Tóth Gábor Ákos – Wikipédia
2022. május 19., csütörtök 14:57 | Magyar Nemzet A cikknek az újságíró a Kövér, a baromarcú címet adta, azonban az online kiadásban már óvatosabban fogalmaznak, ott Kövér, minek nevezzelek? az írás címe, mintha maguk is érezték volna, hogy túllőttek a célon. Az írás apropója, hogy Tóth Ákos szerint Kövér László házelnöki minőségében kemény döntéseket hozott az ellenzéki képviselők bizottsági tisztségeiről, és megleckéztetve őket eldöntötte, ki kaphat és ki nem bizottsági tagságokat és tisztségeket, parlamenti posztokat. „Kövér László egy igazi baromarcú” – így sértegeti a Jelen főmunkatársa a házelnököt - PestiSrácok. Az újságíró árulkodó módon magát egy ellenzéki képviselő helyébe képzelve úgy fogalmaz: "a választási vereség tanulságainak levonásába lassan beleőszülő ellenzéki képviselő most aztán vakargathatja a fejét, hogy miként is kéne neki minderre reagálnia. Nem egyszerű kérdés, lássuk be, hiszen annyi, de annyi szempontot kell mérlegelnie. Itt vannak például a választói csoportok. " Ezután Tóth Ákos a következő szavakkal gyalázza a házelnököt: "Vajon hogyan fogadnák, ha azt mondanák, hogy Kövér László egy igazi baromarcú, vagy ezzel esetleg már örök időkre megsértenék a Fideszre szavazó tömegeket.
- „Kövér László egy igazi baromarcú” – így sértegeti a Jelen főmunkatársa a házelnököt - PestiSrácok
- Tóth Ákos: Csapdák, ha csattannak | Jelen
„Kövér László Egy Igazi Baromarcú” – Így Sértegeti A Jelen Főmunkatársa A Házelnököt - Pestisrácok
Tóth Ákos azt írta példaként, hogy a Fidesz hangjának ők helyet biztosítottak volna az előző számban is. A felkért interjúalany, Juharos Róbert (a Fidesz józsefvárosi alapítója és fontos helyi politikusa), el is vállalta a szereplést, de az utolsó pillanatban ígéretével ellentétben mégis visszatáncolt az interjútól. Tóth Ákos szerint ez nehéz helyzetbe hozta az újság készítőit. Ferencz Orsolya rendelkezésre állt, de sajnos csak írásban A főszerkesztő ugyanakkor örül, a mostani számban Ferencz Orsolya (Juharos Róbert frakciótársa, űrkutatási biztos) a rendelkezésükre állt, igaz, csak írásban, e-mailben, így nem maradt lehetőség arra, hogy a szerkesztőség megfelelően visszakérdezzen, párbeszéd alakuljon ki, vagyis valódi interjú legyen. Tóth Ákos: Csapdák, ha csattannak | Jelen. Így a szerkesztőség végül megjegyzésekkel ellátva tudta közölni az anyagot. Tóth a bírálatra visszautalva azt is írta, nem tartja extrémnek, hogy Pikó Andrással 2, 5 oldalas interjút közöltek az előző számban, hiszen 10 év után tudta leváltani valaki az előző vezetést, és még nem volt módja a helyi nyilvánosságban, a Józsefváros Újságban megszólalni, ráadásul a lap a váltás után, a kibelezett számítógépek miatt nem tudott megjelenni, így nyilván volt is miről beszélni.
TÓTh ÁKos: CsapdÁK, Ha Csattannak | Jelen
Század, Bp., 2012 Családrobbanás - Elszakadás, válás: fel lehet-e készülni rá? (2013, Publio) Szerelmem, Balaton - Édesvízi mediterrán 2. (2014, XXI. Század Kiadó) A világ közepén. Édesvízi mediterrán 3. Század, Bp., 2016 Ki(ny)írlak; 21. Század, Bp., 2017 Végtelen nyár - Édesvízi mediterrán 4., 21. Század, Bp. 2018 Forrásvidék, 21. 2019 Mindörökké Balaton - Édesvízi mediterrán 5., 21. 2019 A kúthelyi gyémánt - Forrásvidék 2., 21. Század, Bp., 2020 Balatoni Futár, 21. Század, Bp., 2021 Hangjátékok (1986-1996): A patás ördög nemritkán angyal képében jár, Az ismeretlen velencei, Beszélgetéseim a Színésznővel, Botrányos mese, Ivargyöngy, Kicsi arcú ember, Mókolók, Píterem, Ricsi, Tiltott terület Tévéfilm: Szentek és bolondok (2002, forgatókönyv Krúdy művek nyomán, rendező: Zilahy Tamás) Források [ szerkesztés] Ki kicsoda 2000. Főszerk. : Hermann Péter. Budapest, 1999. Greger-Biográf K. ISSN 1215-7066 Magyar Életrajzi Index HVG Archívum További információk [ szerkesztés] József Attila Kör 1985.
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. Új magyar irodalmi lexikon. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.