viktornyul.com

July 8, 2024

A szemlélődés aztán persze sokfelé elvezethet – de első lépésként már kiszakítja az embert a mókuskerékből, és már az is valami. (Byung-Chul Han: A kiégés társadalma, Typotex, Budapest, 2019. Fordította: Miklódy Dóra és Simon-Szabó Ágnes)

Byung Chul Han A King's Társadalma A 2

A közelséget pedig most a távolságnélküliség helyettesíti. Ez a rendelkezésre állás, ami tárgyiasít és bármikor elfogyaszthatóvá tesz. A csapda ott van, hogy az, ami fogyasztható, kielégíti a szükségleteinket, de nem lehet hozzá kapcsolódni. Han szerint ez a folyamat a szerelem válságát is okozza. A nárcisztikus pokol és Erósz Han szerint Erósz lehetne az az erő, ami képes kiragadni a személyt saját magából és a Másik felé lökni. Byung chul han a king's társadalma a tv. Csakhogy az egyén ma azt várja a Másiktól, hogy megerősítse magában. Itt megjelenik egy elismerési logika, ami a siker és a teljesítmény kényszere miatt nárcisztikus poklot eredményez. Aki szerelmes, az egyszerre kiszolgáltatott és erős, egyszerre boldog és érez fájdalmat. Az elgyengülés érzete viszont valójában nem az egyén teljesítménye, hanem "a Másik adománya". A "Yes, we can" teljesítményalapú társadalma ezt teszi tönkre (ebben a szex is teljesítménnyé vált). Erósz segédigéje Han szerint: a 'nem hatni tudni', hiszen a birtoklás, a megragadhatóság eltünteti a Másikat.

Byung Chul Han A King's Társadalma 4

Korunk problémáiról beszél a dél-koreai sztárfilozófus Budapesten Index - 22. 06. Byung chul han a king's társadalma a 2. 21 07:36 Könyv Nárcizmus, depresszió, figyelemzavar – többek között ezeket a témákat vesézi ki A kiégés társadalma című könyv szerzője, Byung-Chul Han. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Budapestre jön Byung-Chul Han, a kiégésről gondolkodó sztárfilozófus - 22. 20 16:52 Életmód Nárcizmus, depresszió, figyelemzavar – korunk problémáiról fog beszélni Budapesten június 29-én a dél-koreai származású, Berlinben élő sztárfilozófus.

Byung Chul Han A King's Társadalma A Tv

Ez a belülről történő meghatározottság és belső kényszer azt is jelenti, hogy a külső nyomás, a törvények és normák kevesebbet számítanak: a "kell" helyét átvette a "lehet". Mindemellett a mai ember elfelejtett nemet mondani, az élet által elé sodort lehetőségeknek ugyanúgy, mint a főnökének, feleségének vagy bárki másnak. Ez egyfelől igen eredményessé teszi az embereket: ha valaki nem pihen, jobban termel, másfelől viszont idegroncsokat is eredményez. Byung-Chul Han tűnődik Fotó: Byung-Chul Han / Facebook Han a kontinentális filozófiai hagyományt követi, élvezetesen ír, bár néhol kissé fellengzősen, inkább kinyilatkoztatva, mint érvelve. Ugyanúgy hivatkozik a szociológus-filozófus Baudrillard-ra, mint Hannah Arendtre, Heideggerre vagy Nietzschére (Nietzschét különösen kedveli, pláne, hogy a német filozófus is visszataszítónak tartotta a hiperaktivitást). Byung chul han a king's társadalma 2. A paradigmaváltással persze egyik szerző elmélete sem találja meg a most fennálló problémát: Han szerint Heidegger szorongása és Sartre undora is tipikusan immunológiai reakció, de a kanti etikát is ide sorolja.

"A mai teljesítményelvű társadalom – a szabadság és a dereguláció ötletével – makacsul lebontja a fegyelmező társadalom jellemzőit, a korlátokat és a tilalmakat. Ennek eredménye pedig a teljes korlátlanság és szertelenség, sőt, az általános promiszkuitás" – írja Han. Az immunológia ideje lejárt Ez önmagában még nem számít nagy újdonságnak: valószínűleg alig akadt kor, amikor ne panaszkodott volna valaki a korszellemre vagy akár a sokat emlegetett "mai fiatalokra", akik köztudomásúlag sokkal silányabbak, mint a tegnapiak. Byung-Chul Han - A kiégés társadalma - Vatera.hu. Han szerencsére nem ebbe az irányba indul el: azt állítja, hogy a kiégés kortünet, a hétköznapi modern élet általános velejárója, és csak azért új, mert a korábbiakban fennálló társadalmak másfajta problémákat termeltek ki, így másféle válaszokat is igényeltek. Ez azt is jelenti, hogy annak ellenére, hogy a filozófia mellett pszichológiai kérdéseket is feszeget, de például Freudtól hiába várhatunk választ a problémára: egy másik kor gyermekeként egy másik problémára kereste a választ.