Baba Hasmenés Tünetei
Hasmenés esetén a széklet napi mennyisége megnő (napi 3 vagy több alkalom), vagy állománya hígul (vizes székletürítés), a kettő legtöbbször együtt jár. Általában valamilyen vírus, baktérium, vagy parazita által okozott gyomor-bélrendszeri fertőzés egyik tünete. Az infekciók előfordulása az életkortól, a környezettől, az évszaktól és az egyén immunológiai állapotától függ. A hasmenés lehetséges okai Fertőzés esetén a patogének szennyezett ivóvízzel, emberek közti érintkezés során (gyermekközösségekben) és a nem megfelelően tárolt és elkészített étellel juthatnak be a szervezetbe. A leggyakoribb kórokozók: Vírusok: rotavírus, calicivírus, adenovírus Ezek könnyen terjednek gyermekközösségekben, családban a tünetek általában pár nap alatt megszűnnek, mégis elsősorban csecsemőknél fennállhat a kiszáradás veszélye. Baba Hasmenés Tünetei. Baktériumok: szalmonellák, Campylobacter, Yersinia, különböző törzsek, Clostridium difficile. Á bakteriális fertőzések forrása általában szennyezett, nem megfelelően kezelt étel.
Utazási Hasmenés: Kellemetlen Tünetek A Nyaralás Közben Vagy Után
Baba Hasmenés Tünetei
Ha a folyadékfogyasztás a vízveszteséggel nem tud lépést tartani, kiszáradásos állapot (exsiccosis) alakul ki. A hasmenéses széklettel (és a hányással is) a folyadékvesztésen túl ionizált ásványi sókat is veszít a szervezet. Ezek közül a legnagyobb gyakorlati jelentősége a nátrium (Na) és kálium (K) elvesztésének van. Ritka esetben a szervezet sav-bázis-háztartása is felborul, vagyis savas irányba tolódik el. A hasmenés nemcsak tünet, hanem a szervezet védekező reakciója is. A bél üregében található élő és elpusztult kórokozók, azok mérgező anyagcsere termékei, méreganyagai (toxinjai) - melyek a betegség kiváltásában és fenntartásában meghatározó szerepet játszanak - nagy mennyiségben távoznak a híg széklettel. A fertőzéses jellegű hasmenéses betegségek kezelésének lényege az elvesztett folyadék és ásványi sók visszapótlása. Nagyfokú folyadékvesztés és/vagy elégtelen folyadékfogyasztás esetén infúziót kell adni. Az infúziókezelés indokoltságának megállapítása és megtervezése orvosi feladat.
A kutató szerint ez az elképzelés abból a tünetből születhetett meg, hogy a pestis áldozatainak sokszor vér folyt a szájából. A velencei "vámpír" A közhiedelem szerint a járványban meghaltak mellé temetett "vámpírok" szomszédjaikból táplálkoztak, amíg elég erősek nem lettek ahhoz, hogy kimásszanak a föld alól, és újra megtámadják az élőket. A vámpírok azonosítása a halottak között a sírásók feladata volt, ennek során nagyon gondosan vizsgálták meg a tetemeket, és amelyiket gyanúsnak vélték, annak téglát tettek a szájába. A vámpírhit elterjedése Klaniczay Gábor történész, a Közép-európai Egyetem (CEU) munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy a vámpírokra igazán a 18. században figyeltek föl Európában. Egyre másra érkeztek a riasztó beszámolók, hogy vámpírok garázdálkodnak Magyarországon, annak is elsősorban a szerb határőrvidékén, valamint a lengyel és morva határokon. Az egyik leghírhedtebb és Európában a legismertebbé vált eset a szerb gradiska-kisolovai vámpíré, Plogojovics Péteré volt, mondta Klaniczay.