Babits Mihály Jónás Könyve Olvasónapló
Babits mihály jones könyve olvasónapló Kidolgozott Tételek: Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály: Jónás könyve elemzés II., Jónás imája - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé A testi-lelki gyötrelmek kényszerítették Jónást, hogy prófétáljon Ninive, a megáradt gonoszság ellen. Felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól, mert aki életében hazug, az elveszíti a boldogságot. Kudarcai után feldúltan menekül a megátkozott, bűnös városból a sivatagba, mert lelki szemei előtt látta a város pusztulását. Babits verseinek története csaknem végig híven követi a bibliai elbeszélést, de olykor naturalisztikus részletezéssel bővíti ki annak tömör, szófukar előadását (pl. Kidolgozott Tételek: Babits Mihály: Jónás könyve. : a tengeri vihar szemléletes leírása). A két mű közötti legfontosabb eltérések: a bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta feddő szavára. Maga a király rendeli el, hogy mindenki böjtöljön, öltsön zsákruhát és tartson bűnbánatot. Ott érthető és logikus, hogy az Úr megkegyelmezett a városnak és a megtért embereinek.
Babits Mihály Jónás Könyve Olvasónapló Letöltés
A küldetéstudat emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is. A kezdetben a gyáva Jónás semmi áron sem akar Ninivébe menni, mert utálja a prófétaságot, menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elől. Babits mihály jónás könyve olvasónapló lustáknak. Egy békés szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi körül, egy magányos erdő szélén akart elrejtőzködni. Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a tengeri vihartól; groteszk alak, amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és vonyít az ő Istenéhez; nevetségesnek, esetlennek mutatja be a költő Ninivében is. A korábban félénk, félszeg Jónás most önmagát is túlkiabálva, kérlelhetetlenül, kevélyen igyekszik teljesíteni küldetését, de szégyenben marad; az árusok kinevetik; a mímesek terén az asszonyok kicsúfolják, bolondos csapattal kísérik halbűzét szagolva, mord lelkét merengve szimatolva; a királyi palotában meg egyenesen gúnyt űznek belőle: egy cifra oszlop tetejébe teszik, hogy onnan jövendölje a végét a világnak.
tengeri vihar leírása, a cet gyomrában való 3 napi szenvedés ábrázolása, a ninivei vásár rajza) az emelkedett pátoszba irónia, groteszk és humor is vegyül – állandó hangnemváltás jellemző (az irónia eszközei a hétköznapibb, nyersebb szavak, pl. " rühellé a prófétaságot ", " a fene vizen át ", " olyat bődült bozontos szája " stb. ) Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!