A Tihanyi Ekhóhoz Verselemzés

• Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
• Csokonai Vitéz Mihály: A Tihanyi Ekhóhoz – verselemzés irodalom érettségi felkészítő - SuliHáló.hu
• Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz by Laura Sydó

Irodalom - 10. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis

Csokonai Vitéz Miháy: A tihanyi Ekhóhoz A vers szerkezetét a személyiség feltárulkozásának, a fájdalom kifejeződésének folyamata határozza meg. 1–2. vsz. : a megidézés és a saját panasz előadása, létállapotának leírása – a 2. ellentétessége csak felerősíti az állapotrajzot 3–6. : folytatása és megerősítése az első résznek – az 5. a magány, társtalanság érzésének legerőteljesebb kifejeződése – a 6. a Lilla-szerelem kudarcának okát tárja fel, a lírai én nem titkoltan még most is gyengéd érzésekkel gondol volt szerelmesére, akit nem hibáztat a történtekért 7–9. : a magányba menekülés, a fájdalmas lemondás képe – a 7. Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz by Laura Sydó. háborgás a világ ellen – a 8. a belső vihar fokozódása, a rousseau-i öntudat kifejezése – a 9. az érdem diadala 10. : a vers zárlata – jövőképében egy olyan világot feltételez, amely a költői érdem elismerését nyilvánvalóvá teszi. Csokonai utópikus feltételezése a jelen értékhiányát még inkább felerősíti. A szakaszvégeken álló megkettőzött sorok nem csupán a visszhang szerepjátékának igazolására szolgálnak (Csokonai verse nem is igazi ekhósvers), sokkal inkább érzéseinek szentenciózusságát az ismétlés által megerősítő poétikai eszköz.

A tanulás fogalma:köznapi értelmezése: eddig ismeretlen tudás elsajátítása, pedagógiai: oktatás során elsajátított képességek, iskolai: bevésett anyag különböző helyzetekben felidézhető Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz Műfaja: elégia. Rímképlete: a b a b c c d d A vers indítása nem felszólítás, inkább kiáltó könyörgés. 1-2. versszakban a költő saját élethelyzetét mutatja be: a füredi parton, Tihannyal szemben a sorsüldözött ember, segítségül hívja az Ekhót. Azt kéri a Nimfától, hogy panaszait felerősítve sokszorozza meg, kiáltsa világgá. A két strófa a boldogtalanság és a boldogság, a kitaszítottság és a vígasztaló társaság ellentéteit feszíti egymással szembe. 3-6. versszak a panaszos kérést erőteljes felszólítássá tágul, most a nimfa lakóhelyét szólítja meg. A reménytől megfosztott, a teljes kilátástalanságba zuhant ember élete kisiklását, költői pályájának zátonyra futását panaszolja el. 7-10. versszak már nem a nimfának panaszkodik. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. A magányba kíván menekülni.

Csokonai Vitéz Mihály: A Tihanyi Ekhóhoz – Verselemzés Irodalom Érettségi Felkészítő - Suliháló.Hu

Távol itt, egy más világban, Egy nem esmért szent magánosságban Könnyezem le napjaim. Itt halok meg. E setét erdőben A szomszéd pór eltemet. Majd talám a boldogabb időben Fellelik sírhelyemet: S amely fának sátorában Áll egyűgyű sírhalmom magában, Szent lesz tisztelt hamvamért. A címben olvasható Ekhó egy megszemélyesített fogalom: egyrészt a visszhangról van szó (a kis betűvel írt ekhó jelentése visszhang), másrészt egy mitológiai alak ról, Ekhó ról. Nagy betűvel írva ugyanis Ekhó a görög mitológiában a visszhang nimfája, akinek két története ismert: az egyik szerint Ekhó csacsogásával elvonta Héra figyelmét a főisten, Zeusz szerelmi kalandjairól, ezért Héra azzal büntette, hogy örökké mások mondatait kelljen ismételgetnie, s még azoknak is csak a végét tudja kimondani. Ezután Ekhó beleszeretett a hiú Nárciszba, aki saját magába volt szerelmes, így a szépséges nimfáról tudomást sem vett. Egyszer egy tó partján ülve Nárcisz addig nézegette saját tükörképét, míg meg nem halt, Ekhó pedig a reménytelen szerelem okozta bánatában felemésztődött, elsorvadt, és csak a hangja maradt meg: így alakult ki a visszhang.

