viktornyul.com

July 7, 2024

Belföld 2022. április 05. Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a három évnyi szünet után újranyíló dzsámi előterében található megújult kiállítás hétfői átadásán kiemelte: az oszmán kultúra Magyarországon fennmaradt és "műemlékként megbecsült épületei az ország építészeti örökségét gazdagítják, növelik annak sokszínűségét, és egy viharos történelmi korszak pozitív produktumaiként állnak ma előttünk". Állandó tárlaton mutatják be a mevlevi dervis kultúrát A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett a török kori műemlékek méltó fenntartásáért, megőrzéséért, felújításáért és bemutatásáért, amellyel egyúttal szolgálta "a népek közötti békét" és a "kulturális hidak emelését" is. A kiállításról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát.

Jakováli Hasszán Dzsámi És Minaret Of Jam

A kiállítás három helyiségében nem csupán az oszmán kori Pécsről, de a magyar-török kulturális kapcsolatokról is benyomásokat szerezhetünk – tette hozzá. Felidézte, hogy a Jakováli Hasszán dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. Mint elmondta, a kiállításon rövidfilm mutatja be a pécsi derviseket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők. A magyar–török kulturális kapcsolatokról szól a második tematikai együttes, ahol a látogatók megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin. Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16–17. századi hódoltságkori élettel – tette hozzá Füleky Zsolt. A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft.

Jakováli Hasszán Dzsámi És Minaret

Cím: 7623 Pécs, Rákóczi út 2 A Jakováli Hasszán pasa által alapított dzsámi a 16. század második felében, a Szigeti kapun kívül épült fel. A dzsámit a helyreállításkor eredeti rendeltetésének megfelelően rendezték be. Magyarországon ez az egyetlen olyan török kori imaház, mely minaretjével együtt maradt épen. A dzsámi négyzet alaprajzú, kupolája kívül nyolcszögű, belül kör alakú dobon ül. Az észak-nyugati sarkán emelkedik a minaret, a dzsámi maga dél-keleti tájolású, Mekka felé fordul. A török kiűzése után Nesselrode pécsi püspök 1702-1732 között a dzsámit kápolnává alakította át Nepomuki Szent János tiszteletére szentelve. Az épületet kívülről barokkosította, belül énekkarzatot építtetett. Ekkor bontották le az előcsarnokot, és a kápolnához hozzáépítették az akkor még földszintes kórházat. A kápolnává alakított dzsámi restaurálását 1956-ban kezdték meg. Ekkor kissé kiszabadították az épületek szorításából, elbontották a barokk toldásokat, és az eredeti padlószintet is visszaállították.

Jakováli Hassan Dzsámi És Minaret

A korabeli török tartományvezető, Jakováli Hasszán pasa egy kisebb vallási negyedet, úgynevezett küllijét alapított Pécsen a középkori városfalon kívül. Ehhez tartozott a 16. század közepén a dzsámi és a mevlevi dervis kolostor, valamint a vallási főiskola, vagyis a medresze, és az ehhez csatlakozó nyitott konyha, az imaret is, ahol az utazóknak és a szegényeknek főztek. Ez az épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját. A Jakováli dzsámiban a falakon a festett geometrikus és indás motívumokon kívül keretezett, úgynevezett kartusokban eredeti festésben Korán-idézetek, azaz szúrák olvashatóak. A fal többi részén látható táblák - fekete zománcozott fém, illetve fehér porcelán - Allah, Mohamed, és az őt követő kalifák: Abu Bakr, Omár, Oszmán, Ali, Haszán és Hüszein nevét tartalmazzák. A dzsámi körül - a török időkben - temető is volt, amelynek sírköveit a 18. század elején elhordták a közeli jezsuiták építkezéseihez. Az udvart szegélyező rézsűben a múzeum tulajdonában lévő, volt török sírkövek - illetve azok kiegészítő kellékei - láthatóak.

