Az Utolsó Pillanatban Dőlt El, Hogy Ferenc József Nem Ii. Ferenc Néven Lép Trónra » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Életét s halálát a tragikus hős klasszikus patinája zománcozta be: a béke királya volt s háború alatt kellett nemes lelkét kilehelnie; az európai béke őrangyala volt évtizedeken át s meg kellett érnie a história legnagyobb világháborúját. " Az Illustrierte Kronen Zeitung az uralkodói kötelesség és az uralkodói erények szimbólumának nevezte Ferenc Józsefet, akinek uralkodása alatt "valóságos egység valósult meg az állam és az uralkodó között". Az osztrák szociáldemokraták lapja, az Arbeiter-Zeitung szerint méltóbb lett volna a legrégebben trónon levő uralkodóhoz, ha annak halála a hőn óhajtott béke időszakában következett volna be. A lap a császár haláláról szóló beszámolóban is egyértelműen a háború minél előbbi befejezését sürgeti. "Csak remélhetjük, […] hogy a császár halálával a háború vége is közeledik; hogy az ő gyászünnepe az emberiség feltámadását hozza el". Ferenc Józsefet rendszeretőnek és pontosnak jellemezte, aki mint a birodalom összekötő ereje, az állandóság megtestesítője volt.
- A kiváltságos ciszterci rend zirci, oilisi, pásztói, és szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára. Az 1910-1911. iskolai évre X. Pius római pápa és I. Ferenc József apostoli király uralkodása alatt (Budapest, 1910)
- Ki kicsoda – I. Ferenc József
- Ferenc József, I. | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library
A Kiváltságos Ciszterci Rend Zirci, Oilisi, Pásztói, És Szentgotthárdi Egyesített Apátságainak Névtára. Az 1910-1911. Iskolai Évre X. Pius Római Pápa És I. Ferenc József Apostoli Király Uralkodása Alatt (Budapest, 1910)
A gloriette kisebb pavilon- vagy belvedereszerű épület egy parkban. [1] A legismertebb ilyen alkotás a bécsi schönbrunni kastély kertjében álló Gloriette épület, amelyet 1775 -ben emeltek, és később étterem és díszterem volt benne, majd I. Ferenc József császár reggelizőszobája. Az éttermet a Monarchia korának végéig használták. Ma kávéház van benne, amely kilátóként is szolgál, remek bécsi panorámával. Az épület homlokzatán a következő szöveg olvasható: "JOSEPHO II. AUGUSTO ET MARIA THERESIA IMPERANTIB[us] MDCCLXXV" (II. József és Mária Terézia uralkodása alatt emelve, 1775) A fertőbozi Gloriette kilátó a Fertő tóval a háttérben. A pestszentlőrinci Gloriett névadója Szerkesztés 1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pesten, ebből az alkalomból tartottak katonai parádét Szent-Lőrinc pusztán. Ferenc magyar király, I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király a mai Gilice téren emelt kilátóból (gloriett) szemlélte a parádét.
Ki Kicsoda – I. Ferenc József
Menesztette továbbá Bachot, összehívta az országgyűlést, visszaállította a régi közigazgatási rendszert, és 1861-ben létrehozta az Anton Schmerling-féle provizórikus rendszert is. A Deák Ferenc által szimbolizált passzív ellenállás viszont ezeknek a lépések köszönhetően sem szűnt meg. 1866. után, az Ausztriát ért újabb tekintélyromboló kudarcok miatt végül rákényszerült a Magyarországgal való kiegyezésre. Az 1867. évi XII. törvénycikkel s Ferenc József és felesége, Wittelsbach Erzsébet 1867. június 8-i, budai koronázásával létrejött az a dualista állam berendezkedés, melyben a császár és király közel ötven éven keresztül stabilizáló szerepet töltött be. Az immár alkotmányos uralkodó a kiegyezés után alig avatkozott be nyíltan a politikába. Ugyanakkor Ferenc József volt az is, aki meghozta azt a végzetes döntést, aminek köszönhetően 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, s ezzel egy világméretű konfliktust idézett elő. Az 1916. november 21-én, Schönbrunnban tüdőgyulladásban elhunyt 86 éves uralkodó, aki a neoabszolutista kormányzás bukása után felépített egy alkotmányos rendszert is, ezzel a döntésével tulajdonképpen le is rombolta művét, így az utódja, IV.