A szerelmi csalódáson túl számos egyéb kudarc is nyomasztotta: barátai elfordultak tőle, költői próbálkozásai sikertelenségre voltak ítélve (Pozsonyban kiadott lapja is csődbe ment), a nemesek, főurak, akik között a Debrecenből való kicsapatása után élt, s akiknek kegyeit megélhetése érdekében keresni kénytelen volt, nem tudták érdeme szerint értékelni őt és költészetét. A versben megjelenő panaszáradat oka nem is annyira Lilla volt, hanem egész életének kilátástalansága, reménytelen helyzete, hiszen a szerelem elvesztése már csak az utolsó csepp volt a pohárban. Való igaz, hogy az emberek közönye miatt elárulva érezte magát, de azért ez a bánat már régóta ott szunnyadhatott a lelkében, s nem lehet egyszerűen az emberek csalárdságára redukálni. Valamiféle egyetemes veszteségélmény tör fel belőle, de minden vádaskodás vagy lázongás nélkül: csupán a csendes belenyugvás fájdalmát érezzük. A vers legelső változata 1796-ból vagy 1798-ból való (a pontos év egyelőre vita tárgya), s A füredi parton címet viseli.

Csokonai: A Tihanyi Ekhóhoz By Laura Sydó

A következő két sor szerint a társadalomból kivonult a természetbe, amely bölcsebbé fogja tenni őt: vagyis azt reméli, a magány hozzásegíti felvilágosult öntudata felépítéséhez. A természetbe való visszavonulás megtisztítja a társadalom szennyétől, megnemesíti. Ezután a strófa második fele stilárisan és tartalmilag is feloldódást hoz: Távol itt, egy más világban, Egy nem esmért szent magánosságban Könnyezem le napjaim. "Távol, egy más világban": nem derül ki, hogy mitől vagy kitől távol, de nem is kell leírnia, hiszen tudjuk anélkül is: az őt elhagyó, kicsúfoló, hűtlen világtól. (Eredetileg a "más világ" nagybetűvel, egybeírva szerepelt: "Másvilágba" – amely már a túlvilágot is előlegezte volna. ) Ebben a másik világban, ahol soha nem ismert, "szent" magányban lehet része a költőnek, a természet és az értelem zavartalanul élesztgeti, feltölti a lelkét. A korra jellemző paradoxon tehát megmarad: Csokonai a társadalomból kivonulva keresi a felvilágosodás eszményeit, a közjó érdekében való eszmélkedés lehetőségét.

A természetből jövő visszhang egyébként kontrasztja lehet annak a visszhangtalanságnak, amely a költő panaszait az emberi világban fogadta. Csokonai verse tehát nem ekhós versnek készült, hanem egy adott dallamra írta, s azért kellett a versszakok utolsó sorának megismétlődnie, mert az énekelt dallam megkívánta a duplázást (mintha a visszhang mondaná vissza). A költő kéziratában nem is szerepel ez az utolsó, megismételt sor. A vers ütemhangsúlyos verselésű. Újszerű és bonyolult strófaszerkezete van (ettől lesz formailag míves, technikailag profi, bravúros). A verssorok trochaikus lejtésűek, szótagszámuk: 10-7-10-7-8-10-7-(7). Az utolsó sort jelző számot zárójelbe is írhatjuk, mivel az utolsó sor az előtte levőnek szó szerinti megismétlése, így azt lehet mondani, egy strófa nem is 8, hanem 7+1 soros. Az első négy sorban keresztrím et (a-b-a-b), a további négy sorban páros rím et (a-a-b-b) találunk. Ám mivel az utolsó két sor szó szerint megegyezik, lehet úgy venni, hogy a strófák csak hétsorosak, és a hetedik sor rímtelen, amit x-szel szoktunk jelölni.