Kőzetbolygók A Naprendszerben

• Gyulai Hírlap - A Naprendszer bolygóinak kialakulása
• Tech: Két hullámban alakulhattak ki a Naprendszer bolygói | hvg.hu
• Óriásbolygó – Wikipédia

Gyulai Hírlap - A Naprendszer Bolygóinak Kialakulása

Néhány elgondolás alapján felmerült, hogy talán van egy halvány, távoli társa is, de ennek nem sikerült a nyomára akadni, és egyre kevesebben tartják valószínűnek, hogy kettős csillag a Napunk. A napkorona a 2009. március 29-én (NASA) A Nap sok ma még érthetetlen jelenséget produkál. Míg centrumában 16 millió fok körüli a hőmérséklet, felszínén már csak 6000 kelvin uralkodik. Azonban ettől felfelé haladva ismét melegedni kezd, és a ritka napkorona anyaga közel egymillió fokos. A mai napig nem érteni, hogy a sokkal kevésbé meleg felszín fölött miként forrósodik fel annyira az anyag. Az úgynevezett Alfvén hullámok elméletileg ki tudják váltani a jelenséget, de ez ma még mindig inkább csak feltételezés. A másik vezető modell az úgynevezett nanoflerek, avagy apró napkitörések ötlete. Tech: Két hullámban alakulhattak ki a Naprendszer bolygói | hvg.hu. Ezek apró robbanások lennének a Nap felszínén, ahol a mágneses tér szerkezete hirtelen megváltozik - ilyen nanoflereket azonban eddig még nem észleltek. Akármi is fűti a napkoronát, a hatása áthalad a felszín feletti, de a napkorona alatti, kromoszférának nevezett tartományon.

Terraformálásáról is sok theória született sokan a szárazjég fölolvasztására szavaznak ez ugyanis beindítaná az üvegházhatást és atmoszférát is megerősítené így nem kéne űrruha, a gravitáció még ígyis kihívásokat tartogat, mert az emberi csontok és izmok degradálódnak idővel kisebb gravitációban. Naprendszernek a tér azon tartományát nevezzük, amelyben a Nap gravitációs ereje dominál (uralkodik). Központi helyzetű égiteste a Nap: egy átlagos méretű és tömegű, sárga színű csillag. Kilenc nagyobb égitest kering körülötte, amelyeket bolygóknak nevezünk. Ezek Naptól távolodó sorrendben a következők: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó. A kile Kisbolygók nc bolygóból az ókorban és a középkorban csak hatot ismertek, az Uránuszt, a Neptunuszt és a Plútót csak később, távcsővel fedezték fel. A Merkúrt és a Vénuszt – mivel közelebb vannak a Naphoz, mint a Föld – belső bolygóknak, a rajtunk kívül esőket pedig külső bolygóknak nevezzük. Gyulai Hírlap - A Naprendszer bolygóinak kialakulása. Más felosztás szerint a bolygók Föld típusú- és Jupiter típusú bolygókra oszthatók.

Tech: Két Hullámban Alakulhattak Ki A Naprendszer Bolygói | Hvg.Hu

Szaturnusz [ szerkesztés] A Szaturnusz nagyon hasonló a Jupiterhez, szinte teljesen hidrogénből és héliumból álló gázgömb. A bolygók közül a Szaturnusz a legritkább, az átlagsűrűsége még a vízénél is kisebb, 0, 71 g/cm3. Légköre melegebb, mint a naptávolságból adódó egyensúlyi hőmérséklet, így itt is több a kisugárzott energia, mint amennyi a Napból érkezik. Uránusz [ szerkesztés] Az Uránusz szintén óriásbolygó, habár jóval kisebb, mint a Jupiter és a Szaturnusz, de az átmérője még mindig négyszer akkora, mint a Földünké. Kékes légköre elég egyhangúnak tűnt a Voyager–2 képein, az újonnan készített űrtávcsöves felvételek is csupán egy-két felhőfoszlányt mutattak rajta. A bolygó jellegzetes kék színét a légkörben található metán okozza. Óriásbolygó – Wikipédia. Szerkezete az eddigi gázbolygókétól eltérő, mivel a belsejében lévő, viszonylag kicsi kőzetmagot egy (víz, ammónia, metán keverékéből álló) köpeny veszi körül, és a bolygót főként hidrogén és hélium légkör övezi, metánnal vegyítve. Neptunusz [ szerkesztés] A Neptunusz is gázbolygó és négyszer nagyobb, mint a Föld.

