Hunyadi Mátyás Uralkodása
Keresztes hadjáratnak álcázta nagyhatalmi játszmáját Hunyadi Mátyás 2022. április 25. 18:10 Múlt-kor Hunyadi Mátyás 554 éve, 1468. április 25-én indította el a csehek elleni keresztes hadjáratot, amely a remélt gyors lezárás helyett csak további régiós konfliktusokat idézett elő. Megkérdőjelezhető, hogy Mátyás nagyhatalmi politikájának volt-e reális megalapozottsága, hiszen a Közép-Európában terjeszkedő erős magyar birodalomnak több ellenérdekeltje – így a Habsburgok és a Jagellók – is akadt. Törökverő helyett így lett "igazságos" királyunkból Bécs sikeres ostromlója, aki birodalmi ambícióival összességében mégis kudarcot vallott. Mátyás külpolitikai ambíciói Hunyadi Mátyás már igen fiatalon a hatalmi intrikák célkeresztjébe került, majd vezető szerepébe beletanulva maga is aktív szerepet játszott a 15. század második felének nagyhatalmi politikájában. Csehországgal már fiatalon közelebbről megismerkedhetett, bátyja kivégzését követően V. László Prágába hurcolta, ahol az akkori magyar uralkodó – a szintén még csak tizenhét éves László – váratlanul elhunyt.
- Üres kincstár, marakodó nagyurak és széthulló fekete sereg: II. Ulászló dicstelen uralkodása - Nemzeti.net
- Mozaik Kiadó - Történelem gyakorló munkafüzet 6. osztály - Időutazó napló
Üres Kincstár, Marakodó Nagyurak És Széthulló Fekete Sereg: Ii. Ulászló Dicstelen Uralkodása - Nemzeti.Net
Aktív hódító külpolitikát folytatott. A török elleni védekezésre rendezkedett be, hódító szándéka pedig nyugat felé fordult. Betiltották a műanyag zacskókat a Fidzsi-szigeteken | Startlap Utazás Szegedi Tudományegyetem | Köztársasági ösztöndíj felhívás Hunyadi mátyás tête de liste Violetta 1. évad 12. rész indavideo Hunyadi mátyás tetelle Dokumentumok használata és létrehozása közösen - Office-támogatás Megállította délen a török előrenyomulást, Jajca (1463) és Szrebernyik (1464) elfoglalásával. Majd 1464-ben a visszakapott koronával megkoronáztatja magát, ezzel fejeződött be hatalmának megszilárdítása, törvényesítése, azaz uralkodásának első szakasza Mátyás 1465-71 között teljes erejét a központi hatalom megszilárdítására fordította. A bárókból álló királyi tanács szerepét fokozatosan csökkentette, a tényleges döntések színhelye a kancellária lett. Főbb tisztségekbe saját, hozzá hű embereit ültette, akik között nagybirtokos és köznemes egyaránt volt. A kancelláriában olyan embereket alkalmazott akik megfelelő szaktudással rendelkeztek (Vitéz János) és hajlandóak voltak a királyi akaratot végrehajtani.
Mozaik Kiadó - Történelem Gyakorló Munkafüzet 6. Osztály - Időutazó Napló
Sokan úgy gondolnak a pártokra és a pártoskodásra, hogy az egy ördögtől való dolog. Ezt a tévhitet szeretném eloszlatni a magyar történelem segítségével. A párt az egy szervezeti forma, érdekképviselet. Ebből fakadóan nem más, mint eszköz a hatalomért folytatott harcban. A hatalmi harcnak egy szelídebb formája. A pártoskodás sokkal kevesebb vérrel és áldozattal jár, mint a háborúskodás. Utolsó szakrális királyunk, Hunyadi Mátyás vajon hogy került hatalomra? E kérdést azért is fontos vizsgálni, hiszen uralkodása alatt Európa három nagyhatalmát is képes volt legyőzni úgy, hogy szinte egyszerre háborúban álltak vele. Győzelmének alapja hadvezéri zsenialitása mellett annak a Hunyadi-pártnak a fegyelmezett hadereje volt, amely gerincét alkotta a Fekete Seregnek, és szilárd bázisává vált a hátországnak. Nézzük meg, melyik három nagyhatalmat győzte le? Lengyelországot, amely egymaga százezer fős hadsereget állított ki ellene, így lett birtokosa Sziléziának és Boroszlónak (ráadásul a cseh király hadserege is a lengyeleket erősítette ebben a háborúban); legyőzte a Török Birodalmat azzal, hogy Szendrő és Jajca várát elfoglalta tőle a hozzátartozó területekkel együtt, megerősítve ezáltal a déli végvári rendszerünket; valamint a német-római császárság részét képező Ausztria két legfontosabb és legerősebb várát: Bécset és Bécsújhelyt is bevette, és kiterjesztette hatalmát azokra az osztrák tartományokra, amelyek e két vár körül helyezkedtek el.
Rudolf magyar király törvénybe iktatta érdemeit, Pozsony vármegye örökös főispánságával és Pozsony várának örökös főkapitányságával jutalmazta és egyúttal grófi rangra emelte. Alsó-Ausztria rendjei 830 arannyal egyenértékű, 44 cm magas díszserleget adományoztak a győri hősnek. A hőstett híre külföldre is eljutott; Pálffyt, mint a keresztény hősiesség példaképét ünnepelték, és maga VIII. Kelemen pápa is bulláiban fejezte ki elismerését. Bécsben ünnepi hőskölteményeket nyomtattak Pálffy dicsőségére. Egy ilyen hőskölteményben Kutassy János esztergomi érsek udvaronca, Kecskés János "hazánk atyja, Magyarország megszabadítója" jelzővel illette: "… dícsérjék bár a cziprusiak Pyrrhust, a maczedóniak Sándort, a rómaiak Scipiót, a karthagóiak Hannibált. Élj te hazánk atyja, Magyarország megszabadítója, a barbár török nemzet dicső legyőzője, ki méltó vagy, hogy történeti emlékek örökre dicsőítsenek! …" A reális történelmi értékelés Pálffy Miklóst Hunyadi János után a török elleni háború legsikeresebb magyar hadvezérének tekinti, míg a mai magyar történelem méltatlanul elfeledte.