Dr Tállay András
Április 17-én ünnepli 50. születésnapját dr. Tállay András PhD ortopéd sebész főorvos, sportorvos, több sportág keretorvosa, a Magyar Olimpiai Bizottság Orvosi Bizottságának elnöke. A szakember a kétezres évek elejétől több téli és nyári olimpián volt vezetője vagy tagja a magyar egészségügyi csapatnak. Tállay András 1971. április 17-én született Budapesten. Utánpótláskorában ifjúsági válogatott alpesi síző, azóta is közel állnak hozzá a téli sportágak. A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán 1995-ben szerzett diplomát, majd az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány ösztöndíjasaként az Innsbrucki Egyetem Traumatológiai Osztályán, ezt követően a Müncheni Ambuláns Térdsebészeti Központban dolgozott, közben szakmai tanulmányúton vett részt a Bécsi Lorenz Böhler Unfallkrankenhaus-ban. Dr Tállay András – Milanlr. 1998-ban, majd 2007-ben hat, illetve tizenkét hónapos térdsebészeti ösztöndíj-programban vett részt az ARMC Knee Fellowship Programme keretében Melbourne-ben. 2001-ben ortopédiából, 2005-ben sportorvostanból szakvizsgázott, 2004-ben PhD tudományos minősítést szerzett a Semmelweis Egyetem Biomechanika Tanszékén.
Dr Tállay András
– Az általam képviselt proprioceptív prevenciós edzés valószínűleg nem túl sokat mondhat az első pillanatban, ám annál nagyobb jelentősséggel bír. Nyolc éven keresztül a női kézilabda válogatott orvosaként, a nemzetközi szövetség orvosbizottságának tagjaként számos szimpóziumon vettem részt. Egy ilyen konferencián egy norvég kolléganővel konzultálva – kutatási eredményeit megismerve -, azt tapasztaltuk, hogy a súlyos sérülések műtétjei utáni gyógytorna-gyakorlatokat az általános kondicionáló edzésprogramba beépítve, jelentősen csökkenthető a sérülés kialakulás esélye. Egy jó tanács: "Azt javaslom a kezdő sportolóknak, hogy két-három évet mindenképpen szenteljenek a megfigyelési, tanulási időszaknak, időt adva a technikák kiforrásának. így később lényegesen biztonságosabban lehet akcióba lendülni…" – Milyen megelőző gyakorlatokra kell gondolnunk? Tállai András – Wikipédia. – Ezek a gyakorlatok speciális erősítések, nyújtások, valamint különböző instabil felszíneken végzett egyensúlyi gyakorlatok, amelyeket különböző nehezítésekké!
(pl. : labdával, csukott szemmel, egy lábon) végez el a sportoló. A "tanítványnak" azt kell megismerni, hogy mikor, milyen szögben dolgoznak az ízületei, a testrészek hogyan viselkednek egymással, hogyan reagálnak bizonyos szituációkra. Ha ezeket a gyakorlatokat – leginkább a landolásokat – már extrém körülmények között is nagy biztonsággal képes végrehajtani, akkor az tapasztaljuk, hogy a sérülések száma drasztikusan lecsökken. Például egy olyan kézilabda csapatnál, ahol korábban minden szezonban legalább két súlyos térdsérülést regisztráltak, a program alkalmazásának következtében később erre már nem volt példa. Doktor24 | Dr. Tállay András – Doktor24. Ez egy fantasztikus eredmény! Sajnos, bár nagyon sok edző hallott már erről a programról, kevésbé elterjedt, pedig nem jár jelentős anyagi és időbeni ráfordítással. – A programban való részvétel a sérülés utáni felépülést is gyorsíthatja? – Mivel ezek a gyakorlatok jól ismertek a rehabilitációból, itt Inkább arra hívnám fel a sportolók figyelmét, hogy a minél gyorsabb és tökéletesebb felépülés érdekében érdemes olyan szakemberre bízni a sérülés "ápolását", aki szorosan együtt dolgozik a rehabilitációs szakemberrel.