St Julians / Utikritika.Hu: A Nevek Dala Videa
Kalandozás Máltán, I. rész Képzeljük el fél Budapestet a Földközi-tengeren, így könnyen magunk elé vizionálhatjuk Málta parányi szigetét. Fizikai mérete ellenére történelmi jelentősége igen nagyra becsülhető. Fekvése stratégiailag különösen fontos. A múltban gyakran szolgált otthonául az előretolt csapatoknak, melyek Afrika irányába tartottak... +
Kiemelkedik a zene gyógyító hatása a lélekre és annak mély és őszinte kifejező eszköze, az élet bármely pillanatában. Fontos szerepet kap a zsidó vallás és annak megértése, mely egyedi módon tárja fel a nézők számára annak történeti áttekintését egy felnővő fiú életében. //Dörgő Dániel// 30 kihagyhatatlan film a II. világháborúról Színészi alakítás - 75% Történet - 72% Dráma - 70% Zene - 78% IMDB - 62% RottenTomatoes - 42% Filmezzü - 78% User Rating: Be the first one! Article Tags: A nevek dala · Catherine McCormack · Clive Owen · Eddie Izzard · featured · François Girard · Kamil Lemieszewski · Matt Devere · Saul Rubinek · Tim Roth
Nevek Dala
Ez az a mozi, melyet kijőve a teremből meg kell emészteni. Hat az emberre lelkileg és pszichikálisan is. Rendszeresen ugrálunk az időben, hol a jelenben vagyunk, hol visszakerülünk a múltba. A háború idején, még a kisfiú Dovildék szemszögéből figyeljük az eseményeket, később már a fiatal felnőttként önmagát és a vallásban való hitét kereső főszereplőt látjuk. Közben pedig a már középkorú Martin kutatása tárul elénk, ahogy próbál a néhai virtuóz barátja nyomára bukkanni. A filmet az a Francois Girard rendezte, akinek az egyik leghíresebb alkotása a 2014-es A kórus volt. De első filmje a Vörös hegedű is híres alkotásnak számít. Érdekesség, hogy immáron két filmjében is a hegedű, milyen fontos szerepet kapott. A rendező egy interjújában elárult azt is, hogy a film elkészítésének legfőbb motivációját a lengyelországi, treblinkai koncentrációs táborban tett látogatása adta. A nevek dala egyébként Norman Lebrecht azonos című regényének adaptációja. A forgatókönyv írására az Oscar-díjra jelölt (Az elszánt diplomata, 2006) Jeffrey Cainet kérték fel.
A Nevek Data Center
Egy angol és lengyel zsidó fiú évtizedeken átívelő, mély barátságáról szól A nevek dala, de ahogy haladunk előre a történetben, kiderül, hogy ennél sokkal többet rejt magában François Girard filmje. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Kétséget sem hagy, hogy François Girard kedveli a zenei témájú filmeket, többször rendezett is a Metropolitan Operában. Különösen a zenész virtuózok világa izgatja: készített filmet Glenn Gouldról és Peter Gabrielről is, akinek koncertfilmjéért Grammy-díjat kapott. Emellett mélyen vonzódik a kalandos utat bejáró hegedűkhöz, melyeket a történelem viharai szippantanak magukba, hogy aztán évszázadokat és kontinenseket átszelően egészen más helyen bukkanjanak fel ismét. Az 1681-ben Cremonában készített A vörös hegedű (Le Violon Rouge, 1998) útja négy évszázadot és öt országot ölelt fel, hogy 1997-ben Montrealban kössön ki. A zenekritikus Norman Lebrecht díjnyertes regénye alapján készült A nevek dala című filmben az 1735-ben készült Gagliano-mesterhegedű útjának csupán két földrészen és fél évszázadon kellett átívelnie, hogy két fogadott testvér életét újra összekösse.
