Méhen Kívüli Terhesség Műtét
Az idézett számadatok nem testesítenek meg szignifikáns különbségeket. Dr. Perrine Capmas, a párizsi Hôpital Bicêtre szülészeti-nőgyógyászati osztályának szülész-nőgyógyász/sebész szakorvosa szerint: "Ez az első véletlen besorolásos vizsgálat, mely módot nyújt a méhen kívüli terhesség kezelésében alkalmazott módszerek összehasonlítására a későbbi teherbe esési képesség szempontjából. Azt találtuk, hogy a terápia után két évvel nem észlelhető szignifikáns különbség a fertilitás tekintetében attól függően, hogy gyógyszeres kezelés vagy konzervatív műtét, illetve konzervatív vagy radikális műtét történt-e. " A szerzők eredményeik alapján a következő ajánlásokat fogalmazták meg: - Kevésbé aktív méhen kívüli terhességben más paramétereket kell tekintetbe venni a terápiás döntés meghozatalakor, mint például az egyes kezelési módszerek javallati körét, illetve terápiás hatékonyságát. Kevésbé aktív méhen kívüli terhességek esetében lehetőség szerint a gyógyszeres kezelést kell előnyben részesíteni, és rá kell kérdezni a beteg preferenciáira is.
Méhen Kívüli Terhesség Muret Le Chateau
Az időtartam növekedésével a fájdalom súlyosbodik, és néha a vállba sugárzik. A has egyre érzékenyebb a nyomásra, és védekező feszültséggel reagál a gyengéd érintésre. A vállfájdalom és a test feszültsége a has belső vérzésének jele lehet. Legkésőbb ezeknek a tüneteknek az átfogó orvosi vizsgálata sürgősen ajánlott. Tanfolyam és bonyodalmak Méhen kívüli terhesség esetén a megtermékenyített petesejt (zigóta) nem jut át a petevezetéken és nem jut be a méhbe. Inkább a petevezeték nyálkahártyájában fészkel. A méhen kívüli terhesség lefolyását és szövődményeit elsősorban az implantáció pontos helye és az embrió mérete határozza meg. Miután a petesejt beültette magát a viszonylag nagy petevezeték-ampullába, az embrió észrevétlenül növekszik a 8. hétig (ritkán a 12. hétig). A nem megfelelő tápanyagellátás eredményeként természetes abortusz lép fel, az úgynevezett tubális abortusz. Az embrió meghal, a szövet a méhbe vándorol, és a következő menstruációval ürül. Csak nagyon ritka esetekben él meg egy embrió a petevezeték ampullájában születésig.
Szerző: Huták Judit 2015. július 29. | Frissítve: 2018. május 23. Forrás: A kismamák egyik legnagyobb féleleme a méhen kívüli terhesség. Valóban nagyon veszélyes állapot, melyben az embrió (néhány nagyon ritka kivételtől eltekintve) életképtelen, de az anyának is azonnali orvosi beavatkozásra van szüksége. Méhen kívüli terhesség: a normál terhességgel megegyező tüneteket produkál Méhen kívüli terhesség akkor következik be, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében ágyazódik be, hanem (általában) az egyik petevezetékben. Nagyon ritkán előfordulhat az is, hogy a megtermékenyített petesejt a hasüregi szerveket borító hártyához tapad, ezt hasűri terhességnek nevezzük, technikailag azonban ez is méhen kívüli terhesség. A méhen kívüli terhességek előfordulási aránya 1-2 százalék, de a mesterséges megtermékenyítések növekvő száma miatt ez akár 4 százalék is lehet. Mivel a méhen kívüli terhesség ugyanúgy fejlődik, mint egy normál várandósság, az első tünetek megegyezhetnek: a mell érzékenysége, duzzanata, hányinger, hányás, hangulatingadozások, a menstruáció kimaradása stb.