Jónás Könyve Elemzés

"rühell"). Stílushatás szempontjából rendkívül változatos a mű, Babits sokféle regisztert használ: archaizáló (pl. " Monda az Úr Jónásnak ", " szerzett nagy szelet / és elbocsátá a tenger felett ") köznapi (pl. " betámolygott ", " nyögött ") népies, bizalmas (pl. " rühell ", " Mennybéli ") patetikus (pl. " Ne szánjam Ninivének / ormát mely lépcsőt emel a jövőnek ") humoros (pl. " egyetemed fenekébe hulltam ", " fenn csücsültem vala koronáján ", " E halban sós hús lett belőlem ") ironikus (pl. " olyat bődült bozontos szája ", " szeme vérbeforgott, / kimarjult arán verítéke csorgott ", " egy árva ház sem égett Ninivében ") A bibliai nyelvezet ódonsága mellett a bibliafordítók latinizmusait is beleszőtte a szövegbe Babits (pl. a latin igék tárgyvonzatát: " futván az Urat, mint tolvaj a hóhért "). Jónás próféta könyvének LXX szerinti fordítása – Church-Blog. Megjelennek a Bibliára jellemző költői alakzatok is, pl. figura etymologica (" benyelné nyelve mellé ", " hús-záraiba zárt cet ") és alliteráció (" kiáltok, káromkodok, könyörgök "). A Jónás könyve igazodik a Biblia kifejezésmódjához, melynek alapvető jellemzője a jelképes beszéd.

• Jónás próféta könyvének LXX szerinti fordítása – Church-Blog
• Babits Mihály: Jónás könyve (elemzés) - Érettségi tétel, 2018

Jónás Próféta Könyvének Lxx Szerinti Fordítása – Church-Blog

Jónás szembeszegül az isteni paranccsal. 1 1 Az Úr szózatot intézett Jónáshoz, Amittai fiához: 2 "Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba! Hirdesd neki, hogy gonoszsága színem elé jutott. " 3 Jónás el is indult, de azért, hogy Tarsisba meneküljön az Úr színe elől. Lement Jaffába, és talált is egy hajót, amely Tarsisba készült. Megfizette az útiköltséget, és beszállt, hogy elmenjen velük Tarsisba az Úr színe elől. 4 Az Úr azonban nagy szelet támasztott a tengeren. Hatalmas vihar támadt a tengeren. A hajó már-már összezúzódott. 5 A hajósok megrémültek, és isteneikhez imádkoztak. A hajó rakományát mind a tengerbe dobálták, csakhogy könnyítsenek rajta. Jónás lement a hajó aljába, és mélyen elaludt. 6 A hajóskapitány megszólította: "Miért alszol? Kelj fel, és imádkozz Istenhez! Talán megemlékezik rólunk, s nem kell elvesznünk! Babits Mihály: Jónás könyve (elemzés) - Érettségi tétel, 2018. " 7 Majd így szóltak egymáshoz: "Vessünk sorsot, hogy megtudjuk, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem! " Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. 8 Erre megkérdezték tőle: "Kérünk, mondd el nekünk, miért tört ránk ez a szerencsétlenség?

Babits Mihály: Jónás Könyve (Elemzés) - Érettségi Tétel, 2018

Az Úr megparancsolja Jónásnak, hogy menjen Ninivébe, de Jónás ennek nem akar eleget tenni. A feladat teljesítése helyett sivatagba vágyott, ahol békesség, magány venné körül. Az első részben megismétli vágyát: "tegyetek egy magányos erdőszélre, hol makkon tengjek és keserű meggyen, békében, s az Isten elfeledjen! " Az Úr egy nagy vihart gördít Jónás szándéka elé, melyet Babits nyomatékosít is: "S kelt a tengernek sok nagy tornya akkor ingó és hulló kék hullámfalakból. " Jónás indoklása az őt megszólító kormányos menekülésére: "Mi közöm nékem a világ bűnéhez? Az én lelkem csak nyugodalmat éhez. Az Isten gondja és nem az enyém: senki bajáért nem felelek én. " Jónás gyáva és rest ahhoz, hogy teljesítse az Úr kívánságát. Jones könyve elemzés. Menekül az Úr parancsa elől, csendes magányba vágyik, ahol elrejtőzhet embertársai és az Isten elől. Úgy érzi, semmi köze nincs más emberekhez, Isten feladata róluk gondoskodni. Jónás szánalmas ebben a helyzetben, nem tud menekülni az Úr akarata elől: Isten a hajón is utoléri őt.

A szereplők Jónás alakja A félszeg, félénk Jónás komikus és szánalmas figura a hajófenéken hányódva, a cethal gyomrában groteszk alak, és Ninivében is nevetséges és esetlen. Személyiségétől idegen az isteni küldött szerepe, kiválasztottságával képtelen azonosulni. Súlyos tehernek érzi a feladatot és mindenáron szabadulni igyekszik tőle. Ez kétféleképpen is értelmezhető. Lehet gyávaság, a nehéznek érzett feladat elől való megfutamodás, de lehet önmagához, saját belső lényegéhez való hűség is. Jónás ugyanis belső szükségleteit, nyugalmát, személyiségét próbálja megőrizni azzal, hogy nemet mond a prófétaságra. Tisztában van azzal, hogy neki ez nem való, tőle ez idegen, és azzal is, hogy ha vállalja, annak mi lesz a következménye. Az, hogy fel kell adnia belső szükségleteit (" félt a várostól, sivatagba vágyott, ahol magány és békesség övezze "), és el kell viselnie a ninieveiek részéről a sértegetést, akár a fizikai bántalmazást is (" semhogy a feddett népség megkövezze "). Tehát a fenyegetettség-érzés is visszatántorítja.