Artúr Király Legendája | Fogyatékkal Élők Világnapja
Heisterbachi Cézár, a 13. század első felében élt ciszterci szerzetes Dialogus miraculorum című művében egy érdekes esetről számol be. Amikor egy alkalommal a heisterbachi apát szentbeszéde alatt néhány barát elbóbiskolt, a monostor vezetője egyedi módját választotta az ébresztésnek. "Volt egyszer egy király, akit Artúrnak hívtak" – kezdett bele történetébe, és ez a néhány szó elég volt ahhoz, hogy a szerzetesek magukhoz térjenek a kábulatból, és feszülten figyeljenek az apát szavaira. Ez a kis anekdota remekül érzékelteti, hogy Artúr király legendája milyen hatással volt a középkor emberére. Bár a hős története ma is sokakat hoz lázba, évszázadokkal ezelőtt – halálának tisztázatlan körülményei miatt – még abban is sokan hittek, hogy a nagy uralkodó visszaszerzi földi hatalmát, és vezetésével egy szebb korszak köszönt be az emberiség történetében. Töretlen kultusz Artúr király a történelem egyik legismertebb alakja. A briton hős a középkorban óriási népszerűségnek örvendett, és korántsem csak Nagy-Britanniában.
- Arthur király legendája
- Pápai üzenet a fogyatékkal élők világnapjára: Befogadóbb világot építsünk a járvány után - Vatican News
Arthur Király Legendája
Az utóbbi időben nem unatkozhattak a kerekasztal legendájának rajongói, elég csak 2008-ban indult Merlin, a 2007-es Az utolsó légió, valamint a 2004-es Artúr király ra utalnunk, míg korábban John Boorman 1981-es filmje, az Excalibur, a Robert Bresson-féle Lancelot (1982), s nem utolsósorban a Monty Python állított emléket a középkori királynak. Ez mind azt bizonyítja, hogy a feltételezések szerint az 5. vagy 6. században élt római-kelta harcos, az angolszász hadak kérlelhetetlen ellenfele, a nyugati kultúra egyik legnagyobb becsben tartott történetének fő alakja lett. A legtöbb szakértő abban egyetért, hogy Artúr király legendáját először Geoffrey of Monmouth Anglia királyainak története a 12. században című munkája népszerűsítette. Geoffrey szerint műve egy elveszettnek hitt kelta kéziraton alapszik, amely Guinevere, Merlin, Caliburn kardja és Artúr sírhelyének történetéről szól. A téma egyik szakértője, Michael Wood ( In Search of England, In Search of Myths and Heroes) szerint Geoffrey munkája merő keltabarát propaganda, ami azzal a céllal íródott, hogy mitizálja Anglia angolszász időszaka előtti örökségét.
/Harmat Árpád Péter/ Ki volt, és egyáltalán létezett e a legendás Artúr király, az angolok történelmének első fontos figurája? Alakját az 1100 és 1154 közt élt Geoffrey of Monmouth angol történetíró tette népszerűvé. Monmouth 1135 körül írta meg a nagyjából 500 körül játszódó Historia Regum Britanniae' (Britannia királyainak története, 1147) című munkáját, amely voltaképp költői legendák prózai gyűjteménye volt. Amint maga is utal rá, kelta nyelvű forrásra támaszkodott. A 12 könyvből háromban az Arthur-mondakör első művészi változata olvasható Arthur királlyal és Merlinnel, a varázslóval a főszerepben. Arthur a műben az őslakos britek legnagyobb hadvezére, aki legyőzi a Britanniára támadó angolszászokat, és egyesítve Britanniát dicsőséget hoz a kelták és britek számára. Hamarosan király lesz belőle, majd terjeszkedésbe kezd, és meghódítja Skóciát, Izlandot, Írországot, Galliát, Norvégiát, Dániát. Fővárost alapít Camelot néven, ahol rendszeresen tanácskozik legfőbb segítőivel, a kerekasztal lovagjaival, akik tizenketten voltak: Gawain, Lancelot, Ivain, Keu, Ither stb.
Ezért járt nekem focilabda formájú rágógumi annyi, akkor ezt még nem fogtam fel, hogy minden osztálytársamnak adhassak egyet, és egy nekem is maradjon. Pápai üzenet a fogyatékkal élők világnapjára: Befogadóbb világot építsünk a járvány után - Vatican News. Tehát nekik is megérte, hogy én ott voltam, és ehhez kellett a segítség, hogy valaki a közösséget bevonja abba, ahogyan a sérültséggel bánni kell. " Ezen a napon fölkutathatjuk a közelünkben élő sérült embereket, elbeszélgethetünk velük, tanulhatunk tőlük, reflektálhatunk saját hiányosságainkra, vagy bekapcsolódhatunk egy műhelymunka-sorozatba is, amelyet a marosvásárhelyi Korai nevelő- és fogyatékkal élőket támogató program szervez december 2–13. között a fogyatékkal élők világnapja alkalmából. Orbán Júlia Kapcsolódó írások: Műhelymunka-sorozat a fogyatékkal élők világnapján BŐVEBBEN Incze Zsuzsannával készült interjú: Nem istenverés, csak egy variánsa az életnek BŐVEBBEN
Pápai Üzenet A Fogyatékkal Élők Világnapjára: Befogadóbb Világot Építsünk A Járvány Után - Vatican News
Minden év decemberében tartják: ilyenkor az egész világ a fogyatékkal élőkre figyel. Tudj meg többet erről a napról! Miért van egyáltalán fogyatékos emberek világnapja? Most egy percre hunyd le a szemed és képzeld el, hogy soha többé nem tudsz lábra állni, a fürdőszoba használat is gondot okoz és olyan egyszerű mozdulatokat sem tudsz megoldani egyedül, mint a vízivás. És most nyisd ki a szemed és jusson az eszedbe: ha neked nincsenek is hasonló problémáid, rengetegen élnek fogyatékkal a nagyvilágban. Ha ezt egész évben elfelejtenéd, ezen a nevezetes napon, a fogyatékos emberek világnapján irányítsd a figyelmedet rájuk! A követezőkben megtudhatod mikor van ez a világnap, ki nyilvánította világnappá és miért nem rokkantak a fogyatékkal élők. Tudd meg a fogyatékosok világnapja alkalmából: a fogyatékosság nem betegség! Nem bizony! De mielőtt rátérnénk a konkrétumokra tisztáznunk kell: kik azok a fogyatékos emberek? Ezt úgy tudom a legjobban elmagyarázni, ha a ide szúrom a fogyatékosság definícióját: A fogyatékosság hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
A szemléletet ma elsősorban az ENSZ és a WHO ide vonatkozó iránymutatásai igyekeznek formálni. Ezek alapján a fogyatékosság visszafordíthatatlan, élethosszig tartó következményekkel járó fizikai, pszichoszociális, vagy érzékszervi károsodás, funkcionális korlátozottság, a működőképesség korlátozódása. Nem betegség, hanem állapot, ami azonban megnehezíti, korlátozhatja az egyén személyes és közösségi életét, napi életvitelét, tanulását, munkavállalását, általában a mindennapi életben való részvételét. A fogyatékosság nem személyes probléma, hanem emberjogi kérdés, kezelése társadalmi összefogást, kollektív felelősségvállalást igényel. A cél, hogy a sérült emberek ne maradjanak magukra nehézségeikkel, ne szigetelődjenek el, hanem a társadalom egyenrangú polgáraiként élhessenek. Megosztás Címkék