Barabási Albert László A Kepler Mission — Ady Endre Karacsonyi Rege

Megjelent Barabási Albert-László, világhírű magyar hálózatkutató, a Barbási-Albert-modell megalkotójának új könyve A képlet. A siker tudományos megközelítéséről szóló könyvet először a Forbes olvashatta. Kritikánk a könyvről, portré a kutatóról és interjú vele a szeptemberi lapban olvasható, ami már kapható az újságárusoknál. Megjelent a szeptemberi Forbes, a címlapon Barabási Albert-Lászlóval, a Harvard hálózatkutatójával. A magazinban beszélgettünk még Szabó Miklóssal a Tranzit eladásáról, és Kiss Attilával, az Hungária új vezérigazgatójával is a cég jövőjéről. Barabási Albert-László: A képlet - A siker egyetemes törvényei - ZAMA.HU. Idén is összeállítottuk szokásos listánkat legnagyobb magyar családi vállalkozásokról. Barabási Albert-László új könyvében, A képletben eddigi tudományos kutatásaiból – a komplex hálózatok tudományából – kiindulva elkezdte vizsgálni azt is, mitől sikeres valaki, min múlik, hogy valamit sikeresnek vagy sikertelennek ítélünk, mekkora a szerepe mindebben az egyénnek és a közösségnek. A Képletben a siker öt törvényét fogalmazta meg, ezeket szedtük össze röviden.

1. Barabási Albert-László: A képlet - A siker egyetemes törvényei - ZAMA.HU
2. Barabási Albert-László: A képlet (idézetek)
3. Ady Endre - Karácsony - Ma tán a béke...
4. Ady Endre : Karácsony – Harang csendül... - lélekszépítő
5. Ady Endre: Karácsony | Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Technikum
6. Ady Endre, Karácsony . 2011 | Egyéb videók
7. Ady Endre: Karácsony – elmondja Nemcsák Károly | 24.hu

Barabási Albert-László: A Képlet - A Siker Egyetemes Törvényei - Zama.Hu

(Ha egy kicsit áthallásos lenne Asimov robotika öt törvényével, lehet, nem véletlen, László maga is Asimov-rajongó. ) I. törvény: A teljesítmény vonzza a sikert. De ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok hozzák meg Az a kicsit rossz kezdőhírünk, hogy a siker nem arról szól, aki eléri, hanem mindenki másról, aki értékeli. Barabási Albert-László: A képlet (idézetek). Így nem elég arra figyelni, hogy elérjünk valamit, az sem mindegy, hogy azt bárki észreveszi-e. Érdemes ezzel külön foglalkoznunk. Különösen igaz ez olyan területekre, ahol a sikert nehéz mérni. Két példa a skála két végéről: könnyű mérni a sportteljesítményt, ma már századmásodperceket számolunk, de nehéz mondjuk megítélni, mitől kiemelkedő egy festmény és bóvli egy másik. Barabási Albert-László szerint utóbbi esetben nem az a fontos, pontosabban, nem az a legfontosabb, hogy egy mű hogyan készült, hanem hogy akik sorsáról döntenek, hogy ítélik meg. Ezért a művészeknek fontos a hálózata: a festőknek például hogy milyen galériákba érnek el. A kurátorok szava és az átlagember megítélése is eldöntheti egy mű sorsát: így lett mondjuk addig híres műből tucat, amikor kiderült, hogy csak a mester segédje festette.

Barabási Albert-László: A Képlet (Idézetek)

És fordítva. De azért lesz jobb is, szerencsére nem ez a siker egyetlen törvénye. II. törvény: A teljesítmény korlátos, a siker korlátlan Amikor a teljesítmény, főleg a teljesítménykülönbség nehezen mérhető, apró különbségek a teljesítményben is hatalmas különbségekhez vezethetnek a megítélésben. Mindenki tudja, hogy a golf első számú játékosa Tiger Woods. Ki tudja, ki a második? Na, ugye. Barabási albert lászló a kepler.nasa. Pedig Woods nem is mindenben a legjobb, de még így is: ő keresi a legtöbbet, ő szerepel a legtöbbet, neki van a legtöbb szponzorációs szerződése. Mert a teljesítmény korlátos: aki jól golfozik – vagy jól fut -, csak kicsivel jobban teszi, mint az előtte levő. Viszont a sikere sokkal nagyobb. III. törvény: Alkalmasság × korábbi siker = jövőbeni siker Mégis csak tudományos ismeretterjesztő könyvről van szó, ideje megismerkedni egy tudományos fogalommal is: preferenciális kapcsolódás. A képlet szerint ez az, ami az egyik legfontosabb összetevője a sikernek. Az Exploding Kittensről talán még Magyarországon is sokan hallottak: a Kickstarteren anno 10 ezer dollárt céloztak meg a macskás kártyajáték kifejlesztésére, végül 8 milliót szedtek össze, jó részét pár nap alatt.

