Kemény János Erdélyi Fejedelem Esztergom
- Kemény jános erdélyi fejedelem fia
- Kemény jános erdélyi fejedelem pdf
- Kemény jános erdélyi fejedelem esztergom
Kemény János Erdélyi Fejedelem Fia
Kiadta Szalay László, Pest, 1856. Heckenast Gusztáv. Kemény János önéletírása 1657-1658, Szépirodalmi könyvkiadó, 1986, A szöveggondozás és a jegyzetek V. Windisch Éva munkája
Kemény János Erdélyi Fejedelem Pdf
Barcsay testvérei azonban nem tartották be az egyezséget, mire Kemény őket és a volt fejedelmet is megölette. A törökök ezután kiverték Erdélyből Keményt, akinek segítségére I. Lipót császár Raimondo Montecuccolit küldte. Időközben azonban az osztrák és a török fél megegyezett: amennyiben a törökök nem "nyelik le" Erdélyt és engedik új fejedelem választását, Bécs sorsára hagyja Keményt. Ali temesvári pasa 1661 szeptemberében a kastélyából odarendelt Apafi Mihályt választtatta fejedelemmé, a hír hallatán pedig a seregét csigalassúsággal Kolozsvárig elvezető Montecuccoli megfordult, és harc nélkül hazatért. Kemény hadba szállt Apafi ellen, de az 1662. január 24-i nagyszöllősi csatában vereséget szenvedett. A harcmezőn ő is holtan maradt. Kemény János átélte Erdély fénykorát, és részese volt a hanyatlás kezdetének. Önéletírása, amelyben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta szervesen és rendszeresen az anekdotát, a magyar barokk próza jelentős alkotása, egyben értékes forrásmű, amelyet felhasznált munkássága során Kemény Zsigmond, valamint Móricz Zsigmond is az Erdély-trilógia megírásakor.
Kemény János Erdélyi Fejedelem Esztergom
355 éve, 1662. január 23-án esett el a nagyszöllősi csatában a török és erdélyi ellenfelei ellen harcoló Kemény János erdélyi fejedelem. Kemény János Önéletírás a a kor és a történelmi szereplők hű krónikája, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának egyik forrása. "Nékem pedig magamnak mind fogantatásom s mind születésem háborúságos időkben löttek volt, mely alkalmatosságok szerént lött is hitván életemnek folyása. Mert hogy igazán megírjam, az atyám igen jámbor, tökéletes, de barátságos és víg természetű, nyájas ember vala, s az magyari rossz szokás szerént, mihelt barátit s idegen embereket kaphatott, igen eliddogált vélek, noha mindenkor az borital után betegeskedett. Radnóton is noha szorulásban voltak, de egykorban hazaérkezvén, jól megivott barátival nappal s éjszaka, hálván több nemes emberek is házok népével azon házban; hajnal felé ébredvén az dologhoz, szegény apám nem gondolhatott több embereknek is az házban lételekkel, hanem ők tudták módját dolgoknak szegények, s én akkor fogantattam.
Sok egyéb ok mellett ebben döntő szerepet játszott, hogy 1658-ban az oszmán hadsereghez tartozó tatárok az egész várost felégették, és a lángoknak az akadémia épülete – benne Bethlen Gábor könyvtárával – is martalékává vált. Az intézmény ezt követően rövid időre Kolozsváron lelt otthonra, majd I. Apafi Mihály rendeletére 1662-ben átkerült Nagyenyedre, és alapítójának, Bethlen Gábornak a nevét vette fel. Híres növendékek Az iskola, amely 1858 óta tanítóképző is, ma is működik, az évszázadok során számos hírességgel ajándékozta meg a magyar szellemi életet. Falai közül olyan tudósok és literátorok kerültek ki, mint Apáczai Csere János, aki 1653-ban megjelent művében ( Magyar Encyclopaedia) magyar nyelven először foglalta rendszerbe korának Descartes szellemében előadott tudományos ismereteit. Szintén itt diákoskodott Misztótfalusi Kis Miklós, egész Európában megbecsült nyomdász és betűmetsző, aki 1684-ben 3500 példányban adta ki újra könnyen kezelhető kis formátumban Károli Gáspár bibliafordítását, és akinek antikva betűit még ma is használják a nyomdászatban.