Pálóczi Horváth Adam.De
A Fel fedezett titok mint érzékeny regény Sirató Ildikó: Pálóczi Horváth Ádám drámaszövegei a régi századforduló hazai színházi kontextusában köz Küllős Imola: Pálóczi Horváth Ádám és a néphagyomány Csörsz Rumen István: "ki magam tsinálmányja, ki másé". Közköltészet és írói program Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz Énekek (1813) című gyűjteményében Brutovsky Gabriella: A "csimbókos poéta" és a "német átok". Pálóczi Horváth Ádám viszonya a németekhez Voigt Vilmos: Figyelem: RUI 8° 47! Tari Lujza: "Írok, componálok..., de mindent csak Manuscriptumba". Pálóczi Horváth Ádám "örökkévalóságra való" dalai Csörsz Rumen István: Közép-európai népzenei variánsok az Ötödfélszáz Énekek (1813) dallamaihoz Török Zsuzsa: Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményének 1814-es másolata. Kézirattörténet Rövidítésjegyzék
Pálóczi Horváth Adam.De
század eleje népszerű írója, költője, az egyik legsokoldalúbb magyar tudós, igazi polihisztor, Füred térképének első készítője, a Balaton első poétája volt. Jóllehet Kazinczy Ferenc földrajzkönyvében – latin nyelvű előzmények után – elsőként nevezte el a Balatont "magyar tengernek", a névadó mégis csak Pálóczi Horváth Ádám lehetett. Az akkor Füreden élt és tevékenykedett költő már nem földrajzi kompilációban, hanem költeményekben írt a "magyar tengerről", s a kifejezés elsősorban Pálóczi Horváth Ádám munkássága nyomán terjedt el a magyar szépirodalomban. A Névpont – – legújabb írásával az 1760. május 11-én született Pálóczi Horváth Ádámra, "a magyar tenger" névadójára, Füred első térképészére, csillagok búvárára emlékezett. Kék virág Pálóczi Horváth Ádám és Kazinczy Ferenc emlékének. Pálóczi Horváth Ádámról és Kazinczy Ferencről az alábbi linkeken olvashatnak: A kép forrása: vagy Szerző: Kozák Péter Műfaj: Esszé Megjelent: 2016
Pálóczi Horváth Adam Smith
Hatása Dukai Takács Judit költészetében is érződik. 1798-ban Nagybajomba költözött, ahol találkozott Csokonaival. 1812-ben már ismét Zalában volt, ahol Göcseji Helikon néven irodalmi kört szervezett. 1814-ben németellenes versei miatt feljelentették és csak nehezen menekült meg a börtönbüntetéstől. Legjelentősebb alkotása a hatalmas dalgyűjtemény, az Ötödfélszáz énekek, amely 1813-ban és 1953-ban, Énekes poézis címen 1979-ben jelent meg. Célja a nemzeti hagyományok és a népköltészeti értékek megmentése. Rendszeresen részt vett a keszthelyi helikoni ünnepségeken. Balatonfüreden emléktáblája látható a református templom és a zeneiskola (általa tervezett és építtetett épület) falán, valamint – Biharival, Csermákkal és Ruzitskával együtt – a Balatoni Panteonban. Utcanév is őrzi emlékét. Művei Hunniás. Győr, 1787. Holmi. (v. ) 1–3. Köt. Pest-Győr, 1788–1793. A tétényi leány Mátyás királynál. (vígj. ) Pest, 1816. Felfedezett titok. Budapest, 1988. Irodalom KUBÁN Margit: Pálóczi Horváth Ádám és a nyelvújítás.
Pálóczi Horváth Adam De
Az alapfokú művészetoktatási intézményt 1953. szeptember 1-jén alapították. Jelenlegi épületében – melyet az országban elsőként kifejezetten zeneoktatás céljára építettek – 1961. decemberétől működik. Az intézmény első igazgatója Németh Gusztáv volt, majd őt az évek, évtizedek folyamán Bánky József, Ivasivka Mátyás, Varga Ferenc, Jakab Zoltán, Vannay János, Vajda József, Tóthmátyás Lajos és Guerra Gusztáv, Pápai János, Horváth Károly követte. Az iskola jelenlegi igazgatója Győrffyné Könczöl Tímea. A tanulói létszám jelenlegi 712 fő, a tanári létszám 33 fő. Az intézmény 20 éves fennállásának alkalmából vette fel a Zala megyében élő és itt verseléssel, dalgyűjtéssel is foglalkozó Pálóczi Horváth Ádám /1760-1820/ nevét, aki a kor hírességeinek – többek között Csokonainak és Kazinczynak - a baráti, ismeretségi köréhez tartozott. 1995. szeptemberétől a klasszikus zene és népzene oktatása mellett néptánc tanítása is folyik az intézmény keretei között. Tanévenként megújított együttműködési megállapodás alapján a Zalai Táncegyüttes Egyesület segíti a néptánc tagozat munkáját.
Könnyebb a jaj, és a sok baj fogyatkozik, Ha sokára bús társára találkozik. Hát ezer bajomba is, ha még ezer volna is, vígan élek. Tudok olyat eleget, akivel még életet nem cserélek. Félre gondok! hoppot mondok, ha sántán is, Hopp éjfélben! hopp ebéden, s vacsorán is. Azt mondják, hogy nem illik a tánc a magyarnak, Nem, ha neki bugyogót s félnadrágot varrnak, De pengős sarkantyúnak, kócsagtollas főnek, Illik gyöngyös pártának, magyar főkötőnek. A franc tánc mind negédes, mind szeles a német. Nincsen mutációja, mind egyrül varr hímet. Melancholis az anglus szövevényes lánca, Csak az ugrós magyar tánc a Szent Dávid tánca.