Miközben a Kickstarteren indított projektek 70 százaléka elbukik. Mi volt a titkuk? Az, hogy a projekt egyik gazdája már korábban is sikeres volt: az eredeti ötletgazda, Elan Lee (amúgy sikeresnek mondható számítógépesjáték-fejlesztő) összeállt Matthew Inmannel, az Oatmeal nevű képregény akkor már felkapott készítőjével. Barabási albert lászló a kepler mission. Márpedig a siker sikert szül, az Oatmeal rajongói a projekt elején csillagokba repítették a kártyajátékot – onnantól pedig már tapadt rá mindenki más is. Végül 200 ezer felett adományoztak a már régen összegyűlt projektnek. IV. törvény: Míg a csapat sikere a sokféleségében és az egyensúlyában rejlik, a babérokat mindig egyvalaki aratja le Ezzel már mindenki találkozott, nem? Egyszerűen úgy vagyunk bedrótozva, hogy az egyéni teljesítményt szeretjük díjazni, nem pedig a csapatmunkát. Az evolúcióval így alakult (hasonlóan ahhoz, ahogy vészhelyzetben az agyunk kikapcsol rengeteg felesleges ingert, és a ragadozóra, veszélyre koncentrál), így lehet, hogy egy csapatban nem az kapja az elismerést, aki a legtöbbet tett érte, hanem, aki amúgy is elismert.

Ady Endre, Karácsony Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba' Indulnak el ifjak, vének, Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Minden szívben Csak szeretet lakik máma. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből - Úgy mint régen - Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna, mindent, Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. Ady Endre : Karácsony – Harang csendül... - lélekszépítő. Ez a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget. Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság ÁLDOTT, SZENT KARÁCSONYT és EGÉSZSÉGGEL, BOLDOGSÁGGAL TELJES ÚJ ESZTENDÖT KÍVÁNOK!

Ady Endre - Karácsony - Ma Tán A Béke...

Diósadi Ady Endre (Ady András Endre, Érmindszent, ma Adyfalva, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27. Ady endre karácsony harang csendül. ) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. összes költeményei ITT:

Ady Endre : Karácsony – Harang Csendül... - Lélekszépítő

Az álmot a háború előtt Baumgarten- (1929, 1936), azután pedig Kossuth-díjjal (1960) elismert kritikus, Kárpáti Aurél (1884–1963) a Pesti Napló 1924. február 10-i számában, Carpaccio álnéven jegyzett cikkében mutatta be. A mindössze harmincöt éves művész Epreskerthez közeli műtermében, a mai Rippl-Rónai utca 38. harmadik emeletén készült helyszíni riportban a szerző így írt a szoba közepén lévő, akkor még csak kis méretben létező műről, illetve a kétségkívül ambiciózus tervről: Ady egész alakja elevenedik meg előttem, amint mezítelenül ül egy sziklatömbön, kissé előrehajtott fejjel, jobb karját hátratámasztva. Deréktól lefelé nagyvonalú drapéria borítja. Ady Endre - Karácsony - Ma tán a béke.... Az egész úgy hat, redukált, csak a legkifejezőbb lényegre szorítkozó formáival, mint apró, félméteres modellje egy gigantikus méretű elképzelésnek. – Ezt a szobrot – mondja a művész –, akkoriban fejeztem be, amikor Ady haldoklott. Mikor elkészültem vele s kivittem a Park-szanatóriumba, hogy megmutassam neki, már halottfehéren, mozdulatlanul pihent ágyán.

Ady Endre: Karácsony | Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Technikum

Csorba éveken át tökéletesítette a makettet, Adynak azonban a történelem viharai miatt a következő években sem született köztéri szobra a fővárosban. Mindez persze nem jelentette azt, hogy ne futottak volna neki többször is a feladatnak: a magyar művészeti élet legfontosabb alakjait tömörítő, Ady elnökségével 1918 végén megszülető Vörösmarty Akadémia már 1919. Ady Endre: Karácsony – elmondja Nemcsák Károly | 24.hu. február 2-án döntött a síremlék elkészítéséről, a tagok által létrehozott szoborbizottság védnöke pedig a miniszterelnök, Károlyi Mihály lett. Az ügyet a sajtóban feltűnt szalagcímek, illetve a Magyar Tudományos Akadémia ügyvezető elnöki székét elfoglaló Móricz Zsigmond szavai is próbálták a megvalósulás felé lökni, az Akadémiát a Tanácsköztársaság március 21-i kikiáltása után azonban a kormány megszüntette, az összegyűjtött pénzt pedig államosította. A trianoni békeszerződéssel járó változások hosszú évekre ellehetetlenítették az ügyet, 1925-ben azonban létrejött egy szoborbizottság, ami az általuk összegyűjtött 12500 pengőből a díszítőszobrászként is fontos Beck Ö. Fülöpöt (1873–1945) kérte fel a feladatra.

