viktornyul.com

July 18, 2024

sok más mellett az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet mentesíti az adókötelezettség alól. A Szocho tv. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. a természetes személy adófizetési kötelezettségének felső határt szab. Ez azt jelenti, hogy egyes jövedelemkategóriák esetén (például árfolyamnyereségből származó jövedelem) az éves adófizetési kötelezettség maximálva van. Az adófizetési felső határba – egyebek mellett – beletartoznak az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelmek is. Ebből következően a magánszemély által ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét (mint összevont adóalapba tartozó jövedelmet) figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításakor, függetlenül attól, hogy az után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A kapcsolódó szabályok közötti eligazodáshoz segítséget nyújt a NAV honlapján elérhető 10-es számú "Ingatlan bérbeadásának, egyéb hasznosításának adózása", illetve a 49-es számú "A szociális hozzájárulási adó" című információs füzet ().

Ingatlan: Mennyibe Is Kerül A Magánszemélyek Ingatlan-Bérbeadása? | Hvg.Hu

A magánszemély százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem haladhatja meg azt a jövedelmet, amely az egészségügyi hozzájárulás alapját képezi. A magánszemélyt a felsorolt jövedelmek után a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. Ingatlan: Mennyibe is kerül a magánszemélyek ingatlan-bérbeadása? | hvg.hu. A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha a magánszemély a nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

Ez a kiadás ugyanis nem az ingatlan használatával, hanem az ingatlan létével függ össze. A bérlő által a bérbeadónak megfizetett közös költség tehát ingatlan-bérbeadásból származó bevétel. Bérleti díj levonási lehetőség Van még itt egy másik fontos szabály, amit sokan nem tudnak. A bérbeadó levonhatja a lakás bérbeadásából származó bevételéből az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. Például, ha egy Budapesten dolgozó és albérletben élő magánszemély kiadja a nagymamájától örökölt, Kaposváron található lakását havi 150 ezer forintért, akkor a kapott bérleti díjból levonhatja a budapesti ingatlan bérleti díjának teljes összegét, amely jelen esetben szintén havi 150 ezer forint.