A belső naprendszerben négy kőzetbolygó (a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars), a külső naprendszerben négy óriásbolygó (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz) alakult ki. A kőzetbolygók kérge szilikátos, a gázbolygók viszonylag kis szilárd magját hatalmas hidrogén? hélium légkör veszi körül. A Naprendszerben a bolygókon kívül számos kisebb égitest is található. A legnagyobb számú égitest-populáció a két különálló övezetbe rendeződött aszteroidák családja. A belső aszteroida-öv a Mars és a Jupiter között, a külső ún. Kuiper-öv pedig a Neptunusz pályáján túl helyezkedik el ellipszis alakban a Nap mint gyújtópont körül. Ezekben az övekben található öt olyan objektum, amelyek egy 2006-ban bevezetett égitesttípus ma ismert első tagjai, a törpebolygók: a Ceres, a Plútó, a Haumea, a Makemake és az Erisz. Hat bolygónak és három törpebolygónak természetes kísérői is vannak, ezeket holdaknak nevezzük. A holdakon kívül az óriásbolygók körül gyűrűk, gyűrűrendszerek keringenek. A rendszerben vannak szabadon keringő testek is, ezek az üstökösök, a kentaurok és a mindenütt jelenlévő bolygóközi por.

Óriásbolygó – Wikipédia

Föld-típusú bolygók (vagy kőzetbolygók) gyűjtőnéven a Naprendszerben a négy belső bolygót, a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot értjük. Fizikai tulajdonságok szerint ehhez a típushoz sorolható még a Hold és a fő aszteroida-övben keringő Ceres törpebolygó is, sőt a Jupiter két holdja, az Europé és az Io is, mégsem tévesztendők össze az előzőekben említett bolygókkal, mivel utóbbiak nem viselhetik a " bolygó " elnevezést. Merkúr A Merkúr a Naprendszernek a Naphoz legközelebb keringő, és a Plútó törpebolygóvá minősítése óta legkisebb bolygója. Átmérője a Földének 40%-át sem éri el, így néhány, az óriásbolygók körül keringő hold is nagyobb nála, tömege a Föld tömegének 5, 5%-át teszi ki. Vénusz A népnyelvben Esthajnalcsillag nak nevezett Vénusz a Naptól számított második bolygó. Tömege, összetétele és mérete a Földéhez hasonló, emiatt sokszor nevezik bolygónk ikertestvérének. Föld A Föld a Naptól számított harmadik bolygó, a Naprendszer ötödik legnagyobb bolygója, mind átmérőjét, mind tömegét, mind sűrűségét tekintve, valamint méreteit illetően a legnagyobb kőzetbolygónak is számít, bár átmérője csak 644 kilométerrel, tömege is csupán 25%-kal nagyobb, mint a Vénuszé.

Gázbolygók, óriásbolygó k Tartalomjegyzékhez Világkép em Anyag -időszak A gázbolygók, vagy másképpen óriásbolygók egy bolygó típus gyűjtőneve, azoké a bolygóké, amelyek elsősorban gázokból épülnek fel és egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak anyagukban kőzeteket, fémeket vagy más nehezebb anyagokat. Gázbolygók: Jupiter: a Naprendszer legnagyobb bolygója. Két fő összetevőből, hidrogénből és héliumból áll és feltételezések között egy kisméretű, nehezebb elemekből álló, óriási nyomás alatt levő központi magja van. Holdak tucatjai keringenek körülötte, köztük a Naprendszer legnagyobb holdja(i). A gázbolygók, vagy másképpen óriásbolygók egy bolygótípus gyűjtőneve, azoké a bolygóké, amelyek elsősorban gázokból épülnek fel és egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak anyagukban kőzeteket, fémeket vagy más nehezebb anyagokat. A ~ ban ugyanis a csillag okhoz és a Naphoz hasonlóan képesek hanghullámok terjedni. Globális hullámok esetén a Neptunusz teljes korongja képes nagyon kis mértékben tágulni és összemenni, és a Kepler számára mérhető fényesség változást produkálni.