Összedől A Fidesz Propaganda-Kártyavára, Állami Segítség Nélkül Segítik Civilek A Menekülteket
Az ENSZ menekültügyi intézménye az UNHCR adatai alapján Magyarország a háború kitörése óta 364 ezer ukrán állampolgárt fogadott, március 30-i állás szerint. A krízis első időszakában úgy becsülték, hogy az Ukrajnából érkezők körülbelül 90 százaléka nő, gyermek, illetve idős. Ez továbbra is változatlanul így alakul. A tapasztalat eddig az volt, hogy a menekültek 90 százaléka csak néhány napot marad Magyarországon, majd tovább utazik Nyugat-Európa irányába. Jelenleg viszont már azt látni, hogy folyamatosan csökken a "tranzitosok" aránya, és egyre többen maradnak, ha másként nem, kényszerből Magyarországon - magyarázta lapunknak Siewert András, a Migration Aid vezetője. Úgy fogalmazott, folyamatosan nő a bizonytalanok aránya. Mi több, egyre többen vannak olyanok, akik korábban már bejelentkeztek a szervezethez, most pedig újra jelzik, hogy visszajöttek, megint itt vannak. A számuk részben arányban van azzal, hogy milyen szinten telítődnek a nyugat-európai, illetve más régiós fogadóállomások.
Migration Aid Vezetője 2021
Azok számára, akik repülővel indulnának tovább, antigén-tesztre és PCR-tesztre való jelentkezéshez is biztosít lehetőséget a szálló. A Madridi utcai szálló 100 százalékig civil – ezen belül több céges és alapítványi – felajánlásokból működik, Siewert András szerint a donorok 95 százaléka magyar. Mint mondta, kormányzati megkeresés ezidáig nem érkezett a Migration Aidhez. A szálló bérlését és üzemeltetését a Migration Aid önkéntesei végzik: ottjártunkkor mintegy 40-50-en tevékenykedtek egyszerre. 0-24 órás ügyeletet is fenn kell tartaniuk, hiszen az éjszakai vonatokkal érkező menekültek regisztrációját is folyamatosan intézni kell. Rajtuk kívül azonban számos más szervezet végez kiegészítő tevékenységket a szállón és akörül: a krisnások és a Budapest Bike Maffia például meleg- és hidegételek szállításával segít be, de jelen van a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is, akik a szállón található gyemreksarok működtetésében jeleskednek, és képzett pszichológusaik foglalkoznak a háborús környezetből érkező gyermekekkel.
Migration Aid Vezetője Portal
Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a déli határon szinte a légy sem tud átjönni, addig az ukrán-magyar határon minimális az ellenőrzés. A Migration Aid egy múlt pénteki posztjában arról írt, hogy az ukrán határnál már megjelentek a taxis hiénák is, akik 150 ezer forintért viszik el a gyalog érkező menekülteket Budapestre. (Indexkép: MTI/Czeglédi Zsolt)
Migration Aid Vezetője O
A szobák egy részéhez, körülbelül 25-30-hoz külön fürdő tartozik: ezek a legalkalmasabbak a családok elhelyezésére. Sokan hoztak adományként kiságyakat, így babáknak is van bőven alkalmas fekhely. A szálló tud fogadni korlátozott számban a családjukkal érkező férfiakat, de azokon az emeleteken, ahol közös fürdőszoba van a folyosón, kizárólag nőket és gyerekeket szállásolnak el. A folyosókon sokfelé kiragasztották több nyelven is az egyszerű, mindössze öt pontból álló házirendet. Az öt főszabály, aminek a betartását kérik a vendégektől: tartsák tiszteletben egymást, tartsák tisztán a környezetüket, felügyeljék a gyerekeiket, tartsák tiszteletben a többiek magánszféráját, és kizárólag felnőttek – vagy felnőttek által felügyelt gyerekek – használják az olyan elektronikai gépeket, mint a mikrók vagy a hajszárítók. A vendégek többnyire ukránul beszélnek. A kommunikációt – ugyancsak önkéntes – tolmácsok segítik, belőlük éjjel-nappal mindig van a Madridi úton legalább kettő. Egyébként összesen 40-50 önkéntes dolgozik itt.
Így például az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a háború kitörése előtt csak pár száz főnek elegendő szálláskapacitással rendelkezett. Siewert András szerint a menekültügy koordinációs területeit a kormányhivatalok viszonylag jól menedzselik, és a katasztrófavédelem is segítséget nyújt a helyzet kezelésében. A kormány lehetőségei azonban erősen be vannak szűkülve, az állam rá van utalva a karitatív szervezetek, illetve a magyar lakosság segítségére, mert, ha akarnák sem tudnák egy bizonyos ponton túl menedzselni ezt a helyzetet. A menekültügy eddig elhanyagolt terület volt, ezért mindenféle szempontból hiány van: infrastruktúra, tudás és tapasztalat tekintetében egyaránt. Személyi állományt nézve menekültügyi szakemberekből nincs elegendő, nagyon gyakran hiába keresik meg az önkormányzatok a civilszervezeteket. A rendszert alapvetően civil és lakossági adományokból tartják fenn, csak hallomásból tudni, hogy az állam bizonyos karitatív szervezeteken - például a Vöröskereszten, illetve a nagy egyházi szervezeteken - keresztül nyújt célzott pénzügyi támogatást.
A leggyorsabban az autóipar, a gyártó- és feldolgozóipar kínál számukra munkalehetőséget, ahol jelenleg is közel 80-100 ezer fős hiánnyal küszködik a munkaerőpiac. Olyan súlyos munkaerőhiány alakult ki, amely teljes szektorok működését lehetetlenítheti el, komoly gazdasági kockázatokkal jár és csökkenti hazánk nemzetközi versenyképességét. Szinte nincs olyan terület, ahol ne lenne valamilyen szintű szakemberhiány, különösképpen igaz ez a vendéglátásra, a turizmusra, az építőiparra és a kereskedelmi szektorra. Ma már munkaerőpiaci szempontból hasonló a helyzet mint a járvány előtt, sőt talán még nagyobb a hiány mint előtte, hiszen a gyors gazdasági visszapattanás lendülete még több ember számára biztosít, biztosítana munkát - vázolta. A Prohuman kötelékében már a háború előtt is több ezres ukrán munkavállalói réteg dolgozott a partnervállalatoknál. Az ukrán munkavállalók korábban is jelentős számban dolgoztak gyártó-, vagy termelőterületen, így most is azt várják, hogy ez a terület népszerű lehet.