Kukorica Vetése Tőtávolság
A vetőszerkezetek zöme tárcsás kivitelű, mechanikus vagy pneumatikus rendszerű. A pneumatikusok vetőelemenkénti adagolótárcsával vagy köz-ponti adagolódobbal készülhetnek. Jelenleg a vetőelemenkénti szívólevegővel dolgozó vetőtárcsás rendszerek a legelterjedtebbek világszerte és hazánkban is. Ezeknél egy központi ventilátor szívólevegőt juttat el a vetőtárcsákhoz, amely a magtartályból egyenként szippantja a magot a tárcsák furataihoz, és a vákuum megszűnését követően a mag gravitációsan kerül a csoroszlya által nyitott magbarázdába. Kukorica Vetése Tőtávolság. Ezeknél a gépeknél minden vetőelemen külön magláda található, amelyet egyenként kell feltölteni. A központi magtartállyal és adagolódobbal rendelkező, szívó-nyomó levegővel dolgozó pneumatikus kukoricavető gépek (CASE IH; Herriau; Amazone) esetében az adagolódobon annyi furatsor található, ahány soros a vetőgép. Hajdú József MMI Haszon Agrár 2008/2. A vetőelemek rendszerint paralelogrammás függesztéssel csatlakoznak a gerendelyhez, és terhelésükről tekercsrugók gondoskodnak, azok nyomják a talajba a csoroszlyákat.
- Bármennyi bérmunkát vállalunk, időben végzünk a Tempo vetőgéppel! - Agroinform.hu
- Kukorica Vetése Tőtávolság
- Kukorica Vetése Tőtávolság, Kukorica Verse Tőtávolság 5
- Kukorica Vetése Tőtávolság — Kukorica Verse Tőtávolság One
Bármennyi Bérmunkát Vállalunk, Időben Végzünk A Tempo Vetőgéppel! - Agroinform.Hu
További információt a MONOSEM vetőgépekről az AXIÁL Kft. területi képviselő kollégáitól kaphat! Forrás és kép:
Kukorica Vetése Tőtávolság
Kukoricában 76, 2 cm-es sortávolságban 8 sorban, repcében és cukorrépában pedig 45 cm-es sortávban, 12 soros kivitelben alkalmazzák mindegyik gépet. Amióta elérhető a hazai piacon az NG Plus 4 Monoshox 12R típusú szemenkénti vetőgép, azóta ezt használják a gazdaságban. A vetéshez a magágyat kompaktorral készítik elő. Bármennyi bérmunkát vállalunk, időben végzünk a Tempo vetőgéppel! - Agroinform.hu. Az NG Plus 4 Monoshox 12R típusú vetőgépek korábban a 6-7 km/h vetési sebesség mellett tudtak precízen dolgozni, az új kialakítású Monoshox vetőelemeknek köszönhetően most 8-9 km/h-s átlagos munkasebesség mellett óránként 2-3 hektáros területteljesítménnyel dolgoznak. Ez erősen táblaméret is kijuttatott tápanyag függő, 150 lóerős középnehéz univerzális erőgéppel üzemeltetve, 8, illetve 12 soros változatban egyaránt. Bár a vetőgépek fel vannak szerelve nyomjelzővel, de a nyomon tartásról GPS navigációs technika gondoskodik, így nincs szükség a mechanikus nyomjelzésre. A vetéssel egy menetben hektáronként 150-170 kg szilárd tápanyagot és 20 kg microstarter műtrágyát, illetve 15 kg talajfertőtlenítőt is kijuttatnak a géppel, sőt utólag még soronkénti gyomirtószer-kijuttatásra is alkalmassá tették a gépet.
