Wigner Fizikai Kutatóközpont

(Fotó: Wigner Fizikai Kutatóközpont, Pixabay, Getty Images/inkoly) Az üveg nem vezeti az áramot, hazai kutatók azonban változtattak ezen Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói fontos lépést tettek az ultragyors jelfeldolgozás gyakorlati alkalmazásai felé vezető úton, aminek eredménye végül a maiaknál gyorsabb és hatékonyabb mikroelektronikai áramkörök lehetnek.

• Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtár |
• Wigner Fizikai Kutatóközpont – Wikipédia
• Index - Tech-Tudomány - Új laboratóriumok indulnak a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtár |

Infó Hírek Letöltések Tartalom > Magyarország - Budapest > Szolgáltatók > MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Látványosságok Szolgáltatók Események Töltsd le alkalmazásunkat és vágd zsebre a mobilod, hogy egy programról se maradj le! A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát érintő átalakítás eredményeként 2012. január 1-től a korábbi MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetből (MTA KFKI RMKI) és a korábbi MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetből (MTA SZFKI) létrejött az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (MTA WIGNER FK). 1120 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. titkarsag -DELETE THIS- @ -DELETE THIS- Tartalom Élmények 1618 találat

Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezető nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte. Az alagúthatás lényege, hogy egy elektron akkor is képes áthatolni egy előtte álló akadályon (úgynevezett potenciálgáton), ha ahhoz a klasszikus fizika szabályai szerint nincs elegendő energiája. A jelenséget először az 1920-as években említették, ezt követően pedig számos tudós foglalkozott vele. Az elmúlt 70-80 évben összesen 5 Nobel-díjat osztottak ki olyan kutatómunkáért, amely az alagúthatással kapcsolatos eredményt vagy gyakorlati alkalmazást mutatott fel. Egyik fontos példa az utóbbira a pásztázó alagútmikroszkóp megalkotása, amellyel különböző felületeket lehet nanométeres pontossággal vizsgálni. Az alagúthatást korszerű lézerekkel is el lehet érni.

Wigner Fizikai Kutatóközpont – Wikipédia

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! A Wigner Fizikai Kutatóközpont (rövidítve Wigner FK) egy fizikával foglalkozó, magyar kutatóközpont. [1] Korábban a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóhelye volt volt, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tagja. A Wigner FK az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet és az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet összeolvadásával jött létre 2012-ben, és felvette a Nobel-díjas fizikus, Wigner Jenő nevét. A Wigner FK-ban két intézet működik, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet és az Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet. [2] A Wigner FK története [ szerkesztés] A kutatóközpont elődje az 1950-ben alapított Központi Fizikai Kutatóintézet volt. Az eredetileg két osztállyal megalakuló intézet rövid idő alatt több osztállyal bővült, olyan kutatók vezetése alatt, mint például Simonyi Károly és Jánossy Lajos.

Magyar kutatók új kvantumbitet jósoltak meg A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) kutatói az atomi szélességű volfrám-diszulfidba ágyazott szénatom kvantumbitként való használhatóságát vizsgálták a Nature Communications című folyóiratban megjelent, legújabb tanulmányukban. Foszforeszkáló hibát hasznosítottak a Wigner FK kutatói A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) kutatói az atomi szélességű volfrám-diszulfidba ágyazott szénatom kvantumbitként való használhatóságát vizsgálták. Mint a kutatóközpont közleményében olvasható, többféle kvantumrendszer vetődött már fel kvantumbitek megvalósítása céljából, és ezek között a félvezetőbe ágyazott ponthibák igen ígéretesek a… Magyar kutatók új kvantumbitet jósoltak meg A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) kutatói az atomi szélességű volfrám-diszulfidba ágyazott szénatom kvantumbitként való használhatóságát vizsgálták a Nature Communications című folyóiratban megjelent, legújabb tanulmányukban. Új kvantumbitet jósoltak meg a Wigner FK kutatói A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) kutatói az atomi szélességű volfrám-diszulfidba ágyazott szénatom kvantumbitként való használhatóságát vizsgálták a Nature Communications című folyóiratban megjelent, legújabb tanulmányukban.

Index - Tech-Tudomány - Új Laboratóriumok Indulnak A Wigner Fizikai Kutatóközpontban

500-3. 600, - Ft A megjelölt árak az ÁFÁ-t tartalmazzák. Könyvtárközi kérőlapok: Könyvtárközi kérőlap beiratkozott olvasóinknak Könyvtárközi kérőlap könyvtárak számára Tájékoztatás a könyvtár állományáról: Személyesen, telefonon és e-mailben is nyújtunk felvilágosítást. Tájékoztatást nyújtunk a könyvtár állományáról, segítséget adunk a számítógépes és hagyományos cédula- és kötetkatalógusok használatában. Segítünk a különböző hazai és külföldi információs szolgáltatásokban, adatbázisokban való eligazodásban, keresésben. Felvilágosítást nyújtunk elektronikus folyóiratokról, azok hozzáférhetőségéről. Tájékoztatást adunk a hazai könyvtárak igénybe vehető szolgáltatásairól. Szkennelés: A Könyvtár állományában található, illetve hozott dokumentumok szkennelésére van lehetőség az olvasóteremben lévő szkennerrel. A szkennelt dokumentumok saját pendrive-ra menthetők illetve tetszőlegesen megadott e-mail címre küldhetők. Másolat szolgáltatás: beiratkozott olvasóknak saját kezű másolás esetén: A/4-es oldal 13, - Ft + 27% ÁFA A/3-as oldal 25, - Ft + 27% ÁFA külső felhasználóknak saját kezű másolás esetén: A/4-es oldal 16, - Ft + 27% ÁFA A/3-as oldal 30, - Ft + 27% ÁFA könyvtárközi kéréssel: A/4-es oldal 22, - Ft + 27% ÁFA + postaköltség A/3-as oldal 42, - Ft + 27% ÁFA + postaköltség Az olvasóteremben laptoppal érkező felhasználóink vezeték nélküli hálózaton is elérhetik az internetet.

A detektor fogad látogatócsoportokat, de ily módon csak kevesen nyerhetnek betekintést az itteni munkába és környezetbe. A CERN és a CMS kísérlet egyik fontos küldetése a tudomány népszerűsítése, az intézetben folytatott kutató- és fejlesztő munkák nagyközönség számára érthetően megfogalmazott ismertetése. Ezért 2011-ben Béni Noémi és Szillási Zoltán elindították a virtuális tárlatvezetést, amelynek keretében az érdeklődő csoportok, főként iskolai osztályok a világ bármely szegletéből betekinthetnek az itt folyó munkába. Béni Noémi a detektor mellől vagy egyenesen annak belsejéből jelentkezik egy kézikamerával, Szillási Zoltán pedig az irányítóteremből felügyeli az eseményeket, szintén egy kamerával; mindketten mesélnek a fizika és a technika érdekességeiről és válaszolnak a feltett kérdésekre. A különböző országokból bejelentkező csoportokhoz igyekeznek abból az országból származó, azon a nyelven beszélő kutatót választani idegenvezetőként, ezzel is közelebb hozva az érdeklődőkhöz ezt a különös világot.