Egyesült Királyság Országai
Franciaország 62 5. Svédország 30 21. Magyarország 9 A mezőny elején óriási előnye van az Egyesült Államoknak (368), de az Egyesült Királyság (132) és Németország (102) is több mint száz díjat tud felmutatni. Ebben a rangsorban Magyarország a 21. helyen áll 9 Nobel-díjassal, ugyanannyival, mint a már említett Kína. A Nobel-díj érem Forrás: Fontos megemlíteni, hogy az oldal magyar Nobel-díjasnak tekinti azt, aki Magyarországon született és felnőttként hagyta el az országot. Ugyan Karcagon született Herskó Ferenc is, de más néven, Avram Hershkóként kapott díjat 2004-ben, mert 13 éves korában izraeli állampolgár lett. Kiderült, hogy melyek a legokosabb nemzetek a világon. Emellett hat olyan Nobel-díjasról tudni, akik ugyan nem Magyarországon születtek, de legalább egyik szülőjük magyar származású volt. Ebben az összevetésben megfordul a trend a Nobel-díjasok listájához képest, ugyanis az első hat helyen kizárólag ázsiai ország szerepel a következő sorrendben: Átlag IQ Szingapúr 107, 1 Kína 105, 8 Hongkong 105, 7 Dél-Koreai Közt. 104, 6 Tajvan 6.
Kiderült, Hogy Melyek A Legokosabb Nemzetek A Világon
Vagy pedig kimondjuk, hogy eddig nem megfelelő értékmérőkkel dolgoztunk és a jövőre nézve egészen más országokat, illetve más modelleket tartunk követendőnek. A kérdés inkább költői, mert a túlélés feltétele elég nyilvánvalóan a gyökeres szemléletváltás a fejlettség megítélésében is, ahogy annyi más téren. Aligha elhanyagolható szempont, hogy a felmérés szerint most még fenntarthatóan működő fejlődő országok minden erejükkel a GDP-orientált versenybe szállnak be, csak még nem elég sikeresek benne. De amint azzá válnak a technológiai modernizáció révén, hamar kilépnek a fenntarthatósági zónából, amit Kína, India, Nigéria példája illusztrál az infografika alapján. Ezen országok többsége tehát egyáltalán nem saját bölcs belátásából működik fenntarthatóan, hanem kényszerből, mivel eddig elmaradt náluk a technológiai modernizáció, illetve az iparosodás. Az emberiség és a bioszféra jövője szempontjából kulcskérdés tehát a sürgős szemléletváltás, hogy sem a piaci szereplők megítélésében, sem kulturálisan ne őket tartsuk elmaradottnak, jövőtlen modellt követőknek, hanem inkább a ma még gazdasági modellként emlegetett országokat.