A Nevek Dala Előzetes
2020. 02. 06. (The Song of Names) Két földrészen és fél évszázadon átívelő, érzelmes detektívtörténet az Oscar-díjra jelölt Tim Roth (Martin) és Clive Owen (Dovidl) főszereplésével. A film a lenyűgöző és megható zenei motívumokon túl a háború borzalmainak és a történelemből kitörölt lelkek regéje. A címben is szereplő, "A nevek dalával" végződő, a barátság, árulás és megbocsátás témáin átgyűrűző cselekmény bemutatja, hogy a legsötétebb rejtélyek közepette néha csak a zene tudja megvilágítani az igazságot, egyedül a dallamok képesek elhozni a gyógyulást és a megváltást. KRITIKA Lehetséges elrontani egy olyan filmet, amiben sikerült összehozni minimum két klasszis jelenetet? Tóth Csaba Talán nem túlzás azt állítani, hogy A nevek dala bizonyos értelemben az Akik maradtak testvérfilmje. Kezdjük azzal, hogy mindkét mű erősen kötődik Magyarországhoz, bár A nevek dala csak annyiban, hogy hazánkban forgatták, és számos magyar szakember vett részt az elkészítésében. Másodsorban mindkét film holokausztmozi, de egyik sem magát a holokausztot emeli fókuszába, hanem az emlékét.
A Nevek Data.Com
"A nevek dalával" végződő, a barátság, árulás és megbocsátás témáin átgyűrűző cselekmény bemutatja, hogy a legsötétebb rejtélyek közepette néha csak a zene tudja megvilágítani az igazságot, egyedül a dallamok képesek elhozni a gyógyulást és a megváltást. Eredeti cím The Song of Names Rendező François Girard Ország / Gyártás éve Kanada, Németország, Magyarország, Egyesült Királyság 2019 perc 113 perc Korhatár 12+ Felbontás Full HD Hang angol magyar Feliratok magyar Külső URL MAFAB Két földrészen és fél évszázadon átívelő, érzelmes detektívtörténet az Oscar-díjra jelölt Tim Roth (Martin) és Clive Owen (Dovidl) főszereplésével. A film a lenyűgöző és megható zenei motívumokon túl a háború borzalmainak és a történelemből kitörölt lelkek regéje. A címben is szereplő, "A nevek dalával" végződő, a barátság, árulás és megbocsátás témáin átgyűrűző cselekmény bemutatja, hogy a legsötétebb rejtélyek közepette néha csak a zene tudja megvilágítani az igazságot, egyedül a dallamok képesek elhozni a gyógyulást és a megváltást.
Törpillaa 2020. április 18., 03:09 Az alapsztori jó volt, sőt nagyon is, habár elég nyomasztó és komor hangulatú. Jól megfogták a lényeget, és a mondanivalóját, de útközben vesztett az erejéből az egész hihetetlenül vontatottá, már-már unalmassá vált, pedig majdnem két órás film… Amíg visszaemlékeztek a gyerekkorra, ahogy Martin és Dovidl egymás mellett felnőtt, addig sokkal jobb volt, több érzés, harag, szomorúság, vidámság, csintalanság, fájdalom, aggódás, és a többi… De, ahogy elváltak útjaik, és Martin csak kutatott és kutatott utána, teljesen elkezdett zuhanni az egész. Végig csak unott, nagyon komor képpel vágott bele a dologba, értem én, hogy ez nem éppen csak a vidámságról szól, de akkor is. spoiler A végre sem változott a hangulata, pedig nem volt olyan rossz film, de lehetett volna izgalmasabb is…
Sokat hozzátesz a filmhez a gyönyörű filmzene, melyet nem más szerzett, mint a Gyűrűk urának Oscar-díjas zeneszerzője, Howard Shore. A magyar nézők számára olykor kicsit nehezítheti a film nyomon követését, hogy sok budapesti helyszín egymás után más és más országot jelenít meg. Így hiába vagyunk Newcastleben, ha a Déli Pályaudvar (a legnagyobb filmes baki itt látható, mikor a MÁV feliratú vonat befut az állomásra) köszön vissza, míg a következő jelentben történetileg már teljesen más országban, városban járunk, de ugyanúgy egy pesti helyszín bukkan fel. Anno azért is volt közkedvelt a budapesti utcákban való forgatása a külföldi stáboknak, – főleg háborús filmek terén -, mert úgy tartották, hogy rengeteg olyan épület van (pl. golyónyomok a falakban), melyek hű díszlettel szolgálhatnak az adott produkciókhoz, így fel sem kell azokat külön építeniük. A közel 113 perces alkotás nem egy egyszerű II. világháborús mozi. A végig magával ragadó történetben kiváló színészek mutatják be egy korszak okozta, mai napig be nem gyógyuló sebeit.