Tavaszi Napéjegyenlőség 2020
A tavaszi napéjegyenlőség 2020-ban, amikor a nappali és az éjszakai idő nagyjából azonos időtartamú, hagyományosan az asztrológiai tavasz kezdete lesz. Sok országban és népekben tisztelik, bár Oroszországban az ünneplés régóta fennálló hagyományai szinte feledésbe merültek. Az oroszok gyakorlatilag nem vesznek nagy figyelmet az asztrológiai tavasz kezdetére. Az asztrológiai jelenség jellemzői A tavaszi napéjegyenlőség asztrológiai jelenség, amelyet a Naprendszer sajátosságai okoznak. A helyzet az, hogy a Nap feltételes vonalon mozog a Föld körül. Amikor az ecliptikum (a nap ún. Pályája) merőleges lesz az Egyenlítőre, fordul elő Equinox. Ez a jelenség évente kétszer fordul elő - tavasszal és ősszel. Mivel a kontinensek vagy államok közötti különbség több időzónát is elérhet, a dátum gyakran eltolódik. Fontos! A tavaszi napéjegyenlőség dátuma nem változik 2020-ban. Március 20-án esik. 2007-ben egy olyan asztrológiai jelenség, amelyben a nappali idő megegyezett az éjszakával, március 21-én volt, de a következő, majdnem században a dátumok változása nem várható.
Tavaszi Napéjegyenlőség 2010.Html
A gyerekek elűzik a hideget, az apák pedig bekapcsolják az ekéket Ezen a napon kezdődik az új mezőgazdasági év, és a gyerekek rituálisan botokkal vagy csapokkal verik a földet, elűzve a hideget: "Hideg van és jön a meleg/Legyen jó az idő/Körülöttünk a vetüléken". A tavaszi napéjegyenlőség spirituális hagyományai szerint az evolúció bármely formájának három különálló szakasza van: létrehozás, fenntartás és reszorpció vagy megsemmisítés. Mindehhez hozzátartozik a létrejött apogejének pillanata. Így a tavaszi napéjegyenlőség a teremtést szimbolizálja, a nyári napforduló az apogeust, az őszi napéjegyenlőség a reszorpciós periódus kezdetét, a téli napforduló pedig a megőrzési időszakot, amely egyenértékű az új időciklusra való felkészülés idejével. A nap kultusza a legtöbb archaikus társadalomra jellemző: az emberek a nap csillagai által hozott változásoknak megfelelően nézték a napot és rögzítették a természet körforgásait. A dák ősök szilárd tudással rendelkeztek a csillagászatról, és a magaslaton lévő templomaik még mindig ékesszólóan átültetik a naptári naptárral kapcsolatos tudásukat.
Ez azt jelenti, hogy a Nap néhány perccel előbb jelenik meg a horizonton napkeltekor, mint valójában. Ugyanígy, napnyugtakor ennyivel később nyugszik látszólag. Ez a jelenség néhány perccel növeli a nappalok hosszát. A másik ok, hogy a napéjegyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett. De a Napnak kiterjedése van, azaz egy körlap világít ránk, következésképpen már akkor is látszik, amikor a középpontja még nem kelt fel, illetve még akkor is sugároz, amikor a középpontja már lenyugodott. Ezen két ok miatt a napéjegyenlőségkor nincs napéjegyenlőség, sőt emiatt pontosan soha nincs napéjegyenlőség, de március 16-án és 17-én majdnem egyenlő a nappal és az éjszaka hossza. Kapcsolódó oldal: