A Walesi Bárdok (Echo Of Dalriada) – Wikipédia
Utánament kicsit a BBC az Arany János évforduló miatt, mennyire ismerik a walesi bárdok történetét a helyiek. Különös oldalról fogta meg az Arany János évfordulót a brit közszolgálati BBC News, ami a walesiek szemszögéből nézte meg, mit kell tudni a költő leghíresebb verséről és annak hátteréről. A 200 éve született Arany valahonnan a walesi történelem süllyesztőjéből halászta elő a sztrájkoló dalnokok sztoriját, amiből rendszerellene költeményt alkotott anno. A háttértörténetről azt írja a BBC, az 500 walesi poéta lemészárlásának legendájáról szól Montgomery várában. Ami azonban érdekessé teszi ezt, hogy maga a történet kevéssé ismert magában Walesben, miközben Budapesten csütörtökön kis ünnepséget tartottak a költőnek. Megszólalt a BBC-nek Eric Fairbrother montgomery-i polgármester szerint is, aki azt mondta, a vers "nagyszerű kapocs" a két nemzet között. A cikk felidézi a költemény keletkezési körülményeit: Aranyt arra kérték, hogy versben magasztalja Ferenc József osztrák császárt, de Arany inkább megírta az I. Edward király magasztalását annak idején visszautasító, majd megyilkoltatott bárdok történetét.
A Walesi Bárdok Műfaja
A walesi bárdok Elmondja: Mécs Károly Olvassa el vagy hallgassa meg a verset! LINK A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József osztrák császár és magyar király köszöntésére kérték fel. A császári és királyi vizitre a hatalom lelkes ünnepléssel készült. Aranytól dicsőítő üdvözlő-verset kívántak, ő azonban betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget, de később megírta A walesi bárdokat. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk. Ez a vers a magyar emberekben a remény ébrentartását szolgálta, mely az 1848–49-es szabadságharc bukása és az azt követő időszakban történt megtorlások miatt elveszettnek látszott. Sokan a szabadságharc leverése után kétségbeestek, kilátástalannak látták a helyzetet.
A Walesi Bárdok Vers
A szerző őket akarta felrázni, nekik akart példát mutatni a bátor helytállásra. Zichy Mihály: A walesi bárdok Haynau, az 1848 utáni megtorlás vezetője. Josef Kriehuber litográfiája, 1849. Forrás: A ballada 1863-ban a Koszorú című lapban jelent meg először. A verset Arany János a cenzúra miatt nem saját nevén, hanem az óangol ballada fordítójaként írta alá. A ballada valós eseményeket dolgoz fel, I. Eduárd angol király 1277-ben valóban meghódította a korábban önálló, a kelták által irányított Walest. A walesi bárdok kézirata. Forrás: Montgomery vára, Arany versében is szerepel. Szerző: John Speed. Forrás: A legenda szerint az uralkodó 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók az általuk gyűlölt zsarnokot éltetni. Egyértelmű a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi viszonyai között: Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők. Forrás: Zichy Mihály illusztrációi A walesi bárdok című vershez: A walesi bárdok / The Bards of Wales Közzétette: Kecskemetfilm Shorts Közzététel: 2018. febr.
Walesi Bárdok
Az urak gazdag lakomával vendégelik meg, de a király érzi: titkon gyűlölik. Követeli, hogy hozassanak énekeseket, akik megünneplik győzelmét. 2. Három bárdot vezetnek elé. Dicséret helyett vádolják a zsarnokot. Edward szörnyű ítéletet hoz: máglyán égessenek meg minden velsz énekest, aki parancsának ellenszegül. Ötszázan vállalják a vértanúságot. 3. Az átok megfogan: Edward megőrül, fülében zeng a máglyára küldött bárdok kórusa. A cselekmény több pontján is fordulat következik be, amely változást hoz a balladába. Ezek közül az a legjelentősebb, amikor a kegyetlen hódító lélekben összeroppan. Többé nem szabadulhat a bárdok énekétől — a győztes legyőzötté válik. Több helyen fokozás t érzünk a költeményben. 1. A velsz urak néma gyűlöleténél sokkal nagyobb erőt éreztet a bárdok nyílt ellenállása. 2. Fokozást érzünk a három bárd szavaiban is. Az első a nép ezreinek megölésével vádolja a zsarnokot, a második a gyászolók sorsára terjeszti ki Edward bűnét, a harmadik megátkozza a királyt. 3. A király egyre dühösebb: az első bárdot haragosan máglyára viteti, a másodikat egy türelmetlen intéssel küldi utána, a harmadik szavaira bőszülten hozza meg rettenetes ítéletét.
Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy walesi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég Wales urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehelet megszegik. - Ajtó mögül fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifjú bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hívatlanul Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly walesi bárd.