Ferenc József, I. | Magyar Életrajzi Lexikon | Reference Library
A trónörökös csak elődje szellemében kormányozhat, mert ez a szellem naggyá és hatalmassá tette a Monarchiát. A magyar nemzet szükséges háláját emelte ki Az Est is: " Mindannak, ami ma együttvéve Magyarország nagysága, mindannak nagyobbik fele Ferenc József uralkodása alatt létesült. Az ő uralkodása alatt nyíltak ki a szívek és az elmék, az alatt virágzott ki a magyar fantázia és lett valóság sok minden ebből a fantáziából. " A Pesti Napló ezt így fogalmazta meg: " ő volt az, aki a jobbágykorszak és a postakocsi Magyarországából átvezetett minket a jogegyenlőség, a villamos világítás és a repülőgépeknek fékezett levegő korszakába ". A konzervatív, katolikus Reichspost, miközben ugyancsak a háború győztes megvívására ösztönzött, szintén hangsúlyozta a folytonosság szükségességét: "A nagy háborút, amelyhez minket Ferenc József hívni volt kénytelen, a győzelemig folytatjuk, a trónörökös köré gyülekezve, akit most a legnehezebb kötelesség szólít". A Pesti Hírlap – más lapokhoz hasonlóan – a sors kényszerítő erejének állította be a háborút, amelyet Ferenc József kénytelen volt maga és népei vállaira venni. "
1867. június 8-án mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplőjét, I. Ferenc József osztrák császárt magyar királlyá koronázták, ezzel létrejött a kiegyezés. A császárt uralkodása kezdetén a szabadságharc véres leverőjeként tartották számon Magyarországon, csaknem hét évtizedes uralkodása végére azonban már a "boldog békeidők" uralkodójaként, a jóságos Ferenc Jóskaként élt a hazai köztudatban. Habsburg Ferenc József 1830. augusztus 18-án született Bécsben, az uralkodói család rezidenciájaként szolgáló schrönbrunni kastélyban. Apja Ferenc Károly főherceg, V. Ferdinánd császár öccse, anyja Zsófia Friderika bajor hercegnő volt, akit ambíció miatt csak úgy emlegettek, mint "az egyetlen férfi az uralkodói házban". Ferenc József oktatása hatévesen kezdődött – kezdettől fogva császárnak szánták, és ennek a szellemében nevelték. Alaposan kitanulta a humán és a reál tudományokat, az uralkodás és a hadvezetés mikéntjét, nyolc nyelven (köztük magyarul) beszélt. Metternich kancellár tanította diplomáciára és a birodalom ügyeinek intézésére.
Testőrségét magyar nemesifjakkal töltötte fel, de nem azért, mert annyira be akarta volna vonni őket az európai műveltségbe, hanem akart egy biztos, hozzá hű réteget a magyar társadalomban. II. József (1780-90): 1765-től Mária Terézia társuralkodója a birodalomban, halála utána gyakorlatilag Magyarország királya. Azért gyakorlatilag, mert nem volt megkoronázva, kalapos király volt, hogy ne kössék a magyar törvények. Nehezen kezelhető gyerek volt, nem kedvelte az udvari pompát, a vadászatokat és a társaságot. Gazdasági és filozófiai műveket olvasott. Kedvelte a zenét. 1765-től Falkenstein gróf álnéven járta az országot (második Mátyásnak is nevezte a nép). Felsége Mária Izabella volt. Uralkodása során kb. 6000 rendeletet hozott. Takarékossági intézkedéseket hozott, ennek jegyében 1780-ban lecsökkentette az udvar és a testőrség létszámát. A palota egy részét is lezáratta. Enyhítette a cenzúrát. Megszüntette a megyerendszert, (hogy háttérbe szorítsa a rendeket) helyette tíz kerületet hozott létre.