Ady Endre, Karácsony . 2011 | Egyéb Videók

A főalak vázlatát októberben a Nyugat mutatta be, később pedig legalább egy tanulmány is elkészült ehhez: Nyugat, 1925/18., ill. Pásztortűz, 1927/11. / Arcanum Digitális Tudománytár A székesfőváros nagy meglepetésre nem támogatta ennek valóra váltását, két évvel később aztán fordult a kocka: a közgyűlés nagyobb összeget szavazott meg a síremlék elkészítésére, azt azonban kikötötték, hogy a legjobb munkát egy nyílt tervpályázaton kell megtalálni. A kitűzött határidőre végül száztizenhat pályamű érkezett, amik közül végül a már említett Csorba Géza, illetve az építész Pál Hugó (1875–1932) közös munkája nyerte el az első díjat. A pályázatot végül eredménytelennek nyilvánították, a művészek közül néhányat azonban meghívtak egy zárt második fordulóban való részvételre, ahol Csorba immár egyedül győzött. Ady endre karacsonyi rege. A nyertes munka alapját az Ady halála napján elkészült, 1927-ig köztérre szánt kisméretű munka adta, amit alkotója eredetileg fekete gránitból szeretett volna elkészíteni, majd a Duna közepére, az Országház elé vagy épp a Margitsziget Pest felé néző oldalának egyik mólójára helyezni.

Ady Endre: Karácsony – Elmondja Nemcsák Károly | 24.Hu

Azt hiszem, ebben sikerült megfognom belőle a legtöbbet. Az egész szobrot így gondoltam el: fekete gránitból, kifaragva, alányúló talapzattal emelkedne ki az Országház előtt, a Duna közepéből. Persze óriási méretekben, úgyhogy sziluettjének felső része a pesti partról nézve, föléje emelkedne a budai hegyeknek. Szembe futna vele a zúgó Duna árja. Ma el sem merem mondani senkinek ezt a tervet: kinevetnének vele és bolondnak kiáltanának ki. Később a Margitsziget pesti oldalára gondoltam, mindjárt a beszögellő hídfő tájékán, ahol kevesebb technikai nehézséggel lehetne felállítani, egy kiálló mólórészletre. De hát mostanában kár is ilyesmiről beszélni. Pesti Napló, 1924. február 10. Ady endre karacsony . / Arcanum Digitális Tudománytár A készülő szobor egy korai vázlata a Pesti Napló cikkében. A tekintélyt parancsoló fekete gránit helyett Csorbának a síremlék elkészítésekor végül egy olcsóbb anyaghoz, a haraszti mészkőhöz kellett nyúlnia, de a szobor mérete is csökkent, így 1930. március 23-án, a Kerepesi úti temetőben (ma Fiumei úti Sírkert) már egy jóval szerényebb, de éppúgy átütő erejű alakot avattak fel.

Persze csak akkor, ha valóra vált volna a költő síremlékén is dolgozó szobrász álma. A mindössze negyvenegy évet élt Ady Endrét (1877–1919) nemcsak az utókor helyezte a legnagyobbak közé, már életében is ikonná vált, így nem meglepő, hogy a Nyugat szimbólumaként és a magyar politikai újságírás egyik vezéralakjaként egyaránt mély nyomot hagyó költő váratlan halála után a Benczúr utcai Liget Szanatórium kis szobája megtelt a magyar kultúra legfontosabb szereplőivel. Január 27-én a halotti ágy mellett persze nem csak költők, írók, illetve publicisták jelentek meg, de vázlatokat készítő festők és szobrászok is feltűntek, akik jól tudták: minél előbb szükség van egy portréra, illetve egy síremlékre ahhoz, hogy méltó emléket állíthassanak az elhunytnak. Az Adyra nem pusztán barátként, hanem mindenek felett álló csillagként tekintő Csorba (Donner) Géza (1892–1974) is tisztában volt ezzel: a köztérre szánt Ady-szobrának makettjével a szanatóriumba érkező művész a helyszínen értesült a halálhírről, majd papírt és krétát ragadott, és órákon át dolgozott a látványt megörökítő rajzon, ami nélkül életműve legfontosabb darabjai talán sosem születhettek volna meg.