Már ha egyáltalán érdeklődve olvasna valaki közülük magyar irodalmat. Sajnos az is valószínűnek tetszik, hogy a NAT-ban lefektetett keretekből csak egy kevéssé érvényes és hiteles irodalomképet kapnak a fiatalok, de semmiképpen sem olyat, amelyet érdemben tudnának saját hasznukra fordítani a 21. Dr Makkos Ingatlaniroda Budapest. század elején. Röviden összefoglalva Kosztolányi meghatározása igaz a Nat szakmai részére: az írástudatlanok árulása. Több tucat egyetemi oktató tette közzé véleményét a Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részéről. Alapunknak elküldött nyilatkozatot szó szerint közöljük: Az irodalom és a társművészetek egyetemi oktatóiként megütközésünket, sőt felháborodásunkat fejezzük ki a napokban megjelent Nemzeti Alaptanterv irodalomtanításra, illetve irodalomtanulásra vonatkozó részleteivel kapcsolatban. Úgy gondoljuk, felelős egyetemi dolgozókként nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne adjunk hangot a felsőoktatás bemeneti oldalán, a középiskolai képzésben várható változásokat illető súlyos aggályainknak, amelyeknek most nem pedagógiai, hanem szakmai elemeit hangsúlyozzuk.
- Dr Makkos Ingatlaniroda Budapest
- Kosztolányi Ady-komplexuma | ÉLET ÉS IRODALOM
Dr Makkos Ingatlaniroda Budapest
A bölcsészkari irodalomoktatás szempontjából – és most csak erre szorítkozunk – beláthatatlan léptékű torzulásokhoz vezetne, ha a középiskolai diákok (bármily igényes) lektűrszerzők művein keresztül kapnának (következésképpen) hamis képet a huszadik századi magyar irodalomról. És bár fontos, hogy a diákok kialakítsák értelmezői viszonyukat az epika lektűrváltozatához, ám nem ekkora aránytévesztés keretei között (a tíz részletesen tárgyalt életmű közé emelt Herczeg-életmű megtanulásával). Továbbá sokkal nagyobb problémára utal, hogy a közelmúlt magyar irodalma szinte teljességgel kikerül a NAT ajánlatából, és ezért a diákok éppen azokkal a művekkel nem találkoznának az iskolapadban, amelyek művészi formában saját világukról fogalmaznak meg fontos gondolatokat. Kosztolányi Ady-komplexuma | ÉLET ÉS IRODALOM. Irodalomtörténeti-esztétikai szempontból megkérdőjelezhetetlen, hogy Kányádi Sándor helyet kapott a Portrék című egységben, Nagy Gáspár kizárólagos jelenléte a Szemelvények közelmúltbeli szerzői között azonban teljességgel indokolatlan és indokolhatatlan (miközben szó sem esik például Tandori Dezsőről, vagy akár az immár szintén nem élő Térey Jánosról).
Kosztolányi Ady-Komplexuma | Élet És Irodalom
Fejemen oszlopos dózsesüveg,
mi csak bezárt boltokban kapható. Előttem tíz copfos kislány üget,
a hangjuk érdes, mégis megható,
számban le nem nyelt, édes altató. Köhögni kezdene egy égi ablak,
és tért zabálna, kell a földi abrak,
egy hal tátogna ránk a vízfelszín alól,
mi tudnánk, éppen utolsót dalol. Megállnék még e sodró lassuságban,
és elkapnám maszkomat önmagam elől,
beakadva utánam lengne sálam,
elbúcsúzni se lenne már kitől.
Noha korábban már megjelentek műfordításai, versei és cikkei is nyomtatásban, a Bácskai Hírlap szerkesztőségébe belépve indult el Kosztolányi újságírói karrierje. A költő elsősorban hírlapíróként kereste a kenyerét. Amikor megválhatott volna az Ady által "kényszerű műhelynek" nevezett szakmától, akkor sem tette, haláláig hűséges maradt a publicisztikához, részt vett szerkesztőségének életben. Kosztolányi Dezső cikkei azonban nem voltak egyszerű újságcikkek. Ahogy Réz Pál, irodalomtörténész fogalmaz: "… egy pillanatig sem fáradva, mindvégig nagy gonddal fogalmazta-csiszolta tematikailag legigénytelenebb hírlapi cikkeit is, újságírói munkásságát írói munkájával egyenértékűnek tekintette. "