Kukorica Vetése Tőtávolság, Kukorica Verse Tőtávolság 5
A csoroszlyák terhelése a vetési módtól függ. Magágyba történő vetés esetén 50-60 kg-os terhelés is megfelelő. Mulcsba történő vetés esetén ennek duplája kell, direktvetés esetén pedig négyszeres nyomóerőre is szükség lehet a talajba hatoláshoz, az egyenletes mélységtartáshoz. A vetési mélység csúszócsoroszlyás rendszereknél tömörítő keréken, tárcsás csoroszlyák esetén mélységhatároló keréken keresztül történik. Kukorica Vetése Tőtávolság — Kukorica Verse Tőtávolság One. Ritkábban alkalmazott megoldás a tandem kialakítású vetőkocsi, amelynél nyomó és mélységhatároló kerék között dolgozik a vetőcsoroszlya. Közvetlenül a csoroszlyák mögött gyakran nyomókereket is elhelyez-nek, amely a magbarázdába hullott magot a barázda fenekén a talajba nyomja, ezáltal jobb feltételeket teremt a csírázásához. A kivetett sort, a magbarázdát magtakaró kerekekkel és/vagy megtakaró kaparólemezzel fedik be a gépek. Rövidszőrű brit macska le Kocsonya fesztivál miskolc
Kukorica Vetése Tőtávolság — Kukorica Verse Tőtávolság One
Kukorica verse tőtávolság meaning Remix Kukorica verse tőtávolság 5 Kukorica verse tőtávolság today Kukorica verse tőtávolság song Az öntözött területeken akár további 5-10 ezerrel növelhető a hektáronkénti növényszám Ezzel összefügg, és így itt térünk ki az évjárat hatására is. Az utóbbi éveken többször tapasztalt aszály túl magas növényszám esetén csökkenti a termésbiztonságot, így ilyen években az 50-60 ezres tőszám javasolható. De ez még nem minden, az optimális növényszám az alkalmazott talajműveléstől is függ. A kísérletek azt mutatják, hogy őszi szántásban 60-80 ezer, tavaszi szántás elvégzése esetén viszont 70 ezer az ideális – megfelelő időjárás esetén. És hogy mi következik a fenti okfejtésből? Nos, aki tőszámnöveléssel kíván terméstöbbletet elérni, az inkább korábban vessen, juttasson ki a szokásosnál több nitrogént és ügyeljen a kukorica vízellátottságára és ha kell, pótolja azt. Ha ez mind megvalósítható, hektáronként 70 ezer lehet az optimális tőszám, egyéb esetben kevesebb.
1. Vetésmélység Vetésmélység ellenőrzése, kelés után: A kelést követő korai stádiumban a vetésmélység pontosan és egyszerűen visszaellenőrizhető a növény gyökerének vizsgálatával. Ehhez nem kell mást tennünk, mint kiásni pár növényt, lemérni a mezokotil * hosszát, majd ehhez hozzáadni 2 centimétert. Így megkapjuk a vetési mélységet. A csomó- vagy koronagyökér a talajfelszín alatt 2 cm-rel található.
A gazdák sok éves tapasztalatukat és minden mozgósítható fillért bevetve ugranak neki a szezonnak. Az utolsó döntések egyike: mekkora legyen a tőszám? A szakmai döntés után már csak a vetőgép pontos beállítása van hátra. A jó minőségű vetéshez pontosan vető, jó mélységtartással dolgozó, többféle beállítási fokozatot tartalmazó, könnyen kezelhető vetőgépek szükségesek. A mai legkorszerűbb gépek azok, amelyek nagyobb munkasebességgel dolgoznak, képesek a starter műtrágyákat kijuttatni a sorok mellé, és alkalmasak talajfertőtlenítő szerek kihelyezésére. Konstrukciós kialakítások A KUKORICAVETŐ GÉPEK felépítését és konstrukcióját leginkább az befolyásolja, hogy előkészített magágyba vagy szármaradványokkal (mulccsal) kevert talajrétegbe, illetve műveletlen tarlóba végezhető-e velük a vetés. A magágyban dolgozó vetőgépek könnyebb gerendellyel készülnek, amely lehet osztott vagy teleszkópos, mindkettő megoldás arra szolgál, hogy vándorláskor csökkenthető legyen a vetőgép szélessége. A vákuum hatására a furatokba került kukoricaszemeket soronként nyomólevegő juttatja el a vetőcsoroszlyához, biztosítva a szemenkénti vetést.