetkezett változások átgondolására törekedett a galéria XX éves fennállásának alkalmából szervezett, "A második nyilvánosság" nyomán c. szimpóziummal művészettörténészek, kurátorok előadásain keresztül.
Knoll Galéria Budapest Telegraph
Hirdess nálunk! Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!
Knoll Galéria Budapest
2016. február 4 - április 2. Opening: Thursday, Feb. 04, 2016, 7 p. m. "Képeim az utóbbi évben erősen megváltoztak. A festményeket egymásnak ellentmondó, esztétikai szempontból szándékosan összeegyeztethetetlen elemekből alakítom ki. Események. Absztrakt képekről van szó, amelyeken - töredékszerűen - a figurális festészet elemei is feltünnek. Az elemek ellentmondásossága ellenére megkísérlem, hogy a kompozíciók mégis egységes képpé váljanak a klasszikus európai festészet igényeinek megfelelően. Nem montázsokról van szó tehát, nem a véletlen és a meglepetés játékáról. A képekeken szemben álló elemek nem "egyenrangúak". Az absztrakt elem azzal az igénnyel jelenik meg, hogy az EGÈSZET képviselje. A másik, töredékszerű képelemnek csak a maradék szerepe jut, és integrálatlan marad. Képeim azért változtak meg, mert azokra a változásokra és eltolódásokra szeretnék reagálni, amelyek az európai társadalmakban – különösképpen Magyarországon – mennek végbe. Ezek a változások valószínűleg mélyrehatóbbak, mint ahogy általában gondoljuk.
A nosztalgia két említett formáját igy határozza meg: A restauratív nosztalgia attitüdje jellemzi a világon mindenütt a nemzeti és a nacionalista megújulásokat (mozgalmakat), amelyek visszatérnek a nemzeti szimbólumokhoz és mitoszokhoz, mégpedig a múlt emlékműveinek totális rekonstrukciójával és a haza emblémáinak és rituáléinak rekonstruálásával. A reflexív nosztalgia viszont nem mitikus tér újjáépítését imitálja, hanem az emlékezet befejezetlen folyamatában vágyat és veszteséget kiemelve fogalmazza meg a szakadékokkal telinek látott múlt, jelen és jövő közötti kapcsolatot. Nem az abszolút igazság visszaszerzésére fókuszál tehát, hanem a történelemről és az idő múlásáról való elmélkedésre. Knoll galéria budapest hungary. Míg a restauratív nosztalgia a nemzeti múltat és a jövőt megidézve a kollektív képi szimbólumok és a szájhagyomány irányába gravitál, a reflektív nosztalgia az egyéni és a kulturális emlékezet által inkább az individuális narratíva felé. Referenciális kereteit tekintve tehát a kettő részben fedi egymást, de narratíváik és identitás-elképzelésük nem esik egybe.