Pirk László Életrajz - Magyar Képzőművészek, Kortárs Festők, Szobrászok Szentendrei Tárlata

Szerencsére felsorolhatatlanul sokan segítettek, támogattak minket: intézmények, cégek és magánszemélyek egyaránt. Pénzzel, kedvezményes vagy ingyenes anyagokkal, munkával járultak hozzá az épület felújításához és bővítéséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától a közelmúltban kapott támogatásból sikerült végre a tetőt is szigetelni és befejezni a hátsó épületegyüttest, melynek bérbeadásából kell majd fedeznünk a múzeum fenntartását. A kiállítótér | fotó: Pirk László Ami időközben már nyitva is volt… Két évvel ezelőtt, 2020. október 18-án, a Magyar Festészet Napján meg tudtuk nyitni a múzeumot. A megnyitón, fájdalmunkra, Ambrus bátyánk már nem vehetett részt. A Ferenczy Múzeumi Centrum segített a készülő kiállítás installációjában, Bodonyi Emőke művészettörténész és jómagam voltunk a kurátorai. A múzeum akkori nyitvatartásának mindössze három hete nagy látogatottságot és sikert hozott. A Covid-járvány miatt azonban be kellett zárni. Pirk László kiállítása Érden - Szentendre Város Hivatalos honlapja. A tavaly nyári újranyitás az előző időszakhoz hasonló magas nézettséget és egyértelmű tetszést eredményezett.

• Pirk László kiállítása Érden - Szentendre Város Hivatalos honlapja
• Pirk László kiállítása
• PIRK JÁNOS MÚZEUM Ünnepélyes, Ideiglenes Megnyitása – PIRK JÁNOS Életmű Kiállítása – Magyar Festészet Napja

Pirk László Kiállítása Érden - Szentendre Város Hivatalos Honlapja

2015. március 30., 10:09 Az Érdi Galériában nyílik meg Pirk László Munkácsy-díjas festőművész Szín vetületek című kiállítása március 27-én, 18 órakor. A kiállítást megnyitja Bodonyi Emőke művészettörténész. A tárlat megtekinthető április 25-ig. Kapcsolódó hírek

Pirk László Kiállítása

Borítókép: Regős István – Modok Mária efZámbó labdájával, 2019. (részlet)

Pirk János Múzeum Ünnepélyes, Ideiglenes Megnyitása – Pirk János Életmű Kiállítása – Magyar FestÉSzet Napja

Magyar festőművész, pasztell, grafikus művész Budapest, 1943. június 15. - Empelde [D], 1989. június 12. Kósza Sipos László (Budapest, 1943. június 12. ) magyar festőművész, pasztell, grafikus művész. Autodidakta. PIRK JÁNOS MÚZEUM Ünnepélyes, Ideiglenes Megnyitása – PIRK JÁNOS Életmű Kiállítása – Magyar Festészet Napja. Szentendrén Deli Antal és Pirk János szabadiskolájába járt, a rézkarcolás technikáját Kondor Bélától tanulta. 1968-ban a Károlyi Mihály emlékalapítvány ösztöndíjával Franciaországban dolgozott (Vence). 1971: Elhagyta Magyarországot. Hannoverben, majd a közeli Empeldében telepedett le. Tanulmányutak: 1976: Spanyolország, 1980: London, Velence. Kósza Sipos László a szentendrei festők harmadik generációjához tartozott. Korai művei Vajda Lajos, Ámos Imre, Barcsay Jenő hatását mutatják. Gyermekkorától Szentendrén élt, szoros kapcsolat fűzte Korniss Dezsőhöz, Czóbel Bélához, Deim Pálhoz. A szentendrei hagyományokhoz hűen első alkotói periódusában templomtornyok, feszületek, líraian átírt városképek, gömbakácok a jellemző motívumai. Hannoverben elégikus hangulatú emléktöredékeket festett Szentendréről.

Szabó J. : Kósza Sipos László (kat. bev., Budapest Galéria, Budapest, 1971) Hann Ferenc: Kósza Sipos László (kat. bev., Szentendrei Képtár, Szentendre, 1997)

Képein visszatérő élményeiben a személyes sors, a nehézsorsú ember jelképei idéződnek fel: a figura időtlenné, az emberi teremtő akarat szimbólummá válik, amit a monumentalitás megjelenítése is hangsúlyoz. Önarcképei az individuum rejtett titkait tárják fel (Háborús nyomor, 1944-1945; Önarckép háború után, 1947; Önarckép mármarosi kalappal, 1972). Egyszerűen szerkesztettek, karakteresek, az aprólékos megjelenítést kerülik, festői, rajzi erényeket mutatnak, a nagy művészeti korszakok hagyományait őrzik. Pirk László kiállítása. Kisebb számban készített csendéleteit, tájképeit is az expresszív realizmus teszi mozgalmassá. Élményteli szociografikus csoportképein (Kártyázók, Tengerihántás) áhítattal dokumentált egy eltűnő korszakot és életformát, a paraszti réteg közösségi eseményeit. Egyik legkiemelkedőbb festői teljesítménye az érmihályfalvai római katolikus templom szentélyének oldalfalát díszítő nagy falképe, amelyet 1931-ben al secco eljárással készített. Mesterei: Thorma János, Réti István Díjak, elismerések 1957: Munkácsy-díj 1968: a Szocialista Kultúráért érdemérem 1973: Munka Érdemrend arany fokozata 1973-tól Szentendre város díszpolgára (Pro Urbe-díj) 1983: Munka érdemrend arany fokozata; kiváló művész 1984: a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának művészeti díja.