Fizetési Meghagyásos Eljárás – Wikipédia
Az eljárás lényege az, hogy a jogosult beadja a kérelmét az azt elbíráló szervhez. Magyarországon a közjegyzőhöz. Az elbíráló szerv, - ha a kérelem formailag nem hibás - rövid határidőn belül kibocsátja a fizetési meghagyást, amelyben felhívja a kötelezettet arra, hogy a kért összeget fizesse meg a jogosultnak. A kötelezett ezután - a törvényes határidőkön belül - vagy megfizeti a kért összeget, vagy ellentmondással él. Ha a kötelezett nem vitatja a követelést, akkor végrehajtható okirat keletkezik (jogerős fizetési meghagyás). Ha a kötelezett vitatja a követelést, akkor ellentmondással él az eljárás bíróság előtti perré alakul. A fizetési meghagyásos eljárás az Európai Unió minden tagállamában ismert nemperes eljárás. Források [ szerkesztés] Pp. XIX. fejezet 2009. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról Jegyzetek [ szerkesztés]
Fmh Ellentmondás
áttétel, hiánypótlás) nincs, akkor erre a műveletre papír alapon benyújtott kérelem esetén 15 nap, elektronikus formában történő eljárás esetén pedig 3 nap (! ) áll rendelkezésükre. A közjegyzők ezt követően gondoskodnak a kibocsátott fizetési meghagyás kézbesítéséről, hiszen a kézhezvétel időpontjának a további kötelezettségek, jogosultságok és következmények szempontjából döntő jelentősége van. Jogerő vagy ellentmondás - a fizetési meghagyás kézbesítését követő lehetőségek A kézbesítést követően a fizetési meghagyásban kötelezettként (vagyis a pénz kifizetésére) megjelölt személy számára alapvetően a következő lehetőségek adódnak. Mindenekelőtt dönthet úgy, hogy megfizeti az összeget, de azt is megteheti, hogy a felhívást figyelmen kívül hagyja vagy azzal szemben ellentmondással él. Talán kevésbé érdekes azon eset, mikor a kötelezett a fizetést választja, és annak következményeivel is tisztában vagyunk, de mi van akkor, ha valaki figyelmen kívül hagyja a felhívást? Ilyen esetben a kézbesítést követő 15 nap elteltével a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és mint ilyen végrehajtható okiratnak minősül.
Elévülés? Ellentmondás? Mit Tehetünk A Fizetési Meghagyásokkal? Mokk.
dr. Madocsai Márton A cikksorozat I. és II. részében áttekintettük azon eseteket, amikor tartozásunkat szerettük volna érvényesíteni az adós (kötelezett) felé. A cikkekben szó volt az ellentmondás jogintézményéről, amivel a fizetési meghagyásos eljárásban részben vagy egészben vitathatjuk a tartozás jogalapját, illetve összegét. Jelen cikksorozat záró része az "adós", vagyis kötelezetti oldalról mutatja be a belföldi fizetési meghagyás eljárást. A kötelezett hétköznapi jelentése szerint azon személy, aki tartozik valakinek és a pénzfizetésre vonatkozó határidőket – jellemzően a felszólítások ellenére – nem teljesíti. Ilyenkor a hitelezőnek (a továbbiakban: jogosultnak) lehetősége van 3 000 000 Ft-os értékhatárig közjegyző előtt eljárást indítani a követelésének érvényesítésére fizetési meghagyásos eljárásban (bővebben erről az I. részben írtunk). Amennyiben a jogosult ezen eljárást megindítja, arról értesítést (felszólítást) elektronikus vagy postai úton az adott közjegyzőtől kapunk, amely egyértelműen tartalmazza a felhívást tartozásunk azonnali, illetve 15 (naptári) napon belüli rendezésére.
Cikkünk mindkét fél szempontjából körbejárja az eljárást. Ki küldhet fizetési meghagyást? A fizetési meghagyás igénybevétele alapvetően fakultatív jellegű, azaz szabadon dönthetünk arról, hogy élünk-e a lehetőséggel és igényünket fizetési meghagyás útján vagy esetleg más eljárásban (pl. polgári perben) próbáljuk érvényesíteni. Az általános döntési szabadság alól van néhány kivétel is, amikor vagy egyáltalán nem választhatjuk vagy kizárólag annak igénybevételével tehetjük meg az első lépéseket. Előbbi esetkörbe tartozik, tehát nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárásban az olyan követelés, amely munkaviszonyból (közalkalmazotti, közszolgálati… stb. jogviszonyból) ered. Ugyancsak nem élhetünk a fizetési meghagyásos eljárás nyújtotta előnyökkel akkor, ha a kötelezettnek (adósnak) nincsen ismert belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve jogi személy esetén székhelye vagy képviselete. Az előbbiekkel szemben kizárólag fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthetőek az – arra vonatkozó szabályok szerint számított – 1.