A Jakováli dzsámiban a falakon a festett geometrikus és indás motívumokon kívül keretezett, úgynevezett kartusokban eredeti festésben Korán-idézetek, azaz szúrák olvashatóak. A fal többi részén látható táblák - fekete zománcozott fém, illetve fehér porcelán - Allah, Mohamed, és az őt követő kalifák: Abu Bakr, Omár, Oszmán, Ali, Haszán és Hüszein nevét tartalmazzák. A dzsámi körül - a török időkben - temető is volt, amelynek sírköveit a 18. század elején elhordták a közeli jezsuiták építkezéseihez. Az udvart szegélyező rézsűben a múzeum tulajdonában lévő, volt török sírkövek - illetve azok kiegészítő kellékei - láthatóak. A kiállítás és a dzsámi 2022. április 5-től - hétfő kivételével - naponta 10 és 18 óra között várja a látogatókat. Az oldalon felhasznált képek forrásai:: (c): 8c)

A feliratkozáshoz a hírfigyelés funkciónak bekapcsolt állapotban kell lenni és legalább egy értesítési időpontodnak kell lenni. Bekapcsolva: Kikapcsolva: A hírfigyelés bekapcsolásával hozzájárulok, hogy a Central Médiacsoport Zrt. A Mohácsra vezető út | A hódoltság kora. Magyarország törökkori története | Kézikönyvtár. Hirstart hírfigyelő hírlevelet küldjön számomra a beállításaim szerint. A módosításról megerősítő emailt fogunk küldeni a szükséges további teendőkkel, melyet kérjük mielőbb aktiváljon a szolgáltatás igénybevételéhez. Itt állíthatod be, hogy a nap mely időpontjaiban szeretnél a Hírstarttól hírfigyelő levelet kapni a figyelt szavak vagy címkék alapján meghatározott témájú legfrissebb hírekkel. Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.

A Mohácsra Vezető Út | A Hódoltság Kora. Magyarország Törökkori Története | Kézikönyvtár

Sőt valójában a keleti hadszíntér igazi tétje megszűnt, bár a perzsa konfliktust teljességgel sohasem lehetett megoldani. Ráadásul a hatalom felfokozott propagandával törekedett Szülejmánt az isteni, igazságos uralkodó képében beállítani, mellyel a messiást váró néptömegeket is sikerült évtizedekre leszerelnie. Mindezen eseményekben óriási szerepet játszott Ibrahim nagyvezír, aki egyértelműen az európai háború híve volt. Görögországi születésűként ő az Oszmán Birodalomban szerette volna újjáéleszteni az egykori hatalmas Római Birodalmat, s úgy vélte, eljött a pillanat a világuralom megvalósítására. Szülejmán új Nagy Sándorként erre a hatalmas feladatra vállalkozott és indult támadásba szárazföldön Magyarországon, vízen pedig a Földköz-tengeren a Habsburgok és rokonaik ellen. 1526. augusztus 29-én, a mohácsi csatatéren az oszmánok Magyarországon hódításaik második lépcsőfokára léptek. Buda ideiglenes megszállása után azonban a szultán élelem-ellátási problémák, a rossz időjárás és a keletről érkező kedvezőtlen hírek miatt kivonult az országból, s csak a Szerémséget tartotta meg birtokában.

A szövetségesek ezt megvalósíthatatlannak tartották, de nem szóltak róla Kállaynak. – Vagyis félrevezették? – Ez egy bonyolult játszma volt. A szövetségesek végig úgy tettek, mintha a tervet véghez akarnák vinni. Persze sejtették, hogy a németek értesültek a tárgyalásokról. Churchillék úgy számoltak, ha ezzel a dezinformációval sikerül kiprovokálni Magyarország német megszállását, akkor azzal német hadosztályokat vonnak el majd a frontról. – Hogyan zajlott le a megszállás? – Német részről kilenc seregtest vett rész Magyarország megszállásában, ezek általában nem összeszokott hadosztályok, hanem ad hoc módon összeállított magasabbegységek voltak, egyik-másik még a hadilétszámot sem érte el, feltöltés alatt állt. – Igaz az állítás, hogy ünnepelve fogadták őket a magyarok? – Nem, távol áll a valóságtól. A magyarországi Volksbund önvédelmi szervezete valóban aktívan segítette a német bevonulást, a német községek egy része is ünnepi hangulatban volt. A magyar társadalom túlnyomó többségét viszont sokkolta a megszállás.